Utolsó frissítés: 2010-06-01
Szerző: Bara Júlia
Lektorálta:
Kód: BH-II-m-B-01060
Datálás: Datálás: 1890.
A nagyváradi ortodox zsinagóga az egykori Zárda utca, a mai Mihai Viteazul utca elején található. 1890-ben épült fel, tervezője Bach Nándor, a szatmári Várdomb utcai zsinagóga tervező építésze, kivitelezője Knapp Ferenc építőmester.
Udvarán 1908-ban, Incze Lajos tervei alapján egy jóval szerényebb kivitelezésű imaház is épült, illetve ugyanitt található az ortodox hitközség koncentrációs táborokba elhurcolt tagjainak emlékműve is.
Az utca vonalával párhuzamosan, előkertes elrendezésben épült téglány alaprajzú, kelet-nyugat tájolású eklektikus épület gazdagon díszített főhomlokzatán elsősorban román kori, mór és iszlám építészetre jellemző díszítőelemek jelennek meg.
A főhomlokzaton négy, a főpárkány fölé emelkedő, ötoldalú, változó nagyságú urnákkal lezárt falpillér három tengelyt különít el egymástól. A két középső, toronyszerű, párkányokkal és félköríves záródású ablakokkal tagolt pillér közötti falsík tengelyében található a főbejárat, oldalain egy-egy félköríves záródású ablakkal. A bejárati rész fölött egy nagyméretű, félkörívvel közrefogott, háromosztatú, patkóíves záródású, áttört oromzatú ablak foglal helyet.
A főbejárat két oldalán egy-egy egyszerűbb kiképzésű, a nők számára fenntartott, a karzatra vezető bejárat, fölöttük pedig egy-egy félköríves záródású ablak található. A nyílászárókat stilizált kockafejezetű féloszlopok díszítik.
A főtengely kiképzése mellett a főhomlokzat jellegét jelentősen meghatározza a homlokzat felső, harmadik szintjének kiképzése. Itt a pilaszterekkel határolt falsíkokat háromszög alakú, ívsoros párkánnyal díszített, körablakokkal áttört, téglaarchitektúrájú oromzatok zárják le. Az oromzatok csúcsaira különböző díszítőelemek, urnák, palmettadíszek, Dávid-csillagok kerültek, középen pedig a Tízparancsolat kezdősorait tartalmazó héber feliratos kőtábla található.
A főbejárat fölötti feliratos táblán bibliai idézet olvasható, a tőle balra található márványtábla pedig a Holokauszt áldozatairól emlékezik meg.
Az oldalhomlokzatok egyszerű kialakításúak. Az északi és déli homlokzatokon a falakat tagoló pilaszterek és az egymás fölé helyezett félköríves záródású ablakok hat tengelyt különítenek el egymástól. A falak a főbejárat felőli tengely emeleti szintjének kivételével, vakoltak. Mindkét oldalon a középtengelyben egy-egy, féloszlopokkal közrefogott, mellékbejárat nyílik.
A zsinagóga főbejárata az előcsarnokba vezet, itt található a rituális kézmosó és a női karzatra felvezető két lépcsőház. A teknőboltozatú csarnokteret három hajóra osztó, U alakban körbefutó karzat díszes fejezetű öntöttvas oszlopokra támaszkodik. A belső tér meghatározó része a középen elhelyezkedő bima vagy Tóraolvasó asztal és az ezzel szemben, a „keleti fal"(mizrah) előtt, félköríves fülkébe mélyített frígyszekrény. A frígyszekrény (más néven tóraszekrény) felső részén Mózes törvénytábláira utaló díszítés látható. A tóraszekrényt díszítő stilizált fejezetű oszlopokra támaszkodó párkányokon a tóratekercsek végződésére utaló motívumok láthatóak.
Figyelemreméltó a falak és a boltozat dekoratív, keleties hangulatú, stilizált geometrikus ornamentikája valamint a falakat tagoló, kör illetve patkóíves, ólomkeretes táblákból álló színes üvegablakok.
Streja, Aristide - Schwarz, Lucian: Sinagogi din România. Bucureşti, 1996.
Péter I. Zoltán: Mesélő képeslapok. Nagyvárad 1885-1915. Budapest, 2002.
Péter I. Zoltán: Nagyvárad 900 évés múltja és épített öröksége. Budapest, 2005.
Péter I. Zoltán: 3 secole de arhitectură orădeană. Oradea, 2003.