Utolsó frissítés: 2010-09-07
Szerző: Sarkadi Nagy Emese
Kód: AR-II-m-B-00562
Datálás: 1698–1702
A templomot, amely Arad legrégebbi épületeként van számon tartva, 1698 és 1702 között Jovan Popović Tekelija kapitány alapította, a családjukkal együtt Aradon letelepedő szerb határőrök (a források szerint 300 gyalogos és 200 lovas) számára. A templom elkészültéig fából épült elődje, egy Szent Miklósnak szentelt kápolna, amely néhány utcával távolabb (a mai Csajkovszki utca területén) épült, szolgálta a közösség igényeit. Ez az épület valószínűleg a kuruc sereg ostromakor, 1707-ben vagy 1708-ban égett le. A Szent Péter és Pál templom építésekor a helyén állt és lebontott középkori épületek köveit is felhasználták.
Az épület jelenlegi képét 1790 és 1822 között nyerte el, amikor Sava Tekelija, az alapító dédunokája (aki önéletrajzi írásában erről be is számol) oroszországi mesterekkel tornyát megmagasította. 200 dupla aranytallért adományozott csak a toronygomb aranyozásához. A templom előző ikonosztázát 1772-ben az ismert nevű aradi festő Stefan Tenecki festette, ezt azonban a 19. század hatvanas éveiben eltávolították és a temesfűzkúti (Fiscut) templomnak adták el, ahol ma is látható. Ekkor készült el a ma is használatos, Mihaijlo Ianić által faragott és Nikola Alexić által festett ikonosztáz. Ugyanő festette a boltozat freskóit.
A templom stallumait Stefan Alexić díszítette. A templom belső kifestését 1902-1903-ban Nikola Alexić unokája, Stefan Alexić restaurálta, - egy részüket jelentősen átfestette. Ismételt restaurálásukra 2002 és 2008 között került sor. A templom körüli temető felszámolásakor a jelentősebb sírköveket a templom falába illetve fala köré építették, itt nyugszik többek között Sava Arsić, Arad egykori szerb polgármestere is. A hajó alatti kriptába a szerb közösség nagy mecénását, Sava Tekeliját és családjának férfi felmenőit, míg az az előcsarnokba a nőtagokat temették.
A templom szomszédságában áll a Tabakovits Emil által a huszadik század elején tervezett úgynevezett Szerb palota szecessziós épülete, az aradi szerb-ortodox egyház székhelye.
A Szent Péternek és Pálnak szentelt szerb ortodox templom a város keleti részén áll, abban a városrészben, amelyet szerb nemzetiségű lakóiról Rácz-fertálynak (Civitas Rasciana-nak) neveztek. Az épület egyhajós, téglalap alaprajzú, hozzá kelet felől félkörös szentély csatlakozik. Nyugati homlokzata fölött karcsú torony emelkedik, a torony alatt nyílik a templom főbejárata; északi és déli bejáratai előtt kis portikusz áll. Az épület homlokzatainak egyenletes, nyugodt, klasszicizmusra utaló ritmusát az egyes tengelyeket elválasztó pilaszterek adják. A nyugati homlokzatot négy pilaszter tagolja, a középső tengelyben a torony enyhén a homlokzat síkja előtt áll, két szélét újabb két pilaszter hangsúlyozza, aranyozott, ion fejezetükről a copf stílusra utaló füzérek lógnak. A homlokzat alsó szintjét a klasszikus szerkezetet idéző párkány zárja le, a falpillérek fölött metopékkal, alattuk cseppekkel. A párkány fölött a torony testét két oldaláról íves oromzat támasztja, a torony sarkain vakolt armírozás, nyugati homlokzatának közepén, az oromzat szintjén vékony füzérrel díszített körablak. A szintet erős kiugrású tagolt párkány zárja le, amelyet a torony fölső, harangszintjétől keskeny, fonott gyűrűmotívummal díszített mező és újabb gazdagon profilozott párkány választja el. A harangszintnek mind a négy oldalát félkörös, zsalugáterekkel zárt ablakok törik át, körülöttük vakolatból alakított keret, fölöttük copf-motívum. A torony sarkait itt is ion fejezetes pilaszterek emelik ki, fölöttük mind a négy oldalon az órát magábafoglaló sáv következik, majd az azt lezáró, gazdagon tagolt, óraíves párkány. A szintén copf elemekkel díszített rézsisakot is félkörös, zsalugáteres ablakok törik át.
