Utolsó frissítés: 2010-12-15
Szerző: KESZEG Vilmos
1. Az 1919-1947 közötti könyvkiadás
Az Erdélyi Tudományos Füzetek az erdélyi magyar tudományos eredményeket jelentette meg. 1926-ban indult, György Lajos szerkesztette. A füzeteket 1930-1947 között Erdélyi Múzeum-Egyesület adta ki. A gazdag sorozat néprajzi anyaga változatos. Tanulmányok készültek a moldvai csángók történetéről (Bitay 1925), anyagi kultúrájáról és folklórjáról (Csűry 1935, Balogh 1942), a magyarvalkói lakodalmi szokásokról (Nagy J. 1943), a kolozsvári néprajzi múzeum faekéiről (Kós 1947), a bálványosváraljai juhtartás jogszokásairól (Tárkány Szücs 1944), az erdélyi, ezen belül a széki hímzés mintáiról és technikájáról (Palotay 1940, 1941, 1944, Palotay-Szabó 1942). Makkai Endre és Nagy Ödön az erdélyi téli népszokások leírásának első archívumát állította össze és jelentette meg (Makkai-Nagy 1939). Szabó T. Attila a 16-19. századi kéziratos énekeskönyvek tartalmára és szerkezetére, a 16-19. századi népi mesterek személyére és munkakörére, a kalotaszegi jobbágyság életére, az erdélyi faépítészetre vonatkozó adatokat foglalta össze (Szabó 1929, 1939, 1940, 1947, Herepei-Szabó 1939). Venczel József a falu iránti szociológiai érdeklődés kialakulását tekintette át (Venczel 1935).
Az Erdélyi Tudományos Intézet 1940-ben alakult Kolozsváron. Igazgatója, elnöke Tamás Lajos, Szabó T. Attila, Venczel József, György Lajos, Csőgör Lajos és Gaál Gábor volt. Az ETI a Borsa-völgyében szervezett kutatást. Kiadványai az alapkutatások eredményeit tették közzé Kide zenei életéről (Járdányi 1943), a Borsa-völgy népi gyógyászatáról (Vajkai 1943), a kolozsvári hóstátiak temetkezéséről (Kovács 1944) és szénaszállításáról (Sándor 1944).
Az Erdélyi Ritkaságok sorozatban 1940-44 között a Minerva könyvkiadó gondozásában, Jancsó Elemér szerkesztésében 18 kötet látott napvilágot. Közöttük Bod Péter emlékirata, Jánosfalvi Sándor István Homoród vidéki terjedelmes feljegyzése, Benkő József Udvarhely megyei leírása (Bod 1940, Jánosfalvi 1942, Benkő 1944).
1943-1947 között a kolozsvári tudományegyetem Erdélyi Néprajzi Intézete 7 néprajzi kiadványt jelentett meg. Az egyetemi tanszék érdeklődési körét jelző, részben folyóiratban közölt tanulmányok különnyomataként megjelent munkák a magyar-román kulturális hatásokat (Gunda 1943), az anyagi és szellemi kultúra területeit (a munkavégzés rítusai, kendertermesztés, juhászat, gyűjtögetés, olajütés, betlehemezés, tánc) (Benedek-Vargyas 1943, Vincze 1945, Gunda 1946, Faragó 1946, 1947), a népköltési kutatások előzményeit (Faragó 1943) érintették.
A korszak jelentős, a néprajzi szemléletet felvállaló folyóiratai az Erdélyi Irodalmi Szemle (1924-1929), az Erdélyi Fiatalok (1930-1940), az Erdélyi Múzeum (1874-1917, 1930-1947), az Erdély (1892-1917, 1930-1948), a Korunk (1926-1940).
2. Az 1948-1989 közötti könyvkiadás. A romániai Ifjúmunkás Szövetség irányításával 1948-ban alakult meg az Ifjúsági Könyvkiadó, bukaresti és kolozsvári szerkesztőséggel. Szerkesztői között volt Szász Béla, Balla Károly, Dáné Tibor, Balogh Irma, Majtényi Erik, Szőcs István, Korda István, Jancsik Pál, Hervay Gizella. Magyar, román, német és szerb nyelven közölt ifjúsági irodalmat. 1955-ben Faragó József válogatásában Benedek Elek meséiből és mondáiból, Kriza János és Ősz János népmesegyűjtéséből, kétszer a magyar népmesékből, egy alkalommal a székely népballadákból közölt válogatást (Benedek 1955, 1956, Faragó 1953, 1954, 1956, Kriza 1957, Ősz 1960). Bözödi György egy mesemondó repertoárjának egy részét, Nagy Olga mezőségi gyűjtését tette közzé (Bözödi 1958, Nagy O. 1958). A kiadó jogutódja, az 1970-ben létesített Ion Creangă könyvkiadó Bukarestben székelt, magyar szerkesztője Petre Judit volt. A Nagyapó mesefája címet viselő sorozata - a világ népeinek meséi, irodalmi mesék mellett - erdélyi meseátdolgozásokat tett közzé kisgyerekek számára Nagy Olga, Ráduly János, Fábián Imre gyűjtéséből.
Az Állami Irodalmi és Művészeti Könyvkiadó 1950-ben indult, 1960-tól az Irodalmi Könyvkiadó nevet vette fel. A kiadási munkálatok bukaresti és kolozsvári szerkesztőségben folytak. A kiadó szerepkörét 1969-ben (konkrét sorozataival együtt) a Kriterion könyvkiadó vette át. Szerkesztői között volt Méliusz József, Domokos Géza, Bodor Pál, Kacsó Sándor, Kerekes György. Rendkívül gazdag (olykor évi 120 címet tartalmazó) könyvtermésében elszórtan néprajzi kiadványok is előfordultak. Konsza Samu Háromszék szövegfolklórját gyűjtötte össze és tette közzé. A gyűjtemény úttörő jellegét bizonyítja a máig ritkán gyűjtött szövegtípusok szerepeltetése (lakodalmi költészet, ünnepi köszöntők, sírfeliratok, levelek) (Konsza 1957). Kovács Ferenc 1958-ban, Olosz Katalin és Almási István 1969-ben tett közzé egy településen készült folklórmonográfiát (Kovács 1958, Olosz-Almási 1969). Faragó József a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság 1896-1897 között hirdetett gyűjtőpályázata egyik pályamunkájából, Kóbori János és Vajda Ferenc gyűjteményéből, egy alkalommal Benedek Elek mesefeldolgozásaiból készített válogatást (Faragó 1955, Benedek 1967). További két alkalommal a népmesék, Arany László népmesegyűjtése, egy-egy alkalommal pedig a történeti folklór darabjainak, a klasszikus népballadák népszerűsítésére vállalkozott (Faragó 1951, 1952, 1954a, 1965, 1965a). 1969-ben egy mesemondó mesemondási habitusát és repertoárját elemezte (Faragó 1969). Nagy Olga e kiadónál jelentette meg első mesegyűjtéseit (Nagy O. 1953). Szentimrei Judit a székely festékes kézimunkákról készített összefoglalást (Szentimrei 1958). A kiadó gondozta a Kriza János sokoldalú életművét elemző monográfiát (Antal-Faragó-Szabó 1965). Szabó T. Attila a virágénekekből készített válogatást (Szabó 1969).
