Utolsó frissítés: 2012-03-08
Szerző: Mihály Melinda
Kód: CJ-II-m-B-07314
Datálás: 1893
A kolozsvári Széki-palota a Széchenyi tér (ma Mihai Viteazul tér) északnyugati sarkán áll, a Malom- (G. Bariţiu), a Dózsa György (Ferdinánd király) utca és a Szamos által körülhatárolt saroktelken. A palota egyike azon épületeknek, melyek a Dózsa György utcát a vonatállomás felé vezető egykori Ferencz József (korábban Nagy utca, ma Horea) úttal összekötő Szamos-híd sarkait szegélyezi. A vasút 1870-es kolozsvári megépülését követően hangsúlyos jelentőséget kapott a város Fő teréről a vonatállomásra, a Dózsa György és a Nagy utcán keresztül vezető útvonal. 1884-ben Debreczeni Balázs építész rendezési tervet írt ki Haller Károly polgármester felkérésére a fenti útvonal kiépítésére, modernizálására, mely lényegében egy új vashíd megépítést tűzte ki célul. A vonatállomás könnyebb megközelítése érdekében lebontották a Szamostól északra húzódó Zsidó utca házait, ezáltal kiszélesítették a Nagy utcát, majd 1889 májusában kétsávos vashíddal kötötték össze a Nagy utcát a Dózsa György utcával, melyet a város XVII. századi régi nagyhídja helyére építettek. A város vezetősége az 1890-es évek elején felhívást tett közzé a hídfő körüli bérházak építésére. Egy évtized leforgása alatt négy saroktornyos, többszintes reprezentatív saroképületből álló épületegyüttes épült a híd négy sarkára. Elsőként 1893-ban a Széki-palota készült el, ezt követte a délkeleti sarkon a neobarokk Babos-palota, majd 1900 körül fejezhették be az északi oldal két eklektikus épületét, az Elián- és a Bénig-palotát. A korszak szépen megkomponált városképi megoldásai közé tartozó együttes reprezentatív módon kötötte össze a régi városközpontot a modernizáció új vívmányának számító vasútállomással.
A Széki-palotát egy kolozsvári gyógyszerészcsalád egyik tagja, Széki Miklós építtette 1893-ban, Pecz Samu budapesti építész tervei szerint. Széki Miklós fiatal gyógyszerészként Lausanne-ban, Baselben és Nizzában dolgozott, majd hazatérve Kolozsvárott telepedett le. A palota felépítését követően megnyitotta a földszint délkeleti sarokhelyiségeiben a Hunyadi Mátyás nevű gyógyszertárat. A patikát Széki Miklós halála után fia, dr. Széki Tibor, gyógyszerész és egyetemi tanár vezette az első világháború utánig. A gyógyszertár neve a későbbiekben több ízben megváltozott, az első világháború után Kígyó, az 1920-1930-as években Apostol, majd az 1940-es évek első felében Minerva néven működött. A régi patika helyiségeit jelenleg is gyógyszertárként használják.
Pecz Samu, a palota tervező építésze a pesti és a stuttgarti Műegyetem hallgatója volt, tanulmányait a bécsi akadémián, Theofil Hansen tanítványaként fejezte be. Hazatérve Schulek Frigyessel dolgozott a budavári Nagyboldogasszony-templom helyreállításán, majd 1880 és 1882 között Hauszmann Alajos irodájában is tevékenykedett. Öt évig tanársegéde volt Schnehár Jánosnak és Steindl Imrének, majd 1887-től a Műegyetem egyik meghatározó tanáregyéniségeként vált elismertté. Építészetére a forradalmian új vasszerkezetek és a nyerstéglával burkolt, historizáló, többnyire idealizált neogótikus képet nyújtó külső homlokzatok a jellemzőek.
A Széchenyi tér északnyugati sarkán álló Széki-palota a tér, a Malom- és a Dózsa György utca, valamint Szamos-part ezen szakaszának képét erőteljesen meghatározó épülete. A palota három homlokzatát profilált mészkőlapokkal burkolt lábazat, fogsorfrízzel és akantuszleves konzolokkal hangsúlyozott övpárkány, a két utolsó szint között geometrikus mintákat felsorakoztató fríz és erőteljesen kiugró, akantuszleveles gyámkősorral és fogsorfrízzel kiegészített, profilált koronázópárkány tagolja. Az épület három homlokzatának egy-egy tengelyt felölelő falsarkát toronyszerűen kiugratott sarokrizalit emeli ki. Az épületszárnyak fölött háromkaréjos nyílású, keresztrózsával díszes padlásszellőzőkkel áttört nyeregtetők magasodnak, a sarokrizalitokat magasan csúcsosodó sátortetők fedik. A sátortetők előtt háromszöges oromzatok magasodnak. Az oromzatokat liliomos vakárkádsorral díszes, lépcsőzetes szegélydísz keretezi, padlásszintjét karéjos körablak töri át és pártázat zárja le. A délkeleti sarokrizalit fölött nyolcszöges, liliomos, nyitott koronára emlékeztető, kovácsoltvas dísszel gazdagított tető és a tulajdonosra utaló Sz monogramos bádog szélkakas áll. A rizalitok felső szintjeit sarokarmírozás emeli ki. Az északkeleti rizatitot magas, növénydíszes villámhárítóval ellátott sátortető fedi, a leszelt élű falsarkot konzolra terhelő, hengeres toronyszerű, kétszintes zárterkély egészíti ki. A zárterkély tagolása részben megegyezik a homlokzatokkal, az akantuszleveles konzolra támaszkodó építményt az övpárkány vonalában hangsúlyos, fogsorfrízzel, rozettákkal, liliomos tárcsákkal és akantuszlevelekkel díszes, profilált párkány, a két utolsó szintet elválasztó geometrikus fríz vonalában azonos fríz tagolja. Az zárterkélyt pártázat és hegyes, gömbbel és Sz-monogramos szélkakassal ellátott sisak zárta le, a pártázat alatt széles, geometrikus mintás fríz húzódik. A palota homlokzatai azonos tagolásúak, a Szamos felőli homlokzatot nagy méretű ablakokkal áttört pinceszint egészíti ki.