Az északi és a déli homlokzat teljesen azonos kialakítású: öt, szegmensíves záródású ablakkal megnyitott tengelyét egyszerű falpillérek választják el egymástól, amelyek fejezetzónája a nyugati homlokzaton is látott klasszikus, metopés párkánnyal esik egybe. Az ablakok alatt és fölött kiemelt, de díszítetlen falmezők hangsúlyozzák a tengelyt. A középső tengelyben mindkét oldalon kis, oszlopokra támaszkodó, háromszögű timpanonnal lezárt portikusz áll a bejárat előtt.
A keleti homlokzatot a hajónál kicsit keskenyebb félkörös szentély alkotja, itt is az eddigiekben látott pilaszterek tagolják az épületrészt három szakaszra. A szakaszok mindegyikét az északi és a déli homlokzaton nyíló ablakokkal megegyező típusú és díszítésű ablakok törik át. A szentély falai előtt állnak a templom körüli temetőből fennmaradt szerb előkelőségek síremlékei.
A templom belsejét páros falpillérek tagolják, amelyek kosáríves dongaboltozatot támasztanak alá, a falpilléreknek megfelelő páros hevederekkel. A pillérek közti falmezőkben, a dongaboltozatba a szegmensíves ablakokat lezáró háromszögű oromzatok vágnak bele. A pillérek aranyozott ion fejezetei a nyugati homlokzat pilaszterfejezeteit idézik. A falakat és a pillértörzseket szürkés műmárványozás borítja. A templom nyugati végén két szabadonálló oszlop tartja az épület íves mellvéddel ellátott énekes karzatát. Az északi és a déli bejárattól alig egy méternyire nyugatra széksor választja ketté a templom terét. Hasonló széksorok állnak a templom falai mellett körben. Közvetlenül a szentély és a hajó csatlakozásánál áll a 19 századi ikonosztáz, amelynek két regiszterben elhelyezkedő, félkörös festményei minden részletükben az aradi román ortodox katedrális ikonosztázának képeit követik; festőjük is azonos Nikola Alexić személyében. Az ikonosztáz oszlopokkal tagolt architektúrája folytatódik az északi és a déli falon elhelyezett stallumok háttámláján. A hajó közepén a templom padlójának egyik márványlapján cirill betűs felirat jelzi Sava Tekelijának és családjának sírhelyét.
A boltozatot díszítő képek részben bibliai, részben a szerb történelmet idéző jeleneteket ábrázolnak. A szentély félkupoláján Mózes alakja jelenik meg, majd az első boltszakaszban az Atyaisten angyalok és a négy evangélista közt.
A második boltaszakasz északi oldala egy ószövetségi jelenetet mutat: Jákob anyja segítségével, csalással megszerzi vak apjától, Izsáktól az elsőszülöttnek járó áldást. A boltozat déli oldalán Krisztus egyik csodája jelenik meg.
A keletről számított harmadik boltszakasz északi oldalán Stefan De čanski szerb király jelenik meg, amint alamizsnát oszt a népnek, a déli oldalon pedig Szent Száva, amint megáldja a köré gyűlt ifjúságot. Az utolsó boltszakasz a Születés jelenetét mutatja, valamint Szent Pétert és Krisztust a vízen.
Márki Sándor: Aradmegye és Arad szabad királyi város története. II. Arad, 1892. 744.
Ujj János: Arad építészeti emlékei. Nagyvárad, 2008. 29-30.
Lanevschi, Gheorghe - Ujj János: Arad. Patrimoniul cultural construit. Arad, 2007. 4.
Bojidar Panici, Biserica cu hramul Sf. Nicolae a grănicerilor sârbi din Arad la cumpâna secolelor XVII-XVIII, In: Interetnicitate în Europa Centrală şi de Est, Colecţia minorităţi, vol 4, Arad 2002, pag 365-373.
Tri veka Tekelijine crkve. Arad 1702-2002. Autori: protopop iconom stavrofor Dragutin Ostoici, protopop Stevan Raici, Bojidar Panici, Liubomir Stepanov, Stevan Bugarski, Timişoara, 2002.
Képek