Utolsó frissítés: 2011-02-05
Szerző: Pál Emese
Kód: BH-II-m-B-01057
Datálás: A Körös parti szárny: 1891–1892, a Bémer téri szárny: 1900.
1891-ben id. Rimanóczy Kálmán, nagyváradi építész egy korszerű szállodával ellátott kád- és gőzfürdő építésébe fog a Körös partjával párhuzamosan. Ez év júniusában az első emeletnél tartottak, szeptemberben már a kétemeletes épület tetőzete is készen állott. Ezt követte a belső kialakítása, mely a külsőhöz hasonlóan a historizmus jegyében készült. A tágas fürdőmedence a római fürdőket idézte, ezt egy csúcsíves árkáddal körülvett folyosó választotta el a kisebb, kagyló alakú tetőzettel ellátott medencéktől. Emellett zuhanyzót és gőzkamrákat is kialakítottak. A kádas fürdőket az első emeleten helyezték el, míg a második emelet a vendégszobáknak adott helyet. A fürdő és a 27 szállodaszoba megnyitására 1891. október 1-én került sor. Az épület Bémer térre néző oldalán a tetőzet gerincén a RIMANÓCZY GŐZFÜRDŐ felirat állt.
A jól működő szálloda bővítésének érdekében Rimanóczy Kálmán 1893-ban megvásárolta Imre János építőmesternek a szomszédos telken levő házát, melyben a Magyar Király kávéház működött, azonban annak lebontása csak a kávéház nyolc éves bérleti szerződésének lejárta után vált lehetségessé. Az Imre-féle ház bontását 1900 februárjában kezdik el. Az építkezés nagyon gyorsan haladhatott, mivel a kétemeletes, 25 szobát magában foglaló szállodaépületet, földszintjén a fényűző Royal kávéházzal 1900. október 15-én nyitották meg. A budapesti New York kávéházra emlékeztető Royal elé a bérlő kerthelyiséget rendezett be.
1904-ben új lépcsőházat építettek, emellett a régi szárny Bémer térre néző előszobáját étteremmé alakították, a kádas fürdőket a földszintre helyezték át, helyükre kényelmes vendégszobák kerültek. A Körös parti homlokzat elé, a fürdő mellett sörcsarnokot létesítettek.
Rimanóczy Kálmán halála után, végrendeletében megfogalmazott akarata szerint, a szálloda és a gőzfürdő a városra szállt, azzal a kikötéssel, hogy mindig az építtető nevét viselje és a bevételt a város a szegények támogatására fordítja.
1989 után az egykori gőzfürdőt a beköltöző Ţiriac Bank megbízásából teljesen átalakították.
Az L alaprajzú szálloda két szárnya különböző időpontokban készült. Az 1891-1892-ben épült téglány alaprajzú szárnyának 14 tengelyes főhomlokzata a Körösre néz, eredeti főbejárata is ezen az oldalon volt. Az épület homlokzatkiképzése historizáló, melyen a neobarokk elemek kerülnek túlsúlyba. A középső 5 tengely és a Mészáros utca (str. Grigorescu) felőli szélső tengely rizalitszerűen kissé kiemelkedik a homlokzat síkjából. A középrizalitot hangsúlyozza a megemelt tető, sarkain két, geometrizáló vakolatsávval díszített, kétoldalt kis tornyocskákkal ellátott oromzattal. Ennek a résznek függőleges tagolóelemeit a volutás, virágdíszes fejezetű lizénák és a barokk építészet óriásoszlopaihoz hasonló, magas posztamensekre támasztott, felső részén kannelúrázott, urnából kihajló növényekkel díszített, ión fejezetű falpillérek képezik. A sávozott vakolatú földszinten egymástól falpillérekkel elválasztott, zárókővel ellátott nagyméretű félköríves nyílások láthatóak. A különböző méretű félköríves nyílásokkal áttört rizalitok földszinti falait kváderek díszítik, minden második kváder rusztikázott. A földszintet az első emelettől fogsordíszes övpárkány választja el.
A rizalitok első emeleti ablakainak tojássorral díszített szegmensíves szemöldöke alatt kagylódíszbe foglalt delfin jelenik meg, mely az épület rendeltetésére utal. Az ablakkeretek alsó részét barokkos növényornamentika, felső részét pedig gyémántkváderekre támasztott volutás „fejezetű” triglifek díszítik. A könyöklőpárkány alatt báboskorlát jelenik meg. Az első emeleti falsík többi ablaka fölött tojássoros háromszögoromzat található, melynek középmezejében kagylóba foglalva két béka ül, a kagyló felső részén pedig egy újabb béka mászik be. A keretek díszítését gyémántkváderek és bimbós-leveles konzolszerű elemre támasztott triglifek alkotják, az ablakok köténye íves kiképzésű.
A második emeleten zárókővel és a kereteken kváderekkel ellátott fülesablakok sora húzódik, a rizalitok ablakainak zárókövén maszkok láthatóak. A fogsordíszes koronázópárkány alatt egyszerű volutás konzolok jelennek meg, az oromzatokkal kiemelt részeken pedig akantuszleveles maszkokkal ellátott nagyobb konzolok. A második emelet fölött húzódó övpárkány és a koronázópárkány közötti falszakaszon füles faltükrök, a maszkos konzolok között pedig kagylóval díszített mezők találhatóak.