A kommunizmus évtizedei alatt a magyar nyelvű néprajzi könyvkiadás legfontosabb fórumának a Kriterion Könyvkiadó bizonyult. A kiadó a romániai nemzeti kisebbségek irodalmának megjelentetésére szerveződött, 1970-től mintegy tíz nyelven jelentetett meg szép-, természet- és társadalomtudományi irodalmat. Igazgatója Domokos Géza, kolozsvári magyar szerkesztőségének vezetője Dávid Gyula, a műszaki osztály vezetője Bálint Lajos. Néprajzi szakszerkesztők Mikó Imre, V. András János, Szilágyi Sándor, Salamon Anikó, Szabó Zsolt.
A legjelentősebb és legegységesebb kiadói vállalkozás a romániai magyar anyagi kultúra, díszítőművészet, a munkavégzés néprajza regionális szintéziseinek ösztönzése és megjelentetése. Az 1970-1980-as években készült el és látott napvilágot a tárgyi kultúra hagyományos struktúrájának, a tárgyhasználat formáinak, habitusainak és funkcióinak megörökítése. Dr. Kós Károly, Szentimrei Judit és dr. Nagy Jenő a tárgyak tipológiai és morfológiai, a tárgyhasználat funkcióinak, a munkafolyamat, munkaszervezés leírásával tekintette át Szilágyság, Kászon, a Kis-Küküllő vidéke és Moldva díszítőművészetét. A figyelem a lakóház, a lakásbelső, a tárgyalkotás (fazekasság, faragás, textíliák), az öltözet darabjaira terjedt ki (Kós-Szentimrei-Nagy 1972, 1974, 1978, 1981). Faragó József, Nagy Jenő és Vámszer Géza Kalotaszeg népviseletét foglalta össze (Faragó-Nagy-Vámszer 1977). Gergely Gizella és Haáz Sándor az udvarhelyi varrottasok, Sinkó Katalin a kalotaszegi nagyírásos motívumgyűjteményét állította össze (Gergely-Haáz 1976, Sinkó 1980). Végh Olivér a kalotaszegi fazekasság, Bunta Magda az erdélyi habán kerámia monográfiáját készítette el (Bunta 1973, Végh 1977), Vilhelm Károly pedig a 15-18. században készült erdélyi templomi festett templommennyezeteket mutatta be (Vilhelm 1975). Péntek János a kalotaszegi népi hímzés elemzésében a hagyományos elemzési szempontokat a nyelvészeti megközelítéssel, a nyelvi reprezentáció vizsgálatával egészítette ki (Péntek 1979). A Kriterion Könyvkiadó gondozta Kós Károlynak a Fekete-Körös völgye, a moldvai csángók, a Csíki-medence tárgyi kultúrájáról, az erdélyi munkaszervezési formákról, az állattartásról, tárgytípusokról (guzsaly, faeke, malomkő) írott, a kartográfiai, tipológiai és komparatisztikai módszert érvényesítő tanulmányait (Kós 1972, 1976, 1979). Vámszer Géza összegyűjtött tanulmányai a csíki juhászat, földművelés, díszítőművészet formáit, Oltszakadát gazdasági életének rendszerét írták le, valamint úttörő jelleggel érvényesítették a településnéprajz perspektíváját (Vámszer 1977). Tarizsnyás Márton gyűjteményes kötetben húzta meg Gyergyó történeti néprajzának körvonalait (gyűjtögető gazdálkodás, határ-, erdő- és vízhasználat, árucsere, településnéprajz) (Tarisznyás 1982). Péntek János és Szabó T. E. Attila Ezerjófű címmel etnobotanikai mutatót állított össze (Szabó-Péntek 1976). Péntek János és Szabó Attila következő közös, Ember és növényvilág. Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete című kötete a kalotaszegi növénytakaró alakulásának természeti körülményeit, fejlődéstörténetét, növénytársulásait foglalta össze, a kalotaszegi növényismeretet, a növények felhasználásának formáit (táplálkozás, díszítés, gyógyászat, építkezés és tárgykészítés, játékok), valamint a növénynevek alakrendszerét, szemiotikai specifikumait tekintette át (Péntek-Szabó 1985). Vasas Samu a kalotaszegi népi gyógyászat adatbázisát állította össze (Vasas 1985). Nagy Jenő a leíró néprajz és a nyelvjáráskutatás határterületén álló, a kalotaszegi Magyarvalkóra, a népi életformára összpontosító tanulmányait gyűjtötte kötetbe (Nagy J. 1984). Venczel József a monografikus szociológiai falukutatás módszertanát érvényesítette (Venczel 1980).
A tárgyi kultúrát és munkaszervezést érintő kutatások társadalomnéprajzi kérdésekre is kitértek. Ráduly János gazdai szolgák vallomásait gyűjtötte össze és tette közzé (Ráduly 1987). Gazda József a 20. század közepén felszámolódott hagyományos életformára vonatkozó visszaemlékezéseket rögzítette (Gazda J. 1980). Pillich László Kolozsvár társadalmának 20. századi metamorfózisát, szociokulturális csoportjainak életformáját követte végig (Pillich 1985). Benkő Samu a Nyárád mente művelődéstörténetét foglalta össze (Benkő 1972). B. Gergely Piroska a kalotaszegi ragadványnévhasználat motivációit és rendszerét (B. Gergely 1980), Lőrinczi Réka a rokonsági megnevezések rendszerét foglalta össze (Lőrinczi 1980).
