Utolsó frissítés: 2012-09-01
Szerző: Paşca, Mircea
Kód: BH-II-m-B-01071
Datálás: 1904–1905.
Az Adorján-házak Komor Marcell és Jakab Dezső első nagyváradi munkái voltak. Sztarill Ferenc volt mindkét épület kivitelezője.
A házak tulajdonosa az az Adorján Emil volt, akinek nevéhez a Fekete Sas-palota emeltetése is kapcsolódik. 1902-ben vásárolta meg a színházi raktárak mellett, a Színház utca és a Szilágyi Dezső utca sarkain fekvő telket. 1903-ban ezen a területen (Színház utca 6. szám) épült fel az Adorján-ház I., ami Adorján Emil lakóházaként és ügyvédi irodájaként funkcionált. Adorján Emil szerette volna eladni a szomszédos telket (talán 30 méter utcai fronttal bíró mivolta miatt), ám mivel nem sikerült vásárlót találnia rá, 1904 és 1905 között egy bérházat építtetett a telekre. Ez a bérház az Adorján-ház II. nevet viseli.
Dr. Adorjáni Emil Auschpitz Adolf (1836-1909) fiaként, 1874-ben született Nagyváradon. Nevét 1890-ben változtatta Auschpitzról Adorjánra. Sokféle foglalatossága nyomán, a város egyik meghatározó személyisége volt. 1893-ban végzett a budapesti egyetem jogi fakultásán, majd 1897-ben ugyanott vált a jog és a politika doktorává. Ügyvédi diplomáját 1900-ban szerezte. Kiváló gyorsíróként két könyvet is megjelentetett ebben a témában. 1898-tól a Gyorsírók Lapjának főszerkesztője volt, 1899-ben pedig az ő vezetésével alakult meg a Gyorsírók Egyesülete. Az irodalom iránti érdeklődésének gyümölcseként, és művelt emberi mivoltából kifolyólag, hatalmas magánkönyvtárat hozott létre. Szenvedélyes műgyűjtőként pedig terjedelmes képkollekcióval rendelkezett. Vagyonát megfeszített munkával teremtette meg. Milliárdossá lett, aki több ingatlannal, és jól jövedelmező vállalkozásokkal rendelkezett. 1912-től 1919-ig a Nagyváradi Ügyvédek Egyesületének elnöke, 1915 és 1916 között pedig az Ügyvédi Kamara alelnöke volt. Tagja volt a nagyváradi városháza jogügyi bizottságának is. 1920 után felhagyott az ügyvédkedéssel, és vállalkozásainak szentelte életét. Sorozatban volt ügyvezető elnöke az nak, a nak, a nak, valamint a nak. Mindezek mellett elnöke volt az nak, és tiszteletbeli elnöke az nak. 1920-ban átvette a vezetését, és néven a két világháború közötti Románia egyik legjobban működő vállalkozásává fejlesztette. Nagyváradon a tartotta fenn az 1927-ben renovált (korábbi nevén ), és az 1928-ban életre hívott mozikat.
Az Adorján-ház II. egy olyan bérház, ami nem különbözik hasonló típusú társaitól, csupán különleges kiképzésű homlokzata miatt érdemes vele foglalkozni.
A téglalap alaprajzú épület déli tengelyében, a földszinti részen található a bejárat, az átjáró folyosó, és a lépcső. A lépcső két oldalán üzlethelyiségek, az épület bal oldalán pedig a szekérbejáró és az udvarra vezető gang kaptak helyet. Az emeletek mindegyikén két-két hasonló szerkesztésű, négy-öt szobás lakás helyezkedett el. Mindegyik lakásban egy központi folyosó köré szerveződött a három vagy négy utcára néző szoba, az udvarra néző szoba, a fürdő, a konyha, a kamra, a cselédszoba, és a személyzeti toalett. Jelenleg az épület tereit több kisebb lakássá szabdalták.
A homlokzatkialakítás megoldásai különböznek a másik Adorján-házon látottaktól. Kilenc szimmetrikusan elhelyezkedő tengelye a középső tengelyhez igazodik, amelyet a földszinti gyalogos bejáró és a fölötte magasodó attika határoznak meg. A homlokzaton három szimmetrikusan elhelyezett erkély kapott helyet: ezek közül kettő a szélső tengelyek második emeleti részén, a hosszabb harmadik pedig a három központi tengely mellett helyezkedik el. Az ablakokkal szabályosan áttört homlokzat monotóniáját a hullámvonalú attika szünteti meg és teszi dinamikussá. Hullámzása minden tengelyrész fölött háromkaréjos formává emelkedik. A három főtengely fölött az attika dinamikus ritmusossága még erőteljesebb, ugyanis itt a háromkaréjos formák még magasabbra emelkednek.
