Az autonómia lényegét azok a hatáskörök adják, amelyeket egy lakhelye vagy etnikai hovatartozása alapján körülhatárolt embercsoport testületei birtokolnak. Ezek adják az autonómia tartalmát, ezek alapján rangsorolhatóak a különböző megoldások az önállóság fokának megállapítása érdekében.
Természetesen a személyi elvű és a területi elvű megoldások itt sem kezelhetőek egyben.
A romániai tervezetek közül a Kerettörvény a nemzeti közösségek személyi elvű önkormányzatáról (14.) című tekinthető a legrészletesebbnek. Azt követi a Törvény a személyi elvű önkormányzatokról (8.) és A romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának statútuma (7).
A hatáskörök ezen megoldások esetében az identitást érintő területekre korlátozódnak. Az ebből a szempontból legfontosabb területek a saját társadalmuk/közösségük kultúrájának újratermelését és fenntartását lehetővé tevő jogkörök: az anyanyelvhasználat szabályozása, az oktatás, a kultúra szférája, saját kultúrpolitika kialakításának lehetősége, a média, az összetartozás és a jelenlét szimbólumai. A legutolsó terület arra vonatkozik, hogy egy közösség számára mindig is fontos, hogy megjelenítse egy adott területen való hosszú idő óta tartó folyamatos jelenlétét, illetve, hogy különböző szimbólumok révén összekapcsolja a közösség tagjait.
AnyanyelvhasználatA romániai tervezetek többsége az anyanyelvhasználat szabályairól explicit módon rendelkezik, többségükre nem jellemző, hogy rendelkezési hatásköröket biztosítana ezen a téren. Ezt csak a Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről (2.) és a Romániai magyar nemzeti közösség személyi autonómiájának statútuma (7.) biztosítja.
Oktatás
Az oktatás szabályozása a saját közösségi kultúra megteremtésének és fenntartásának legfőbb eszköze. A nemzeti kisebbségek közösségként való fennmaradása szempontjából meghatározó, hogy tagjai szocializációja a nemzeti kisebbségi kultúra jegyében menjen végbe. Az oktatási intézményeken keresztül lehetséges az összetartozás érzését megalapozó tudáskészlet egységes formában való közvetítése.
Éppen ezért a tervezetek és működő megoldások ezt a területet kiemelt fontosságúnak tekintik. Mindegyik, az autonómiát konkrétabban tárgyaló tervezet tartalmaz erre vonatkozó előírásokat. A Nemzetiségi törvénytervezet-csomag vagy Törvénytervezet a nemzeti, etnikai, nyelvi közösségekről és az ezekhez tartozó személyekről (1.) és a Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről (3.) nem tartalmazza a kompetenciák leírását. Viszont a Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről (2.), A romániai magyar nemzeti közösség személyi autonómiájának statútuma (Csapó, 6.), a Törvény a személyi elvű önkormányzatokról (8.), A romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának statútuma (RMDSZ, 7.), a Kerettörvény a nemzeti közösségek személyi elvű önkormányzatáról (Bakk, 14.) és a Törvény a romániai nemzeti kisebbségek jogállásáról tartalmaz (RMDSZ, 15.) erre vonatkozó rendelkezéseket.
A legfontosabb hatáskör, az oktatási intézmények tanrendjének kidolgozása az identitást érintő területeken explicit módon csak a Törvény a személyi elvű önkormányzatokról (Bakk, 8.) tervezetben jelenik meg. A Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről (Csapó, 2.) elismeri a romániai magyarság testületeinek törvényhozói hatalmát az oktatás területén. A romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának statútuma (7.) feljogosítja az önkormányzatot, hogy döntsön országos oktatási intézmények létesítéséről és azok fenntartásáról.
A Kerettörvény a nemzeti közösségek személyi elvű önkormányzatáról (14.) értelmében a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik az anyanyelvű közoktatás fejlesztési és beiskolázási terve, az iskolák és tagozatok igazgatóinak, aligazgatóinak kinevezése. Az országos önkormányzat hatáskörébe pedig az általa alapított, országos jelentőségű oktatási intézmények fenntartása és működtetése, a nemzeti közösség nyelvén folyó oktatás szakfelügyelete, oktatási és továbbképzési jellegű közszolgáltatások létesítése, szórványközpontok, iskolák létesítése ott, ahol a helyi önkormányzatnak vagy a helyi tanácsnak, valamint a regionális hatóságnak nincs erre lehetősége, pályázatokat írhat ki azok támogatására.
A Törvény a romániai nemzeti kisebbségek jogállásáról (15.) értelmében a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsa hatáskörébe tartozna a nemzeti közösségek anyanyelvű oktatására vonatkozó stratégiák és prioritások kidolgozása, az anyanyelvű oktatás adminisztrálása és ellenőrzése, az anyanyelvű állami oktatási intézmények vezetőségének kinevezése, ösztöndíjak alapítása.
Mint láttuk, a legfontosabb hatáskörről, nevezetesen tanrend kidolgozásáról konkrétan csak a Bakk Miklós-féle 1995-ös Törvény a személyi elvű önkormányzatokról (8.) tervezet rendelkezik, ez azonban nem jelenti azt, hogy a többi tervezet erre ne adna lehetőséget.