A Kriterion Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot a barcasági szöveg- és szokásfolklór gyűjteménye (Seres 1984). Kallós Zoltán Balladák könyve című gyűjteményével a kiadó megnyitotta a balladagyűjtemények sorozatát, rendre kiadva a háromszéki, a kibédi, a szatmári, a fekete-ügy vidéki balladák szövegkorpuszát (Kallós 1970, Albert 1973, Ráduly 1975, Bura 1978, Pozsony 1984). Folyamatosan láttak napvilágot lokális mesegyűjtemények, Magyarózdról (Horváth 1970), Székről (Nagy O. 1976). A kiadó több alkalommal jelentett meg egyéniségmonográfiát. Kallós Zoltán egy klézsei, Albert Ernő egy gyergyóditrói asszony népballada- és népdalrepertoárját, Ráduly János egy kibédi énekes balladaismeretét (Kallós 1973, Ráduly 1979, Albert 1989), Faragó József és Balla Tamás egy magyardécsei, Szabó Judit egy gernyeszegi, Fábián Imre egy kiskereki mesemondó szövegtudását (Faragó 1970, Szabó J. 1977, Fábián 1984), Imreh Lajos egy székely tréfamester tréfa-repertoárját (Imreh L. 1986) gyűjtötte össze és tette közzé. Vöő Gabriella a romániai magyar proverbium gazdag állományát gyűjtötte össze és rendszerezte (Vöő 1989). Jagamas János Magyaró énekes népzenéjét gyűjtötte össze és tette közzé (Jagamas 1984). Faragó József és Fábián Imre a bihari gyermekmondókák gazdag adatbázisát állította össze és rendszerezte (Faragó-Fábián 1982).
A Kriterion Könyvkiadó jelentette meg a romániai magyar folklórtudomány jeles tudományos teljesítményeit. Faragó József a balladakutatás történetével kapcsolatos tanulmányait gyűjtötte kötetbe (Faragó 1977). Demény István Pál Kerekes Izsák balladájának monografikus elemzését végezte fel, feltárta a balladatípus hősepikai eredetét (Demény 1980). Hősök, csalókák, ördögök című esszéjében Nagy Olga a népmese fejlődéstörténetét, A táltos törvénye. Népmese és esztétikum c. munkájában a mesei esztétikum eredetét és eszközeit foglalta össze (Nagy O. 1974, 1978). Vöő Gabriella Tréfás népi elbeszélések című kötete kezdeményezte a folklór szemiotikai és kommunikációelméleti értelmezését; a szövegmondást, a szöveg felidézése mellett a szövegértelmezést állította a középpontba. Az értelmezésben a beszédhelyzet, a beszédkontextus, a kommunikációs szándék, a kód vált operatív kategóriává (Vöő 1981). Gazda Klára a kézdiszentléleki gyermekfolklór játéktárgyait, játékszokásait gyűjtötte össze, rendszerezte és dolgozta fel. Úttörőnek számító elemzése kitér a játék funkcióira, a játékhabitusok korosztályok, nemek szerint különbségeire, a játékalkalmakra, a játék és az életvilág, életforma kapcsolataira (Gazda 1980). Almási István Szilágyság népzenei monográfiáját készítette el (Almási 1979). Jagamas János népzenei tanulmányai a népi és népies zene, a népzene és műzene viszonyát, a pentatónia párhuzamait érintették, Trunk énekes népzenéjét mutatták be (Jagamas 1984a). A kiadó gondozta a csíkszeredai Kommunikációs Antropológiai Munkacsoportnak a folklorizmus jelenségéről és formáiról összeállított tanulmánykötetét (Bíró-Gagyi-Péntek 1987).
A kiadó több alkalommal járult hozzá a kutatástörténet korábbi teljesítményeinek népszerűsítéséhez. Napvilágot látott Apor Péter Metamorphosis Transilvaniae című munkája (Apor 1978). Faragó József gondozásában látott napvilágot Kriza János klasszikus munkája, a Vadrózsák. Székely népköltési gyűjtemény (Kriza 1975). Mészáros József Tiboldi István gyűjtését rendezte sajtó alá (Tiboldi 1988). Olosz Katalin Kolumbán István udvarhelyszéki mesegyűjteményét gondozta (Kolumbán 1972). Benkő József és Almási István rendezte sajtó alá Seprődi János zenei írásait és népzenei gyűjtését (Seprődi 1974). Kodály Zoltán népzenei írásait Katona Ádám rendezte sajtó alá (Kodály 1974). Erdélyi Lajos Orbán Balázs székelyföldi fotóit tette közzé (Orbán 1971). Szabó T. Attila Melius Péter a botanika kezdetének számító klasszikus munkáját, a Herbárium-ot rendezte sajtó alá (Melius 1978). Egyed Ákos a 19. század második fele és a 20. század első évtizedei faluval kapcsolatos írásaiból készített válogatást (Egyed Á. szerk. 1970). Kovách Géza és Binder Pál az erdélyi céhes élet dokumentumait tette közzé (Kovách-Binder 1981).
A Kriterion Könyvkiadó Kós Károly és Faragó József szerkesztésében 1976-ban indította útnak a Népismereti Dolgozatok sorozatát. A néprajztudomány minden területét, az interdiszciplináris kutatás eszméjét felvállaló sorozat egyaránt kívánta ösztönözni kutatók és autodidakta gyűjtők kutatómunkáját, valamint a honismereti érdeklődést ébren tartani az olvasótársadalomban. A hat alkalommal (1976, 1978, 1980, 1981, 1983, 1994) megjelent kötetben 73 szerző 120 írása látott napvilágot. (Ismerteti Keszeg 2002.) Hasonló csoportos vállalkozásnak bizonyult a 13 tanulmányt tartalmazó Bartók-dolgozatok 1981 (László szerk. 1982), akárcsak a társtudományok területén elhelyezkedő szociográfiai (Imreh szerk. 1978, Egyed szerk. 1984), művészet- és művelődéstörténeti (Nagy M. 1977, 1982, Csetri-Jakó-Tonk szerk. 1979), a zenetudományi (Szabó szerk. 1977, Benkő szerk. 1980, 1983, 1986) tanulmánykötet.
A Kriterion Könyvkiadó alakította könyvkiadói műfajjá a népi memoárt. A sorozatot Tamási Gáspár Vadon nőtt gyöngyvirág című emlékirata nyitotta meg (Tamási 1971). A műfaj recepciójára és kanonizálására Győri Klára Kiszáradt az én örömem zöld fája című kötetének megjelenése után került sor, Nagy Olga jelentős közreműködésével (Győri 1975). A kiadó gondozásában látott napvilágot a széki Kocsis Rózsi emlékirata (Kocsis 1988). Salamon Anikó öt emlékiratot jelentetett meg (Salamon 1979), Pillich László és Vetési László 12 emlékiratot és naplót gyűjtött kötetbe (Pillich-Vetési 1987).