Vízszintesen az épület két regiszterre osztható. Az egyszerű vakolású földszinti falat félköríves nyílászárók törik át. Az első és a második emelet képezik a felső regisztert, ahol az ablakok a mindkét emeletre kiterjedő, csökkenő ritmusú falmezőkben helyezkednek el. A központi falmezőt három tengely határozza meg, a mellettük lévőket két-két tengely, míg a szélső falmezők egy-egy tengely mentén helyezkednek el. A falmezők körvonalai felső részükön finoman hajlított szamárhátívet, oldalaikon gyenge kígyózást, alsó részükön pedig erőteljes ritmusú hullámzást mutatnak. Az első emeleti ablakok egyenes záródásúak, a második emeleten viszont félköríves ablakok találhatók.
A homlokzatképzés módjában a Lechner Ödön tervezte budapesti Postatakarékpénztár épületének hatása érzékelhető. A váradi épület a Postatakarékpénztár homlokzatának kevésbé sikerült, provinciálisabb megfogalmazásaként is kezelhető.
A túlzsúfolt homlokzat virágmotívumos díszeivel hívja fel magára a figyelmet. A díszítőelemek olcsó, de gyenge időtállóságú anyagból, stukkóból készültek. A homlokzat díszítéséhez felhasznált, a népművészet formakincséből táplálkozó motívumok között, barokk hatást tükröző elemek is megjelennek.
A nagy falmezők belső körvonalát apró virágok díszítik. Az első és második emelet ablakai hasonló, de nem teljesen egyező keretelésűek. Az ablakkeretek külső kontúrjai szeszélyes vonalvezetésűek, virágokkal gazdagon díszítettek: az ablakokat a kötényrészen elhelyezkedő vázából előkúszó tulipánok, leveles, virágos indák veszik közre. A homlokzat ritmusosságát biztosító falmezők alsó részén, az első emelet szintjén, az ablakok között szívek láthatók. A föléjük elhelyezett vázákban egyetlen növény (gránátalma vagy tulipán és babérlevelek) látható, míg alattuk többféle virágból (kamilla, stilizált rózsa, szegfű) álló csokrok függenek. Az attikán két típusú növényi ornamentális elem váltakozik. Az attika három központi tengely fölötti részén egy szív alakú falmezőbe foglalt ablak helyezkedik el. Mellette virágmotívumok (gránátalma), fellette pedig egy csokor kamillavirág (esetleg napraforgó?) figyelhető meg.
A szélső tengelyeken, az első emeleti ablakok keretei fölé elhelyezett erkélyek domborított mellvédjét, az alattuk található ablakkereteket díszítő szívekből kinövő virágminta (valószínűleg gránátalma) ékesíti. Az első emeleti erkélyt, az alatta elhelyezkedő kaput közrefogó virágdíszes konzolok tartják, melyek beleolvadnak a mellvéd hullámzó vászonhoz hasonló formájába (a balkon rabic-szerkezetű mellvédje semmilyen funkcióval nem bír).
A balkonok kovácsoltvas munkái ugyanazt a képet mutatják: kígyózó vonalak és virágok (leginkább tulipán) ismétlődő váltakozása figyelhető meg. A félköríves árkádban elhelyezett kétszárnyú bejárati kapu, fából készült, felső része hullámzó szegélyű. Kovácsoltvas díszítései pávafarkat mintáznak, illetve a kapuszárnyakon kiképzett hullámzó kontúrú négyszögű mezők a népi motívumvilág növényi díszítéseit mutatják (a kapu kiképzése szinte teljesen megegyezik az Adorján-ház I. bejáratával).
• Hârcă, Rodica: . Oradea, 2007.
• Pașca, Mircea: . Teză de doctorat, coordonator ştiinţific prof. univ. dr. Ioan Godea, Oradea, Universitatea din Oradea, 2008.
• Pașca, Mircea: , Oradea, 2007.
• Péter I. Zoltán: . Oradea, 2003.
• Péter I. Zoltán: Budapest, 2002.
• Péter I. Zoltán: Budapest, 2005.
• Péter I. Zoltán: Nagyvárad, 2008.
• Várallyai Réka: Budapest, 2006.
Képek