A palota földszintjének és pinceszintjének felületét mészkőlapok, a felső szinteket klinkertégla burkolja. A Malom utca felőli homlokzat 2 tengelyes, a Dózsa György utca felőli homlokzat a földszinten 9, a felső szinteken 11 tengelyes, a Szamos felől homlokzat szintjei 6 tengelyesek.
A főhomlokzat középtengelyében az épület bejárata nyílik, a fölötte lévő nyílást akantuszlevelekkel díszített gyámokra támaszkodó erkély hangsúlyozza, melynek mellvédjét törpepillérek közé ékelt, bimbós fejezetes törpeoszlopok sora alkotja. A földszinten különböző méretű és záródású kirakatok sorakoznak, a bejárati ajtó félköríves, a rizalitok nyílásai csúcsívesek, a többi falszakaszon csúcsíves nyílások által közrevett szegmentíves nyílások sorakoznak. Az felső szintek kőkeretes ablaknyílásai mind csúcsívesek, melyek az első emeleten egyesével sorakoznak, a második emeletet ikerablakok törik át. Külön hangsúlyt kaptak a középső és a szélső tengelyek nyílásai, az első emeleten kettős, a másodikon hármas, bimbós fejezetes oszlopokra támaszkodó ablakok láthatóak. A rizalitok hármas tagolású ablakai fölött csúcsíves ív által közrezárt mezőben geometrikus motívomokból kialakított, arabeszkszerű áttört díszítés hangsúlyozza a nyílásokat.
A főhomlokzaton nyíló bejárat betétes ajtószárnyait rombuszok, rozetták és neogótikus virágornamentika, liliomok, indák, négykaréjok, tölgyfalevelek és makkok, valamint a megrendelő tölgyfalevelek által keretelt SzM monogramja ékesítik. A bejárat kis méretű, két boltszakaszból álló, keresztboltozatos előtérbe vezet. A boltozat bordái bimbós, tölgyleveles gyámokra terhelnek, a záróköveket szintén tölgyleveles, makkos zárókövek díszítik. Az előtér járófelületének stilizált liliomokkal és körbe írt négykaréjjal díszes cementpadlójában az építkezés befejezésének éve, az 1893-as évszám olvasható. A palota lépcsőházának falait nagy méretű, csúcsíves ablakok törik át, a lépcsőket gótizáló leveleket, indákat formázó kovácsoltvas mellvéd övezi. A falakon a jelenlegi lepattogzott, piszkosfehér festékréteg alól leveles-indás dekoratív festés rajzolódik ki. A lépcsőház a keleti épületszárny hosszában végigfutó folyosókkal áll kapcsolatban.
A Széki-palota egykori berendezésének egy részét őrzi ma is a földszint délkeleti sarkán nyíló gyógyszertár, melynek az eladásra szánt első termét bordás keresztboltozat fedi. A helyiség falai mentén bimbós fejezetes, csavart oszlopokkal tagolt, profilált párkánnyal lezárt szekrénysorok futnak körbe. A nyitott polcos gyógyszeres szekrények párkánya alatt mondatszalagok, fölöttük liliomos pártázat húzódik. A szekrénysor három ajtót is magába foglal, mindhárom ajtó fölött háromszög alakú, keresztrózsával, illetve a falsarokban órával lezárt oromzat található. Az három helyiség funkciójára a bejáratok fölötti mondatszalagok feliratai utalnak, miszerint a boltozott előtérből a RECEPTURA, a LABORATORIUM és az OFFICIUM termei nyílnak.
A Széki-palota a város egyik meghatározó városképi együttesének elegáns megjelenésű épülete. A tiszta neogótikus részletformákat felsorakoztató palota Pecz Samu korai művei közé tartozik, mely még elég erőteljesen magában hordozza Schulek Frigyes iskolájának hatását.
Gerle János-Kovács Attila-Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest 1990. 154.
Magyar művészet 1890-1919. I. Szerk. Németh Lajos. Budapest 1981. 198.
Sas Péter: Mesélő képeslapok. Kolozsvár 1867-1919. Budapest 2003. 37, 39.
Undina Neamţu: Un important monument neo-gotic în Cluj-Napoca: Palatul Széky. Revista muzeelor şi monumentelor. Seria Monumente istorice şi de artă. 49. 1980. 2. 40-43.
Vais Gheorghe: Clujul eclectic. Programe de arhitectură în perioada dualistă (1867-1918). Cluj-Napoca 2009. 86-87.
Winkler Gábor: Városépítészet a historizmusban. In: A historizmus építészete Magyarországon. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Zádor Annna. Budapest 1993. 43-44.
Képek