A Kriterion Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot több olyan munka, amely a történeti néprajz előzményének tekinthető. Imreh István az együttélést szabályozó és a biztonságot szavatoló székely falutörvényeket, a törvényhozást és a törvények alkalmazását tárta fel (Imreh 1973, 1983). Csetri Elek és Imreh István a 18. század fordulójának társadalmi változásait foglalta össze (Csetri-Imreh 1980). Imreh István és Egyed Ákos a feudalizmus kori székely társadalom gazdasági éltét, rendi tagolódását, Binder Pál az etnikai együttélést rekonstruálta (Imreh 1979, Egyed 1981, Binder 1982). Az életforma és kultúra korábbi, 16-19. századi korszakára vonatkozó nyelvi adatok gazdag tárháza az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. Négy kötetének a Kriterion Könyvkiadó kizárólagos, további négy kötetnek társkiadója (Szabó 1975-2009). Demény Lajos és Pataki József 1983-ban a 16. századi udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek közlésével indította a székely oklevéltár új sorozatát (Demény-Pataki 1983-1985)
A Dacia Könyvkiadó 1970-ben jött létre Kolozsváron. Lászlóffy Aladár, ezt követően Kerekes György irányításával működött. A szépirodalom és a tudományos irodalom mellett szórványosan tett közzé folklorisztikai és etnográfiai munkákat. Nagy Olga marosmenti, kalotaszegi és mezőségi, Fábián Imre szatmári népmeséket közölt (Nagy O. 1973, Fábián 1989), Faragó József klasszikus népballadákat jelentetett meg (Faragó 1973). Horváth István „írói falurajznak" nevezte a szülőfalujában készített néprajzi-helytörténeti feljegyzéseit (Horváth 1971). Kós Károly a vargyasi festett bútorról készített összefoglaló bemutatást (Kós 1972).
Nagy Olga és Vöő Gabriella egy mesemondót bemutató monográfiáját az Akadémiai Könyvkiadó jelentette meg (Nagy-Vöő 1974).
A megyei népi alkotások háza, más néven a népi alkotások és műkedvelő tömegmozgalom megyei irányító központja 1968-ban alakult, a művelődési élet átszervezése következtében. Az 1989-es változás utáni jogutódja a megyei kulturális központ. A megyei intézmény gondoskodott a megye népi hagyományainak gyűjtéséről és közzétételéről. A gyűjtési és táncoktatási útmutatók mellett Hargita megyében látott napvilágot a gyimesi írott tojások (Kovács 1969) és bundák (Horváth 1975), a sóvidéki keresztszemesek (Molnár-Molnár 1971),a lövétei szedettesek (Szabó Botár - Bíró 1977), a korondi kerámia (István 1973), a csíkdánfalvi fazekasság (Sántha 1974), a festett bútor (Kardalus 1982), a szarutárgyak mintáinak (Molnár 1975), a kapuk és kerítések (Salló-Kardalus 1975) leírása. Kovászna megyében jelent meg a barcasági népi hímzések (Seres 1972, 1973), a népdalok (Albert 1977), Erdővidék (Kisgyörgy 1973), Szatmár megyében a népdalok és szőttesek (Bura-Fejér-Petkes 1979), a darai népdalok (Zolácsák-Fejér 1973), Aradon a népdalok (Apácai Bölöni-Gulácsi 1978) néprajzi szempontú leírása.
Néhány kötet a román ajkú olvasók számára is lehetővé tette a romániai magyar népi kultúrával való megismerkedést (Balade... 1960, Faragó 1962, Imreh 1982, István 1973, Kardalus 1982, Nagy J. 1958, Szentimrei 1958a).
Az évtizedek során néhány néprajzi munka magyarországi kiadó gondozásában látott napvilágot.
A Pionír és a Jóbarát ifjúsági lapok, valamint a Dolgozó Nő több alkalommal írtak ki népköltészeti, néprajzi gyűjtőpályázatot. A megyei lapok (Megyei Tükör, Hargita Népe, Igazság, Vörös Zászló, Fáklya), a Falvak Népe (Falvak Dolgozó Népe) több-kevesebb rendszerességgel népismereti rovatot tartottak fenn. A Korunk című társadalomtudományi szemle, a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények című tudományos folyóirat, a Művelődés c. közművelődési lap rendszeresen adtak helyet néprajzi tanulmányoknak, adatközléseknek és recenzióknak.
3. Összegzés. Az 1989 előtti néprajzi könyvkiadás első korszaka többnyire az Erdélyi Tudományos Intézethez, az 1970-1980-as években pedig a Kriterion Könyvkiadóhoz kötődik. A könyvkiadás egyaránt szolgálta a nemzetiségi önismeretet, az olvasói elvárásokat, a tudománynépszerűsítést, s ösztönzően hatott a teremunkák elvégzésére, a feldolgozásra. A könyvkiadás nagymértékben kiegészítette a kevés szakemberrel, ideológiai előírásokkal működő szakintézményeket.
Az 1950-1980-as évek könyvkiadásában a figyelem középpontjába az életforma, a település- és gazdaságszerkezet, a munkaszervezés, a tárgyalkotás-, használat, a folklórszövegek és a rítusok néhány csoportja került, a kutatás és értelmezés módszere pedig a leírás, az összehasonlítás, a funkcionalizmus és tipológia volt. A monografikus elemzések törekedtek a történetiség és a kulturális kölcsönhatások elvének érvényesítésére. Az 1970-es évekre, az interpretatív fordulatot követően a szellemi kultúra vizsgálatában felerősödött az egyéniségkutató iskola, valamint az európai etnológiai irodalom hatása. A kultúraértelmezés módszerei között meghonosodott a strukturalizmus, a szemiotika, a kommunikációelmélet, a szociológiai módszer.
ALBERT Ernő (szerk.): Két hegy között felsütött a holdvilág. Kovászna megyei népdalok. Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Kovászna Megyei Központja, Sepsiszentgyörgy, 1977.
ALBERT Ernő: Édesanyám sok szép szava. Ádám Joákimné Kurkó Julianna énekei. Kriterion Könyvkiadó, Bucureşti, 1989.
ALMÁSI István (közzéteszi): Szilágysági magyar népzene. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979.
ANTAL Árpád - FARAGÓ József - SZABÓ T. Attila (szerk.): Kriza János. Három tanulmány. Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1965. (Második kiadás: 1971)
APÁCAI BÖLÖNI Sándor-GULÁCSI Zoltán: Búza, búza, de szép tábla búza. Arad, 1978.
APOR Péter: Metamorphosis Transilvaniae. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1978.
