Utolsó frissítés: 2011-02-05
Szerző: Pál Emese
Kód: BH-II-m-B-01053
Datálás: 1902–1903
A borkereskedő Füchsl testvérek Kossuth utcai (str. Independenţei) telepének helyére és a mellette levő beépítetlen telekre a XX. század elején egy szecessziós bérpalotát építtetett az említett két bornagykereskedő. A terveket a budapesti építészpáros, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos készítették, a kivitelezési pályázatot pedig Rendes Vilmos nyerte meg.
Az előmunkálatokhoz 1902 szeptemberében kezdtek hozzá. Az alapok ásása közben a sarki üres telken egy hatalmas kőfal maradványaira bukkantak, mely a korabeli történész Karácsonyi János szerint „a város kőfallal kerített részének, az úgynevezett Péntekhelynek a maradványa” lehetett.
Az épület 1903 tavaszára készült el. Ez év szeptemberében a bérpalota földszintjén megnyitotta kapuit a szecessziós stílusban berendezett, elegáns Bihar Kávéház, a sarki részre pedig a Buffet Sörcsarnok költözött be. A bérházat a borkereskedéssel együtt nem sokkal felépülte után, 1910-ben ifj. Ulmann Izidor vásárolta meg.
A 16 tengelyes Kossuth utcai (Independenţei) és az 5 tengelyes Nagyvásár téri (1 Decembrie) szárnyból álló kétemeletes bérpalota tömegét leginkább a kúp alakú toronnyal lezárt, ívelt vonalú, 3 tengelyes zömök sarki rész határozza meg. A ritmikusan váltakozó, hajlított ívű oromzatokat hullámvonalú koronázópárkány köti össze, mindkettőt csipkézett, növényi és geometrikus elemekből építkező dombornyomásos fémlemezek díszítik. A földszint jellegtelen, négyszögű kirakatablakai fölött a homlokzat síkjából kissé kiugró, ívelt oromzattal lezárt részeken ikerablakok, a falsík többi részén egyszerű négyszögletes ablakok jelennek meg. Az első emeleti ablakok szemöldökén és a második emelet ablakainak könyöklőjén bimbókkal kiegészített hullámvonal fut végig.
A bérpalotát a megrendelők foglalkozására utaló ornamentika teszi különlegessé. Az első emeleti ablakok fölötti faltükröket és a koronázópárkány alatti falszakaszt kancsóból vagy kosárból kinövő leveles, szőlőfürtös indák borítják, a népművészetre emlékeztető szabályos és szimmetrikus elrendezésben. A falsíkból kiugró részek oromfalát fektetett, hosszanti oldalaik közepén nyomott, ovális formájú nyílások törik át, melyeket szintén leveles, fürtös szőlőinda vesz körül. Ugyancsak a borkereskedő testvérekre utal az ablakok könyöklője alatti falmezőben megjelenő stilizált FT monogram (Füchsl Testvérek). A sarokrész hosszú, ívelt erkély és a fölötte levő kis erkély korlátján a leveles indák köszönnek vissza. A homlokzatéhoz nagyon hasonló díszítés borítja a Kossuth utcai kovácsoltvas kaput, a leveles és szőlőfürtös indák szabadabb elrendezésűek. A földszint belső tereit és az egykori Bihar Kávéház termeit átalakították, csak néhány helyen maradt fenn a síkmennyezetet borító tulipános vakolatdísz.
A Füchsl-palotát tervező Bálint Zoltán és Jámbor Lajos építészpárost a szakirodalom nagy része a Lechner-követők azon csoportjához sorolja, akik nem a mester formakincsét, hanem építészetének szellemiségét vitték tovább és Lechner építészetről vallott alapelveinek megőrzésével keresték saját formanyelvüket. A nagyváradi Füchsl-palota jó példája ennek a törekvésnek. A megrendelők borkereskedő-voltából kiindulva az építészpáros egyedi díszítésű homlokzatot hozott létre, a koronázópárkány és az oromzatok hullámzó kiképzése pedig bájos könnyedséget kölcsönöz az amúgy tömbszerű épületnek.
Hârca, Rodica: Oradea. Decoraţii Art Nouveau. Oradea, 2007. 54–57.
Péter I. Zoltán: Nagyvárad 900 éves múltja és épített öröksége. Nagyvárad, 2005. 248–249.
Péter I. Zoltán: Mesélő képeslapok. Nagyvárad 1885-1915. Nagyvárad, 2002. 185–187.
Ştefănuţ, Ada: Arta 1900 în România. Bucureşti, 2008. 56.
Képek