Kultúra, közművelődés
A Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről (2.) elismeri a romániai magyarság testületeinek törvényhozói hatalmát a kulturális területeken. A Romániai magyar nemzeti közösség személyi autonómiájának statútuma (6.) garantálná a kulturális életre, a történelmi hagyományápolásra, és a vallási életre kiterjedő döntési jogköröket. A Törvény a személyi elvű önkormányzatokról (8.) az önkormányzat feladatai közé sorolja a kisebbség országos művelődési intézményeinek fenntartását és működtetését, művészeti, tudományos intézmények és intézetek, közgyűjtemények, könyvtárak, kiadók alapítását és fenntartását, az intézmények vezetőinek kinevezését. A Törvény a nemzeti identitással kapcsolatos jogokról és a nemzeti közösségek méltányos és harmonikus együttéléséről (4.) a nemzeti közösségek által kidolgozandó statútumokat ír elő, de hatásköröket nem sorol fel.
A romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának statútuma (7.) a művészeti és tudományos intézetek, gyűjtemények, kiadók alapítását és működtetését említi. A Kerettörvény a nemzeti közösségek személyi elvű önkormányzatáról (14.) értelmében a saját művelődési intézmények létesítése és fenntartása, azok vezetőinek kinevezése, a hagyományápoló intézmények, múzeumok, közgyűjtemények tartoznak ide helyi szinten. Az országos önkormányzat hatáskörébe tartozik kulturális közszolgáltatások létesítése, lapok, kiadványok és kiadók támogatása pályázati rendszerben, az általa működtetett intézmények, intézetek vezetőinek kinevezése, a művelődési intézmények támogatása.
A Törvény a romániai nemzeti kisebbségek jogállásáról (15.) értelmében a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsa hatáskörébe tartozna az anyanyelven működő kulturális intézmények és kutatóintézetek működtetése; a nemzeti kisebbségek kulturális, nyelvi, vallási önazonosságának megőrzésére irányuló tevékenységek, közművelődési intézmények vezetőségének kinevezése vagy véleményezése, kulturális és tudományos ösztöndíjak, díjak alapítása.
Média
Az oktatás és a kultúra területe mellett az identitás megőrzésének másik fontos tényezője az anyanyelvű írott és elektronikus sajtó.
Erre vonatkozóan a Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről (2.) elismeri a romániai magyarság testületeinek törvényhozói hatalmát a tömegkommunikáció terén. A Törvény a személyi elvű önkormányzatokról (8.) garantálná a közszolgálati adók nemzetiségi műsorainak identitást érintő tevékenységének felügyeletét, közszolgálati rádió- és tévéstúdiók alapításának és fenntartásának jogát. A romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának statútuma (7.) feljogosítja az önkormányzatot, hogy döntsön közszolgálati rádió- és televízióadók alapításáról és működtetéséről. A Kerettörvény a nemzeti közösségek személyi elvű önkormányzatáról (15.) értelmében a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik a helyi lapok, rádió- és tévéadók létesítése, műsorpolitikájuk kialakítása, az országos önkormányzat hatáskörébe pedig a lapok, kiadványok és kiadók támogatása pályázati rendszerben, rádió- és tévéadók létesítése, műsorpolitikájuk kialakítása, a közszolgálatiság érvényesülésének felügyelete a nemzeti közösségek anyanyelvén is sugárzó közszolgálati adók esetében. A Törvény a romániai nemzeti kisebbségek jogállásáról (15.) értelmében a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsa hatáskörébe tartozna a közösség saját sajtójának fenntartása.
Az összetartozás és a jelenlét szimbólumai
Az összetartozás és a jelenlét szimbólumaira vonatkozóan a Romániai magyar nemzeti közösség személyi autonómiájának statútuma (6.) a nemzeti szimbólumokra kiterjedő döntési jogköröket ismeri el. A Törvény a személyi elvű önkormányzatokról (8.) a testületek neve és jelképei, illetve a kisebbség jelképei tekintetében, azok használatának módjára, az országos ünnepekre, emlékhelyek létesítésére és fenntartására, díjak, kitüntetések kiterjedően rendelkezik.
A romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának statútuma (7.) a közösség jelképeiről, használatukról, országos ünnepeiről, történelmi, művészeti értékek védelméről, emlékhelyek létesítéséről és azok fenntartásáról, díjak és kitüntetések alapításáról és átadásáról szóló hatásköröket utalja az önkormányzathoz.
A Kerettörvény a nemzeti közösségek személyi elvű önkormányzatáról (14.) értelmében a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik a helyi kisebbség ünnepei, jelképei, díjak létesítése és odaítélése, külföldi kapcsolatok. Az országos önkormányzat hatáskörébe tartozik pedig az országos ünnepek, jelképek, emlékhelyek létesítése és fenntartása, díjak, saját testületeinek neve és jelképei.
A Törvény a romániai nemzeti kisebbségek jogállásáról (15.) értelmében az ingó és ingatlan kulturális vagyon megőrzésére és hasznosítására vonatkozó stratégiák kidolgozásában való részvétel tartozik ide.