*** Balade populare maghiare din R.P.R. [Prefaţă de Mihai POP]. Editura Tineretului, Bucureşti, 1960.
BALOGH Ödön: Néprajzi jegyzetek a csügési magyarokról. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1942. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 136.)
BENEDEK András - VARGYAS Lajos: Az istenesi székelyek betlehemes játékai. Kolozsvár,1943. (Erdélyi Néprajzi Tanulmányok 1.).
BENEDEK Elek: A vitéz szőcs. Székely népmesék. Szerkesztette és a bevezetőt FARAGÓ József írta. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1955.
BENEDEK Elek: A jégpáncélos vitéz. Székely népmondák. Összeállította FARAGÓ József. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1956.
BENEDEK Elek: A táltos asszony. Népmesék és mondák. Válogatta, szerkesztette és a bevezetőt írta FARAGÓ József. Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1967.
BENKŐ András (szerk.): Zenetudományi írások 2. Kriteron Könyvkiadó, Bukarest, 1980.
BENKŐ András (szerk.): Zenetudományi irások 3. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983.
BENKŐ András (szerk.): Zenetudományi írások 4. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1986.
BENKŐ József: Udvarhely megye leírása. Fordította és sajtó alá rendezte SZABÓ András. Minerva, Kolozsvár, 1944. (Erdélyi Ritkaságok 14.)
BENKŐ Samu: Murokország. Művelődéstörténeti barangolás szülőföldemen. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972.
BINDER Pál: Közös múltunk. Románok, magyarok, németek és délszlávok feudalizmus kori falusi és városi együttéléséről. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982.
BÍRÓ Zoltán - GAGYI József - PÉNTEK János (szerk.): Néphagyományok új környezetben. Tanulmányok a folklorizmus köréből. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1987.
BITAY Árpád: A moldvai magyarság. Történeti áttekintés..) Erdélyi Irodalmi Szemle, Cluj-Kolozsvár, 1925. (Erdélyi Tudományos Füzetek 4.)
BOD Péter: Felsőcsernátoni Bod Péter önéletírása. Fordította Valentiny Antal, bevezeti Jancsó Elemér. Minerva, Kolozsvár, 1940. (Erdélyi Ritkaságok 4.)
BÖZÖDI György: Az eszös gyermök. Bágyoni János meséi Bözödi György lejegyzésében. Ifjúsági könyvkiadó, Bukarest, 1958.
BUNTA Magda: Az erdélyi habán kerámia. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1973.
BURA László: Szatmári népballadák. Munkatársaival gyűjtötte, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta Bura László. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1978.
BURA László - FEJÉR Kálmán - PETKES József: Szatmár vidéki néphagyományok. Népdalok és szőttesek. Szatmár megyei Művelődési és Szocialista Nevelési Bizottság-Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Szatmár megyei Irányító Központja. Szatmár, 1979.
CSETRI Elek - IMREH István: Erdély változó társadalma 1767-1821. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980.
CSETRI Elek - JAKÓ Zsigmond - TONK Sándor (szerk.): Művelődéstörténeti tanulmányok. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979.
CSŰRY Bálint: Néprajzi jegyzetek a moldvai magyarokról. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1935. (Erdélyi Tudományos Füzetek 27.)
DEMÉNY István Pál: Kerekes Izsák. Összehasonlító-tipológiai tanulmány. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980.
DEMÉNY Lajos: Székely Oklevéltár. Új sorozat IV. Székely népesség-összeírások 1575-1627. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1997.
DEMÉNY Lajos: Székely Oklevéltár. Új sorozat V. Székely népesség-összeírások 1635. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1999.
DEMÉNY Lajos - PATAKI József: Székely Oklevéltár. Új sorozat I-II. Udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek 1591-1597. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983, 1985.
DEMÉNY Lajos - PATAKI József - TÜDŐS S. Kinga: Székely Oklevéltár. Új sorozat III. Udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek 1598-1600. Európa Könyvkiadó - Kriterion Könyvkiadó, Budapest-Bukarest, 1994.
EGYED Ákos: Falu, város, civilizáció. Tanulmányok a jobbágyfelszabadítás és a kapitalizmus történetéből Erdélyben 1848-1914. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981.
EGYED Ákos (szerk.): Tallózás a régi erdélyi faluirodalomban 1849-1914. Válogatta, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta Egyed Ákos. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1970.
EGYED Péter szerk.: Változó valóság. Szociográfiai tanulmányok. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1984.
FÁBIÁN Imre: Világszép asszony. Koczkás Sándor meséi. Gyűjtötte, a bevezetőt írta és jegyzetekkel ellátta ~. Kriterion Könzvkiadó, Bukarest, 1984.
FÁBIÁN Imre: Zöldike királyfi. (Népmesék.) Gyűjtötte és közzéteszi FÁBIÁN Imre. Dacia Könyvkiadó, Cluj-Napoca, 1989.
FARAGÓ József: Ismeretlen Kriza-életrajzok. Magyar királyi Ferenc József-Tudományegyetem Néprajzi Intézete, Kolozsvár 1943. (Erdélyi Néprajzi Tanulmányok, 3.).
FARAGÓ József: A tánc a mezőségi Pusztakamaráson. A Magyar Tudományegyetem Néprajzi Intézete, Kolozsvár, 1946. (Erdélyi Néprajzi tanulmányok 7.).
FARAGÓ József: Betlehemezők és kántálók Pusztakamaráson. A Magyar Tudományegyetem Néprajzi Intézete, Kolozsvár, 1947. (Erdélyi Néprajzi Tanulmányok 8.).
FARAGÓ József: Fehér virág és fehér virágszál. Magyardécsei népmesék. Mesélte Balla János. Gyűjtötte BALLA Tamás. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1970.
FARAGÓ József: Balladák földjén. Válogatott tanulmányok, cikkek. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977.
FARAGÓ József: Kurcsi Minya havasi mesemondó. Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969.
FARAGÓ József (szerk.): Felszállott a páva... Szemelvények a magyar népköltészetből a XVI. századtól máig. Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1951.
FARAGÓ József (szerk.): Furfangos Márton. Népmesék. Összeállította FARAGÓ József. Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1952.
FARAGÓ József: Farkas-barkas. Magyar népmesék. Összeállította FARAGÓ József. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1953.
FARAGÓ József: A csillagszemű juhász. Magyar népmesék. Összeállította FARAGÓ József. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1954.
FARAGÓ József (szerk.): Az elátkozott szamár. Régi és új históriák a tudatlanság vámszedőiről. Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1954a.
