Utolsó frissítés: 2014-10-23
Szerző: P. Kovács Klára
Lektorálta: Kovács András
Datálás: 1715–1735.
A Habsburg-uralom erdélyi berendezkedésének első lépéseként a fejedelemség legjelentősebb várai a császári csapatok hatalmába kerültek. Ezzel a folyamattal párhuzamosan, illetve ezt követően került sor a hatalomátvétel hivatalos okmányainak, a Balázsfalvi-szerződésnek (1687), utóbb pedig a Lipóti Diplomának (1691) a kidolgozására és aláírására. A megszálló csapatok elszállásolási nehézségei, illetve annak a ténynek a felismerése, hogy Kolozsvár városfalai elavultak, s régen nem felelnek meg a korabeli haditechnika követelményeinek, egy új, modern erődítmény építését tette szükségessé. Ilyen körülmények között került sor a kolozsvári Fellegvár felépítésére a 18. század elején. Az új erődítmény helyét a várostól északra húzódó, Kőmál dombon jelölték ki, replica watches amely a Szamos és a Nádas patak völgyei közé ékelődve, kelet-nyugat irányban emelkedik, mintegy 60 méterrel a város fölé.
A Fellegvár tervét Giovanni Morando Visconti (1652-1717), itáliai származású hadiépítész dolgozta ki 1712-ben. Az építész 1691-ben érkezett Erdélybe, két év elteltével pedig kinevezték a Fejedelemségben állomásozó császári csapatok főépítészének. Ebben a minőségében több erdélyi várat felmért, új erődítmények felépítésére tett javaslatokat és készített terveket, s elkészítette Erdély térképét is, amelyet 1699-ben ki is nyomtattak Szebenben. A térkép replica watches keretét a fejedelemség legjelentősebb várainak általa felmért alaprajzaival és látképeivel díszítette Visconti. Ezek között láthatjuk Kolozsvár városfalának alaprajzát is, persze, akkor még a Kőmálra tervezett új erőd nélkül.
Visconti valószínűleg 1712 elején készítette el a helyszíni felméréseket, ugyanazon év nyarán pedig már az erődítmény tervét is elkészítette, s jóváhagyás végett elküldte a bécsi hatóságoknak. Az említett terv Kolozsvár térképét ábrázolja, a várostól északra pedig a javasolt, Vauban-típusú citadella alaprajzát jelöli. Visconti egy szabálytalan ötszög alaprajzú erődítményt tervezett, amelynek könnyebben megközelíthető - keleti, északi nyugati - oldalait több külső védművel szándékozott erősíteni. Az új vár és a korábbi városfal kapcsolatát a nyugati és keleti oldalon egy-egy fallal oldotta volna meg. Visconti tervét 1713 februárjában fogadta el a Bécsi Haditanács és elnöke, maga Szavojai Jenő látta el saját kezű megjegyzéseivel a tervet, amelyben az építendő vár replica watches fontosságát is kihangsúlyozta: felügyelnie és védenie kellett Kolozsvár városát és lakosságát.
A konkrét építkezés csak 1715-ben kezdődött el, 1717 körül azonban, valószínűleg Visconti halála (1717) miatt is, elakadt, majd 1721-1723 között folytatódott. A munkálatok végül 1735-ben fejeződtek be. Kolozsvárnak a 18. század közepe táján készült térképén megfigyelhető az új erődítmény, amely valamelyest különbözik a Visconti-féle tervtől. Betartották a szabálytalan ötszögű alaprajzot, egyszerűsítették viszont a külső védművek rendszerét, és lemondtak arról az elképzelésről is, hogy a városfallal összekapcsolják. Földből készült védművei voltak a citadellának, 1-1 olaszbástya a négy sarkán, illetve egy félbástya a délnyugati oldalon. Ezeket egyszerű, földből emelt kötőgátak kapcsolták össze. Szárazárok húzódott a bástyák előtt, amelyet egy fedett út és vársík (glacis) követett tovább kifele. A déli oldalon, amely a domb meredek lejtőjének köszönhetően védettebb volt, elmaradt a külső védművek kiépítése. Az északnyugati kötőgát előtt egy ravelint is kialakítottak. A várnak replica watches három kapuja volt, kelet, észak és nyugat felé. A citadella belsejében a helyőrség ellátására többek között kaszárnya, parancsnoki épület, fegyvertár és élelmiszer raktár épült. A vár két kapuja és néhány belső épület fennmaradt napjainkig.
