Az Erdélyi Gazdasági Egyesület (EGE), majd 1939. május 21-től Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE) mezőgazdasági ismeretterjesztő társadalmi szervezet. A II. bécsi döntés után 1944-ig két szervezetként működött Nagyegyed és Kolozsvár központokkal.
Az egyesületet Teleki Domokos alapította 1844-ben. Az egyesület fő célja a mezőgazdasági ismeretterjesztés, korszerű gépek, nemesített vetőmagvak, tenyészállatok bemutatása, beszerzése, a mezőgazdasági szakirodalom publikálása, képzések és tanfolyamok szervezése.
Az egyesület 1936-ig a nagybirtokosok szervezete, falusi szervezetei is csak ekkortól működnek. Előtte a romániai földreform által meggyengült erdélyi magyar nagybirtokosok közül is csak kb. 300 taggal bírt. Szász Pál elnökké választása után a kisgazdák érdekvédelme és gazdaságfejlesztési igényei kerültek a szervezet tevékenységének középpontjába. Az egyesületnek 1936 áprilisában 537, 1940 márciusában 18 522 tagja volt. 1936 és 1947 között több mint 400 téli gazdasági tanfolyamot és számos szaktanfolyamot szerveztek. 1936-1940 között 140 téli gazdasági tanfolyamon 4836 gazdát képeztek ki. Hat hetes háztartási tanfolyamon 500 nőt képeztek, továbbá a tanítóknak külön tanfolyamokat szerveztek és vándortanítói hálózatot állítottak fel a gazdasági ismeretterjesztés érdekében. 1936-1939 között 6,8 millió lei értékben osztottak ki a gazdaköröknek nemesített vetőmagot és tenyészállatokat.
1944 után az EMGE a Magyar Népi Szövetség irányítása alá került. Az Erdélyi Gazda 1944-ben 61 ezer példányban jelent meg, és 1947-re 150 ezer tagja volt az egyesületnek.
1920-ig az EMGE legfontosabb programjai: a kolozsmonostori Gazdasági Tanintézet felállítása, 1869; az Erdélyi Gazda című folyóirat megjelentetése (1869-1945, 1920-ig kétheti, majd havi lapként, mellékleteket publikálnak, illetve 1938-1947 között az Erdélyi Gazda Zsebnaptárát, 1940-ben 20 ezer példányban jelent meg és 1310 faluban fizették elő); könyvkiadói tevékenység magyar, román, német, szlovák nyelven (1926-1939 között 72 kiadvány); állatkiállítások és terménykiállítások, tanulmányi kirándulások, ekeversenyek, fogatversenyek, gépbemutatók szervezése; 1891-től az algyógyi, majd az 1906-tól működő tordai földművesiskolák kezdeményezése.
Az EGE működési beosztása és gazdakörei 1938-ban:
AZ EGE MŰKÖDÉSI TERÜLETÉNEK BEOSZTÁSA: központ: Kolozsvár; I. kerület (központ: Nagyvárad); 1. alkerület (központ: Nagyvárad); a) bihari rész (központ: Nagyvárad): Bihar m. (4); b) bánsági rész (központ: Temesvár): Temes (6), Krassó (7) és Szörény m. (8); 2. alkerület (központ: Szatmár): Máramaros (1), Szatmár (2) és Szilágy m. nyugati része (3a); 3. alkerület (központ: Sülelmed): Belső-Szilágy m. (3b); 4. alkerület (központ: Arad): Arad m. (5) és néhány temesi község; II. kerület (központ: Pusztakamarás): 1. alkerület (központ: Pusztakamarás): Kolozs (12), Szamos (13) és Naszód m. (14), továbbá Hunyad (9) és Alsófehér m. déli része (10a); 2. alkerület (központ: Torda): Alsófehér m. északi része (10b) és Torda m. (11); 3. alkerület (központ: Vámosgálfalva): Kisküküllő m. (17), Nagyküküllő m. nyugati része (18a) és Szeben m. (19); III. kerület (központ: Marosvásárhely): 1. alkerület (központ: Marosvásárhely): Maros (15) és Udvarhely m. északi része (16a); 2. alkerület (központ: Székelyszenterzsébet): Udvarhely m. (16b), Nagyküküllő m. keleti része (18b) és Fogaras m. (20); 3. alkerület (központ: Csíksomlyó): Csík m. (23); 4. alkerület (központ: Uzon): Brassó m. (21), Háromszék m. nyugati része (22a), Nagyküküllő m. néhány keleti és Udvarhely m. néhány déli községe; 5. alkerület (központ: Sepsiszentgyörgy): Háromszék m. keleti része (22b).
E körzeteken belül 575 gazdakör működik, s e gazdakörök keretében több mint negyedszázezer gazda tevékenykedik a felügyelők irányítása mellett.
Az EGE/ EMGE meghatározó vezetői: Mikó Imre (1854-1876), Jósika Gábor (1916-1931), Bethlen György (1931-1936), Szász Pál (1936-1942, 1945-1947; Dél-Erdélyben 1942-1944) Teleki Béla (Észak-Erdélyben 1942-1944).
(Bárdi Nándor összeállítása Demeter Béla és Venczel József Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület munkája a román impérium alatt c. munkája alapján.)
Szakirodalom
Demeter Béla - Venczel József: Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület munkája a román impérium alatt. Patria, 1940.
Hunyadi Attila: Romániai magyar gazdaságpolitika 1918-1940. Magyar Kisebbség, 2000. 2. sz., 322-341.
Nagy Miklós: Eke és toll. In Korunk Évkönyv, 1974, 151-163.