FARAGÓ József (szerk.): A szegény ember vására. Székely népmesék. Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, ukarest, 1955.
FARAGÓ József: Diófának három ága. Székely népballadák. Szerkesztette és a bevezetőt írta FARAGÓ József. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest,1956.
FARAGÓ József (red.): Nunta tătîne-meu. Basme şi povestiri populare secuieşti. Antologie FARAGÓ József. Editura Tineretului, Bucureşti,1962.
FARAGÓ József (szerk.): Fehérlófia. Arany László népmesegyűjteményéből. Válogatta és az utószót írta FARAGÓ József. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest,1965. (Második kiadás: 1998)
FARAGÓ József (szerk.): Jávorfa-muzsika. Népballadák. Válogatta, szerkesztette és a bevezetőt írta FARAGÓ József. Az illusztrációkat rajzolta Deák Ferenc. Irodalmi Könyvkiadó,Bukarest, 1965a.
FARAGÓ József (szerk.): Gyönyörű Bán Kata. Régi magyar népballadák. Válogatta, szerkesztette, a bevezetőt és a jegyzeteket írta FARAGÓ József. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1973.
FARAGÓ József - FÁBIÁN Imre (közzéteszi): Bihari gyermekmondókák. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982.
FARAGÓ József - NAGY Jenő - VÁMSZER Géza: Kalotaszegi magyar népviselet. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977.
HORVÁTH István: Egy gyöngyszem, két gyöngyszem. Ózdi mesék. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1970.
GAZDA József: Így tudom, így mondom. A régi falu emlékezete. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1980.
GAZDA Klára: Gyermekvilág Esztelneken. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980.
GAZDA Klára: Gyermekvilág Esztelneken. Ős-Kép Kiadó, Budapest, 2008.
GERGELY Gizella, Cs. - HAÁZ Sándor: Udvarhelyi varrottasok. Írás után varrott minták Szentimrei Judit előszavával. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1976.
GERGELY Piroska, B.: A kalotaszegi magyar ragadványnevek rendszere. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980.
GUNDA Béla: Magyar hatás az erdélyi román népi műveltségre. A Magyar Tudományegyetem Néprajzi Intézete, Kolozsvár, 1943. (Erdélyi Néprajzi Tanulmányok 2.).
GUNDA Béla: Munka és kultusz a magyar parasztságnál. A Magyar Tudományegyetem Néprajzi Intézete, Kolozsvár, 1946. (Erdélyi Néprajzi Tanulmányok 6.).
GUNDA Béla: A funkcionalizmus kérdése a néprajzban. A Magyar Tudományegyetem Néprajzi Intézete, Kolozsvár, 1945. (Erdélyi Néprajzi Tanulmányok 4.).
GYŐRI Klára: Kiszáradt az én örömem zöld fája. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1975.
HEREPEI János - SZABÓ T. Attila: Levéltári adatok faépítészetünk történetéhez. I. Fatemplomok és haranglábak. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1939. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 107.)
HORVÁTH Csaba: Gyimesi csángó bundák. Népi alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Hargita megyei Irányító Központja, Csíkszereda, 1975.
HORVÁTH István: Magyarózdi toronyalja. Írói falurajz. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1971. (Második kiadás: 1980).
IMREH István: A rendtartó székely falu. Faluközösségi határozatok a feudalizmus utolsó évszázadaiban. Kriterion Könzvkiadó, Bukarest, 1973.
IMREH István: Erdélyi hétköznapok 1750-1850. Társadalom- és gazdaságtörténeti írások a bomló feudalizmus időszakáról. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979.
IMREH István: Viaţa cotidiană la secui 1750-1850. Editura Kriterion, Bucureşti, 1982.
IMREH István: A törvényhozó székely falu. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983.
IMREH István: Látom az életem nem igen gyönyörű. A madéfalvi veszedelem tanúkihallgatási jegyzőkönyve 1764. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1994.
IIMREH István (szerk.): Változó valóság. Szociográfiai tanulmányok. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1978.
IMREH Lajos: Sáska sógor. Imreh Lajos tréfás történetei. A bevezetőt ifj. IMREH Lajos, az utószót VÖŐ Gabriella írta. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1985.
ISTVÁN Lajos: A korondi kerámia. Ceramica din Corund. Hargita megye Szocialista Művelődési és Nevelési bizottsága-Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Hargita Megyei Irányító Központja, Csíkszereda, 1973.
JAGAMAS János: Magyaró énekes népzenéje. Egy Felső-Maros menti falu magyar néphagyományaiból. PALKÓ Attila kiegészítő gyűjtését és ZSIGMOND József szövegkiegészítéseit felhasználva közzéteszi JAGAMAS János. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1984.
JAGAMAS János: A népzene mikrokozmoszában. Tanulmányok. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1984a.
JÁNOSFALVI Sándor István: Székelyhoni utazás a két Homoród mellett I-II. Sajtó alá rendezte és bevezette BENCZÉDI Pál. Minerva, Kolozsvár, 1942. (Erdélyi Ritkaságok 7-8.) (Második kiadás: 2003)
JÁRDÁNYI Pál: A kidei magyarság világi zenéje. Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár, 1943.
KALLÓS Zoltán: Balladák könyve. Élő hazai magyar népballadák. Gyűjtötte KALLÓS Zoltán. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta SZABÓ T. Attila. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1970. (Második kiadás 1971, harmadik kiadás 1973)
KALLÓS Zoltán: Új guzsalyam mellett. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1973.
KARDALUS János: Mobilierul pictat - A festett bútor. Hargita megye Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottsága-Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Hargita Megyei Irányító Központja, Csíkszereda, 1982.
KESZEG Vilmos: Népismereti Dolgozatok (szócikk). In: DÁVID Gyula (főszerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon IV. N-R. Erdélyi Múzeum-Egyesület - Kriterion Könyvkiadó, Bukarest-Kolozsvár, 2002.183-185.
KISGYÖRGY Zoltán: Erdővidék. Kiadja a Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Kovászna Megyei Irányító Központja, Sepsiszentgyörgy, 1973.
KOCSIS Rózsi: Megszépült szegénység. Vallomások a gyermekkorról. Kriterion Könyvkiadó, Bucureşti, 1988.
KODÁLY Zoltán: Néphagyomány és zenekultúra. Válogatta, előszóval és jegyzetekkel ellátta KATONA Ádám. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974.
KOLUMBÁN István: A kecskés ember. Udvarhelyszéki népmesék. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972.