A Vízi-kapu (Wasser Thor) a vár keleti oldalán nyílik. Két nagy támpillér fogja közre a kapu külső nyílását, amelyet a védősánc (földhányás) külső lejtőjébe ástak be. A kosáríves kapunyílást lizénák keretelik, amelyek egy vízszintes párkányt tartanak. A kapualj külső szakasza keskenyebb, mint a belső, teljes hosszát kosáríves metszetű, barokk boltozatok fedik. A kapuátjáró belső szakasza fölött emeletes épület magasodik. Ez utóbbi visszafogott, replica watches funkcionális kiképzését téglalap alaprajzú, keret nélküli ablakok jellemzik. Földszintje boltozott, emeleti helyiségeit mennyezet borítja.
A vár északi kapuja, a Bécsi-Kapu (Wiener Thor) képezte a citadella főbejáratát. Ez a keletihez hasonló kiképzésű, attól eltérően viszont, a külső nyílás párkánya felett egy téglából kiképzett timpanon maradványait figyelhetjük meg. Akárcsak a Vízi-kapu esetében, a kapualjat itt is két szakaszban építették, a külső szakaszt korábban, a belsőt pedig később. Külső szakaszát, a belsőnél alacsonyabb, lapított dongaboltozat fedi, míg a belsőben fiókos dongaboltozatokat figyelhetünk meg. Ezt az utóbbi szakaszt a fölötte emelkedő épülettel egy időben készítették. A kapuépület földszintje boltozott, emeletét mennyezet fedi. Az alsó szintet faragott kő nyíláskeretek jellemzik, míg az emeleti ablakok kereteit vakolatból alakították ki. A vár nyugati kapuja földcsuszamlások következtében részben összeomlott. A mai napig fennmaradt viszont a kapuátjáró belső szakasza és a fölötte emelkedő épület.
Egy a védműbe vájt, keskeny, boltozott folyosót figyelhetünk még meg az északi és északkeleti bátyák között.
A keleti kapu szomszédságában egy téglalap alaprajzú, masszív, földszintes épületet találunk. Vakolatsávos ablakkeretek jellemzik, 6-6 a hosszanti oldalakon, illetve 3-3 a rövid oldalakon. Magas, cseréppel borított tetejét két sorban elhelyezkedő manzárdnyílások hangsúlyozzák. Az északkeleti bástya fölött elhelyezkedő egyszintes, nyeregtetős épület egykor fegyvertár volt. Vakolatlan falait nagyolt felületű folyami kövekből emelték, belső terét kő dongaboltozat fedi. Kevés nyílása van; a kapu kosáríves kőkerete fölé az 1718-as évszámot vésték be. A Fellegvár replica watches déli oldalán egykor húzódó épületeket a Belvedere szálló építése során (1969-1970) távolították el.
Kolozsvár Vauban-típusú erődítménye tehát 1715-től kezdve épült ki. Ezt követte a szintén Visconti által tervezett, sokkal monumentálisabb gyulafehérvári erődítmény. Vauban-rendszerben tervezték a fogarasi és szebeni vár korszerűsítését is, ezek kiépítésére azonban végül nem került sor.
Sabău, Nicolae: Giovanni Morando Visconti in Transilvania. Intorno a un piano inedito per „il Castello" di Cluj. In Sabău, Nicolae (szerk.): Maestri Ticinesi In Transilvania Tra Cinquecento e Settecento. Cluj-Napoca. 2007. 51-79.
Mihály Melinda: Kolozsvár erődítményei. In Kovács András-Kovács Kiss Gyöngy (szerk.): A reneszánsz Kolozsvár. Kolozsvár. 2008. 6-23.
Képek