Az attikával, tornyocskákkal és a középrizalit oromzatával megegyező oromzattal kiemelt sarki rész földszintjén kváderekkel körülvett félköríves ajtó nyílik. Az armírozott sarki rész függőleges tagolását növényi fejezetes sávozott lizénák képezik. A fogsordíszes övpárkány fölött félköríves, kagylódíszes fülkében antik istennőket idéző nő terrakottaszobra látható. A kancsót tartó nőalakhoz hasonló szobrok leggyakrabban szökőkutakat díszítenek, jelen esetben az épület rendeltetésére, a gőzfürdőre utal. A szoborfülke fölött függöny és két puttófej látható. A sarokrész második emeltének ajtaja előtt kagylóban végződő, íves erkély jelenik meg, geometrikus és levéldíszes korláttal. A Mészáros utcai homlokzat kialakítása megegyezik a fentiekben ismertetett Körös-parti homlokzattal. A régi szárny Bémer térre néző 5 tengelyes homlokzatának középső 3 tengelye kiemelkedik a fal síkjából, a rizalitot attikást oromzat zárja le. Az orommező közepén kör alakú kagylót idéző mezőben fürdőző puttók láthatóak, felső részén triglif-metopé sor, szélein pedig domborműves kariatídák jelennek meg. Az oromzat csúcsát kör alakú vakablakos mező fölött emelkedő törtvonalú timpanon képezi.
A szálloda 1900-ban épült Bémer téri szárnya a Körös parti szárnyra merőlegesen helyezkedik el, így az épületkomplexum L alaprajzúvá vált. Az újonnan épített saroképület 5 tengelyes Rimanóczy (Iosif Vulcan) utcai és a kerthelyiségre néző 9 tengelyes homlokzatának kiképzése igazodik a korábban felépített Körös parti szárnyéhoz. A rizalitszerűen kiemelkedő sarki tengelyek kivételével az ablakok beosztása, díszítése, a lizénák és a koronázópárkány kialakítása teljes mértékben megegyezik a régi szárny homlokzatán láthatóakkal, az eredetileg sávozott vakolású földszint mára jellegtelenné vált, a sima falat nagyméretű, egyenes lezárású kirakatablakok törik át. A növényi fejezetű sávozott lizénákkal határolt sarokrizalitok és a sarki rész emeletein nagyméretű ablakok jelennek meg. Az első emeleti ablakok tojássorral díszített szegmensíves szemöldökét egy közbeékelt férfibüszt töri meg, alatta triglif-metopé sor húzódik, a metopékon virágos leveles díszítés jelenik meg. Az virágdíszes ablakkeret és a könyöklő alatti báboskorlát a régi szárny rizalitjainak első emeletén levő ablakok kiképzésével megegyező. A második emelet kváderes keretű fülesablakait maszkos zárókő díszíti. A leszelt sarki rész oromzata a Körös parti szárny Bémer térre néző oromzatához hasonló. Az attikával és fiatornyokkal hangsúlyozott oromzat csúcsán kopott címerpajzs látható, melyen egykor minden bizonnyal a Rimanóczy család címere helyezkedett el.
A gőzfürdőt magába foglaló szárny belsejét teljesen átalakították. A földszinten elhelyezkedő Bihoreana étterem a román népművészet elemeiből építkező díszítést kapott. Az egykori Royal kávézó előkelő belső kiképzése még ma is megcsodálható a helyén működő sarki bútorüzletbe lépve. Az egymásba nyíló termek zsúfolt ornamentikájában a neorokokó elemek uralkodnak. A termek közötti válaszfalat dekoratív megjelenésű ív képezi, melynek sarkain áttört, aranyozott rocaille-díszek láthatók. A két nagyobb termet hármas tagolású keretben levő tükrök zárják le. A tükrök kereteinek rocaille, voluta és növényi ornamentikája zsúfolt, barokkos hatást kelt, a középrészt és a szélső kereteket két meztelen női felsőtest köti össze. A stukkódísszel ellátott síkmennyezeten aranyozott levelek, indák és rocaille-motívumok szövedéke, leveles vörös és sárga rózsák jelennek meg. A mennyezet figurális díszítéseit az Ámort megtestesítő szárnyas, nyilat lövő puttók, a szórakozásba és a különböző játékokba belemerült meztelen puttó-alakok képezik. Ezek között találunk sakkozó, lanton játszó, éneklő, ittasan az asztalra boruló alakokat, a sarkok rocaille-díszei közé pedig üveg és pohár, dominó, sakk, kártya, hegedű került a felszabadult szórakozásra és a társasági élet különböző vetületeire utalva. A két téglány alakú nagyobb terem közötti négyszögű teret egy íves fémszerkezetű elegáns felülvilágító fedi. A vaspántokkal tartott szerkezet közepén négyszögű keretbe foglalva áttört, geometrikus és növényi elemekből szerkesztett finom kovácsoltvas dekoráció jelenik meg.
Péter I. Zoltán: Mesélő képeslapok. Nagyvárad 1885-1915. Nagyvárad, 2002. 89–90, 93–94.
Képek