KONSZA Samu: Háromszéki magyar népköltészet. KONSZA Samu gyűjteménye. Szerkesztette. és a bevezetőt írta FARAGÓ József. A kezdő- és a zárórajzokat F. HALAY Hajnal készítette. Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Marosvásárhely, 1957.
KONSZA Samu: A szegény ember kincse. Háromszéki magyar népmesék. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1969.
KÓS Károly, ifj.: Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának faekéi. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1947. (Erdélyi Tudományos Füzetek 207.)
KÓS Károly: Muzeul Comunal din Rimetea. Cluj, 1961.
KÓS Károly: Népélet és néphagyomány. Tíz tanulmány. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972.
KÓS Károly, ifj.: A vargyasi festett bútor. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1972a.
KÓS Károly: Tájak, falvak, hagyományok. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1976.
KÓS Károly: Eszköz, munka, néphagyomány. Dolgozatok a munka néprajza köréből. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979.
KÓS Károly - SZENTIMREI Judit - NAGY Jenő: Kászoni székely népművészet. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972.
KÓS Károly - SZENTIMREI Judit - NAGY Jenő: Szilágysági magyar népművészet. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974.
KÓS Károly - SZENTIMREI Judit - NAGY Jenő: Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1978.
KÓS Károly - SZENTIMREI Judit - NAGY Jenő: Moldvai csángó népművészet. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981.
KOVÁCS Dénes: Gyimesi csángó írott tojások. Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Megyei Irányító Központja, Csíkszereda, 1969. (Második kiadás: 1994)
KOVÁCS Ferenc: Iratosi kertek alatt. Kisiratosi népköltészet. Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1958.
KOVÁCS László, K.: A kolozsvári hóstátiak temetkezése. Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár, 1944.
KOVÁCH Géza - BINDER Pál (válogatta, jegyzetekkel ellátta): A céhes élet Erdélyben. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981.
KRIZA János: Az apám lakodalma. Szerkesztette FARAGÓ József. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1957.
KRIZA János: Vadrózsák. Székely népköltési gyűjtemény. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1975.
LÁSZLÓ Ferenc (szerk.): Bartók-dolgozatok 1981. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982.
LŐRINCZI Réka: A magyar rokonsági elnevezések rendszerének változásai. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980.
MAKKAI Endre - NAGY Ödön: Adatok téli néphagyományaink ismeretéhez. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1939. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 103. Második kiadás: 1993)
MELIUS Péter: Herbárium. Az fáknak, füveknek nevekről, természetekről és hasznairól. Bevezető tanulmánnyal és magyarázó jegyzetekkel sajtó alá rendezte SZABÓ T. Attila. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1978.
*** Miscellania ethnographica. A Magyar Tudományegyetem Néprajzi Intézete, Kolozsvár, 1947. (Erdélyi Néprajzi Tanulmányok 9.).
MOLNÁR István: Csontkarcolatok. Porszaruk rajzai. Az előszót írta KOVÁCS Dénes. Népi alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Hargita megyei Irányító Központja. Csíkszereda, 1975.
MOLNÁR István - MOLNÁR Kálmán: Sóvidéki keresztszemesek. Hargita megyei Művelődés- és Művészetügyi Bizottság Népi Alkotások Háza - Székelykeresztúri Múzeum, Csíkszereda, 1971.
NAGY Jenő: Lakodalom a kalotaszegi Magyarvalkón. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1943. (Erdélyi Tudományos Füzetek 168.)
NAGY Jenő: Portul popular din Trascău. Editura de Stat pentru Literatură si Artă, Bucureşti, 1958.
NAGY Jenő: Néprajzi és nyelvjárási tanulmányok. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1984.
NAGY Margit, B. (szerk.): Művészettörténetti tanulmányok I. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977.
NAGY Margit, B. (szerk.): Művészettörténetti tanulmányok II. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982.
NAGY Olga: Előbb a tánc, azután a lakoma. Mezőségi népmesék. Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1953.
NAGY Olga: A három táltos varjú. Mezőségi népmesék. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1958.
NAGY Olga: A nap húga meg a pakulár. Marosmenti, kalotaszegi és mezőségi mesék. Gyűjtötte, az előszót és a jegyzeteket írta NAGY Olga. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1973.
NAGY Olga: Hősök, csalókák, ördögök. Esszé a népmeséről. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974.
NAGY Olga: Széki népmesék. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1976.
Nagy Olga: A táltos törvénye. Népmese és esztétikum. Kriterion Könyvkiadó, Bukares, 1978.
NAGY Olga - VÖŐ Gabriella (gyűjtötte, jegyzetekkel ellátta): A mesemondó Jakab István. A meséket gyűjtötte, lejegyezte, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel kíséri NAGY Olga és VÖŐ Gabriella. Editura Academiei, Bukarest, 1974.
OLOSZ Katalin - ALMÁSI István: Magyargyerőmonostori népköltészet. Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969.
ORBÁN Balázs: Székelyföld képekben. Az előszót írta SÜTŐ András. A bevezető tanulmányt írta, a fényképeket másolta ERDÉLYI Lajos. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1971.
ŐSZ János: Az élet vize. Kisküküllő-völgyi népmesék. ŐSZ János gyűjteményéből válogatta és az utószót írta FARAGÓ József. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1960.
PALOTAY Gertrud: Árva Bethlen Kata fonalas munkái. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Cluj-Kolozsvár, 1940. (Erdélyi Tudományos Füzetek 117.)
PALOTAY Gertrud: Régi erdélyi hímzésmintarajzok. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Cluj-Kolozsvár.,1941. (Erdélyi Tudományos Füzetek 131.)
PALOTAY Gertrud: A szolnok-dobokai Szék magyar hímzései. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1944. (Erdélyi Tudományos Füzetek 179.)
PALOTAY Gertrud - SZABÓ T. Attila: Mezőségi magyar hímzések. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Cluj-Kolozsvár, 1942. (Erdélyi Tudományos Füzetek 159.)
PÉNTEK János: A kalotaszegi népi hímzés és szókincse. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979.
PÉNTEK János - SZABÓ Attila: Ember és növényvilág - Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1985.
PILLICH László: Városom évgyűrűi. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1985.
PILLICH László - VETÉSI László (szerk.): Leírtam életem...Népi önéletírások. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1987.
POZSONY Ferenc: Álomvíz martján. Fekete-ügy vidéki magyar népballadák. Gyűjtötte, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta POZSONY Ferenc. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1984.
RÁDULY János: Kibédi népballadák. Gyűjtötte, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta RÁDULY János. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1975.
RÁDULY János: Elindultam hosszú útra. A kibédi Majlát Józsefné Ötvös Sára népballadái. Gyűjtötte, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta RÁDULY János. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979.
