Kuti Márta (Marosvásárhely, 1944. jan. 23. –)
Erdély meghatározó személyisége leírás
Kuti Márta (Marosvásárhely, 1944. jan. 23. –) magyartanár, korrektor, tördelőszerkesztő tipográfus, könyvszerkesztő, publicista. Unitárius vallású. Édesapja, Kuti Gyula (Szentgerice, 1912. ápr. 24. – Marosvásárhely, 1991. dec. 12.) egészségőr (felcser), majd a marosvásárhelyi Sanepid alkalmazottja. Édesanyja, Varga Jusztinia (Szentgerice, 1919. dec. 21. – Marosvásárhely, 2009. nov. 30.) munkás, háztartásvezető. Fogadott gyermeke, Varró (született Simon) Izabella (Marosvásárhely, 1989. jún. 4. –) a Károli Gáspár Református Egyetemen végzett a tanító-óvónőképzőben.
Elemi iskoláit 1950–1957-ben, a középiskolát az Unirea-Egyesülés Középiskolában végezte, 1961-ben érettségizett. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Filológia Karán magyar nyelv és irodalom szakra felvételizett. Évfolyamtársa Farkas Árpádnak, Magyari Lajosnak, Molnos Lajosnak, Rohonyi Zoltánnak, tagja a Bodor Pál vezette Gaál Gábor Irodalmi Körnek, az egyetem filológia karán alakult diákszínjátszó csoportnak. 1965-ben Bolyai Farkas A párisi per című szomorújátékát adták elő, alakításával a tartományi és országos szakaszon első díjat nyert. Tanári diplomáját 1966-ban szerezte meg. Pályáját 1966-ban tanárként kezdte Márkodon. 1968-ban két hónapig a Hargita című napilap újságírója, majd a marosvásárhelyi Igaz Szó szépirodalmi folyóirat korrektora, 1980-tól műszaki-, kép-, tördelő- és olvasószerkesztője. A folyóirat jogutódjától, a Látótól ugyanebben a minőségében vonult nyugdíjba 2003-ban. Könyvszerkesztői munkáit a Mentor Kiadó létrejöttével kezdte el. Több mint száz könyv megjelenésénél bábáskodott, gondozta és szerkesztette, sajtó alá rendezte többek között a Bözödi György, Balázs Ferenc, Bolyai Farkas, Berde Mária, Egyed Emese, Jánosházy György köteteit is.
Cikkei, könyvismertetői, publicisztikai írásai 1968–1975 között a Hargita, a Művelődés és a Vörös Zászló hasábjain jelentek meg. 1982-től az Igaz Szó szórakoztató, színes magazin mellékleteként megjelenő Delfin névadója, korrektúrázója, tördelője, szerkesztője, rajz- és képszerkesztője. A negyedévente 12 000 példányban megjelentetett mellékletben kisebb román krimiket adott közre magyar fordításban. 1990-től esszéket, publicisztikákat közölt a marosvásárhelyi Népújságban, a Vásárhelyi Hírlapban, a Látóban, a Művelődésben. Részt vállalt 2001-ben a Marosvásárhelyi Bolyai téri Unitárius Egyházközség gyermeklapjának, a Dobbantónak a szerkesztésében, a kövesdombi unitárius egyháznál öt éven át szervezte a Csütörtöki társalgó című heti találkozókat. Alapító tagja a Marosvásárhelyi Aranka György Alapítványnak, tagja a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE).
A szerkesztésében és előszavával kiadott Osvát Kálmán: Motívumok című kötetért 2000-ben a MÚRE különdíját, 2015-ben „a magyar közösségért végzett munkája elismeréseként” a Maros megyei EMKE Értékteremtő-díját kapta meg, 2019-ben a nyelvi lektorként nyújtott segítségéért a Román Televízió Magyar Adása 50. évfordulójának emlékplakettjével jutalmazták.
Fontosabb művei
Írásnyomok. (Esszék, publicisztikai írások). Marosvásárhely, 2010. – Függelékben tartalmazza „A tipográfia ábécéje” c. szótárt.
Kincsünk a szó. Az anyanyelv szépségeiről mindenkinek. Kolozsvár, 2013.
Írók, relikviák, emlékek. (Esszék, publicisztikai írások). Marosvásárhely, 2021.
Közreműködésével kiadott kötetek
Zord Idő (1919–1921) antológia. Válogatta, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta, a repertóriumot készítette: KUTI Márta. Marosvásárhely, 1998.
BERDE Mária: Szentségvivők. Szerkesztette, az utószót írta: KUTI Márta. Marosvásárhely, 1999.
OSVÁT Kálmán: Motívumok. Válogatta, szerkesztette, az előszót írta: KUTI Márta. Marosvásárhely, 2000.
OSVÁT Kálmán: Erdélyi lexikon. Új kiadás. Bevezetőt írta, szerkesztette: KUTI Márta. Marosvásárhely, 2002.
101 vers Marosvásárhelyről. SZOTYORI Anna rajzaival. Válogatta, szerkesztette: KUTI Márta, Kolozsvár, 2005.
Jókai Mór: Egy az Isten. Szerkesztette és az utószót írta: KUTI Márta. Marosvásárhely, 2008.
Felhasznált irodalom
BODOLAI Gyöngyi: Egy élet az irodalomban. Népújság, LVI. évf., 2004. márc. 31., 75. sz.
BODÓ Márta: Kuti Márta: Kincsünk a szó. Keresztény Szó, 7. évf., 2013., 7. sz.
BODOLAI Gyöngyi: Kincsünk a szó. Népújság, LXV. évf., 2013. máj. 10., 106. sz.
Kuti Márta szócikk. In STANIK István (főszerk.): Romániai ki kicsoda 1997. Nagyvárad, 1997, 349.
PUSKÁS Eszter: Szavakba szőtt kincs. Vásárhely.ro, 2013. máj. 10.
SIMON Anita – TÁL Mariann (szerk.): Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? I. kötet, A–K. Csíkszereda, 1996, 343.
SZÉKELY Ferenc: Egy élet az irodalomért. Népújság, 2019. jan. 19.
SZÉKELY Ferenc: Vesződség Erdély irodalmáért. Hargita Népe, 2019. febr. 8.
Internetes források
BAKÓ Zoltán: Matematikusokat és közírót tüntetett ki az EMKE a városnapokon. Székelyhon, 2015. máj. 25. https://szekelyhon.ro/muvelodes/ matematikusokat-es-kozirot-tuntetett-ki-az-emke-a-varosnapokon. (Letöltve: 2022. dec. 16.)
Kuti Márta szócikk. Ki kicsoda a magyar könyvszakmában? – adatbázis. Magyar Könyvbarát Közhasznú Alapítvány. http://www.konyvesek.hu/nevsor/index/80/K/ 0.29889700%201671147701. (Letöltve: 2022. dec. 16.)
Válogatott irodalom