RÁDULY János: Mikor a szolgának telik esztendeje. A kibédi gazdai szolgák életéből. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1987.
SALAMON Anikó (szerk.): Igy teltek hónapok, évek. Öt életrajz. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979.
SALLÓ István - KARDALUS János: Kapuk és kerítések Hargita megyében. Népi alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Megyei Irányító Központja, Csíkszereda, 1977.
SÁNDOR Gábor: A hóstátiak szénavontatása. Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár, 1944.
SÁNTHA Imre: Csikdánfalvi fazekasság. A Népi Alkotások és a Művészeti Tömegmozgalom Hargita Megyei Irányító Központja, Csíkszereda, 1974.
SEPRŐDI János: Válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974.
SERES András: Népi hímzéseink. I. Barcasági csángó leányingek hímzésmintái. Népi Alkotások és a Művészeti Tömegmozgalom Kovászna Megyei Irányító Központja, Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda, 1972.
SERES András: Népi hímzéseink. II. Barcasági csángó férfiingek, menyecskeingek, öregasszonyingek és díszkendők hímzésmintái. Népi Alkotások és a Művészeti Tömegmozgalom Kovászna Megyei Irányító Központja, Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda, 1973.
SERES András: Barcasági magyar népköltészet és népszokások. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1984.
SINKÓ KALLÓ Katalin: Kalotaszegi nagyírásos. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980.
SZABÓ T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egylet XVI-XIX. századi kéziratos énekeskönyvei. Erdélyi Irodalmi Szemle, Kolozsvár, 1929. (Erdélyi Tudományos Füzetek 20.)
SZABÓ T. Attila: Levéltári adatok faépítészetümk történetéhez. II. Székelykapuk és fazárak. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1939. (Erdélyi Tudományos Füzetek 108.)
SZABÓ T. Attila: A kalotaszegi nagybirtok jobbágyságának szolgáltatása és adózása. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1940. (Erdélyi Tudományos Füzetek 114.)
SZABÓ T. Attila: Erdélyi népi mesterek és tisztségviselők a XVI-XIX. századból. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1947. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 208.)
SZABÓ T. Attila (szerk.): Haja, haja virágom. Virágénekek SZABÓ T. Attila gondozásában és bevezetőjével. Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969.
SZABÓ T.E. Attila - PÉNTEK János: Ezerjófű. Etnobotanikai útmutató. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1976.
SZABÓ Attila - PÉNTEK János: Ezerjófű. Etnobotanikai útmutató. (Növekedvén nevelünk..., 5.) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.
SZABÓ T. Attila: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. A - Var. I-XIII. (Anyagát gyűjtötte ~). Kriterion Könyvkiadó -Akadémiai Kiadó - Erdélyi Múzeum-Egyesület. Bukarest - Budapest - Kolozsvár, 1975-2009.
SZABÓ Csaba (szerk.): Zenetudományi írások 1. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977.
SZABÓ Judit: Rózsa királyfi. Berekméri Sándor gernyeszegi meséi. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977.
SZABÓ BOTÁR Erzsébet - BIRÓ Katalin, G.: Lövétei szedettesek. Hargita Megye Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottsága, Népi alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Irányító Központja, Csíkszereda, 1977. (Második kiadás: 1998)
SZENTIMREI Judit: Székely festékesek. Néprajzi Füzetek. Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1958.
SZENTIMREI Judit: Scoare secuieşti. Editura de Stat pentru Literatură si Artă, Bucureşti, 1958a.
TAMÁSI Gáspár: Vadon nőtt gyöngyvirág. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1971.
TARISZNYÁS Márton: Gyergyó történeti néprajza. Tíz tanulmány. Kós Károly előszavával. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982.
TÁRKÁNY SZŰCS Ernő: A juhtartás népi jogszabályai Bálványosváralján. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1944. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 189.)
TIBOLDI István gyűjtése: Adomák és tanítómesék. Kriza János kéziratos hagyatékából TIBOLDI István gyűjtése. Sajtó alá rendezte MÉSZÁROS József. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1988.
VAJKAI Aurél: Népi orvoslás a Borsa völgyében. Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár, 1943.
VÁMSZER Géza: Életforma és anyagi műveltség. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977.
VASAS Samu: Népi gyógyászat. Kalotaszegi gyűjtés. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1985.
VÉGH Olivér: A kalotaszegi fazekasság. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1977.
VENCZEL József: A falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Cluj, 1935. (Erdélyi Tudományos Füzetek 78.)
VENCZEL József: Az önismeret útján. Tanulmányok az erdélyi társadalomkutatás köréből. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980.
VILHELM Károly: Festett famennyezetek. Alakos ábrázolások a XV-XVIII. századi erdélyi templomokban. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1975.
VINCZE Lajos: A kender termelése és feldolgozása Bálványosváralján. A Magyar Tudományegyetem Néprajzi Intézete, Kolozsvár, 1945. (Erdélyi Néprajzi Tanulmányok 5.).
VÖŐ Gabriella: Tréfás népi elbeszélések. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981.
VÖŐ Gabriella: Igaz ember igazat szól. Közmondások a romániai magyar folklórból. Közzéteszi ~. Kriterion Könyvkiadó, Bucureşti, 1989.
ZOLCSÁK Miklós - FEJÉR Kálmán: Darai népdalok. Szatmár Megye Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottsága és a Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Megyei Irányító Központja, Szatmár, 1973.
Válogatott tudománytörténeti irodalom
FARAGÓ József: Az Erdélyi Néprajzi Tanulmányokról - ötven év távlatában. In: ZAKARIÁS Erzsébet - KESZEG Vilmos (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 2. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 312-316.
GAZDA Klára: A romániai magyar népművészetkutatásról. (Problémák, módszerek, eredmények.) In: KESZEG Vilmos (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 9. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2001. 83-120.
KESZEG Vilmos: A romániai magyar folklórkutatás öt évtizede (1944-1994). Erdélyi Múzeum. LVII. (1995) 3-4. 99-111.
KESZEG Vilmos: A romániai magyar néprajzkutatás egy évtizede. 1990-2001. In: TÁNCZOS Vilmos - TŐKÉS Gyöngyvér (szerk.): Tizenkét év. Összefoglaló tanulmányok az erdélyi magyar tudományos kutatások 1990-2001 közötti eredményeiről II. Scientia Kiadó, Kolozsvár, 2002. 119-170.
POZSONY Ferenc: Társadalomnéprajzi eredmények Erdélyben. In: KESZEG Vilmos (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 9. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2001. 195-215.