MEGOSZT  

Rombauer Tivadar, dr. (Szlenófürdő, 1884. szept. 18. – Sepsiszentgyörgy, 1933. jún. 4.)

Közzététel: 2022-12-30
Szerző: LŐRINCZI Dénes
Kategória: Sajtó



Rombauer Tivadar, dr. (Szlenófürdő, 1884. szept. 18. – Sepsiszentgyörgy, 1933. jún. 4.) – ügyvéd, lapszerkesztő, a romániai magyar kórusmozgalom egyik mozgatórugója. Apai ágon a neves felvidéki Rombauer család leszármazottja. Nagyapja, dr. Rombauer Lajos János a pesti, bécsi, prágai, páduai egyetemeken tanult bányaorvos. Orvosi oklevelét Páduában, a szülészmesterit és a sebészdoktorit Bécsben szerezte meg. Apja, Rombauer Emil Selmecbányán, Stuttgartban, Tübingenben tanult tanár, a brassói Főreáliskola igazgatója, majd címzetes tankerületi főigazgató, Budapesten az V. kerületi Főreáliskola irányítója. Anyja, Röck Ágost István pesti gépgyártulajdonos lánya, Röck Erzsébet Kornélia. Testvérei: Erzsébet, Mária és Paula. Felesége, Pánczél Erzsébet a budapesti Erzsébet Nőiskolában 1908-ban szerzett polgáriskolai tanári oklevelet magyar nyelv, földrajz és történelemből. Az impériumváltás után megtagadta a hűségesküt, 1921-ben még taníthatott magyart, történelmet és közgazdaságtant a brassói Római Katolikus Gimnáziumban, de később a hatalom eltiltotta az oktatástól. 1940 után a sepsiszentgyörgyi Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskolában magyart, németet és francia nyelvet oktatott. Gyermekeik: Ilona Erzsébet, Emil, István, Tivadar, Zsuzsánna, Pál és Mária. 

 

Tanulmányait Selmecbányán és Brassóban a Magyar Királyi Állami Főreáliskolában, a jogot Budapesten végezte. A diploma megszerzése után Brassóban folytatott ügyvédi gyakorlatot. Részt vett az első világháborúban, melyben tiszti rendfokozattal harcolt, s ahonnan gyógyíthatatlan betegséget szerezve tért haza.

 

Idősebb Szemlér Ferenc költő, kollégium igazgatóval 1919-ben újságot indított Brassóban Erdélyi Újság címmel, melynek felelős szerkesztője, de pártfogók és az anyagiak hiánya miatt a lapot 1920 októberében beszüntették. 1923-ig a Brassói Lapok szerkesztője, külső munkatársa. Alakulásától a brassói magyar kórusmozgalom pártolója, ápolója, a Brassói Magyar Dalárda titkára. Ebben a minőségében szerkesztette 1913-ban a Brassói Magyar Dalárda Emlékkönyvet, és köszöntötte a jubiláló Brassói Lapokat 1914-ben. Fövenyessy Bertalan zenetanárral, zeneszerzővel közösen szerkesztette a Romániai Magyar Dalosszövetség hivatalos lapját, az 1922-ben Magyar Dal névvel indított folyóiratot, melynek kiadását 1923-ban – feltehetően Brassóból való távozása és a lapot átvevők nagyobb zenei felkészültsége miatt – átadta Kiss Béla tanárnak, zenei és lutheránus egyházi írónak, illetve Tárcza Bertalan zeneszerzőnek, zenei szakírónak. 1922. április 22-én a Romániai Magyar Dalosszövetség kiküldöttjeként jelenlétében alakították meg Sepsiszentgyörgyön a kerületi intézőbizottságot (a várost ekkor a VI. dalos kerületbe sorolták be), melynek titkárául választották.

 

Sepsiszentgyörgyre való átköltözése után ügyvédkedett, mivel nagyon sok nincstelen falusi és városi ügyét honorárium nélkül védte, a „szegények ügyvédjének” nevezték el. 1927. március 23-ától 1930 decembere végéig, mivel az addigi jogtanácsos, Künnle Tivadar betegeskedése alatt is ő intézte az ügyeket, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Takarékpénztár jogtanácsosának választották. Ugyanebben az évben, amikor Sepsiszentgyörgyöt a Romániai Magyar Dalosszövetség a romániai II. dalkerület székhelyéül jelölte ki, alelnöknek választották. E téren jelentős munkásságot fejtett ki, legjobban bizonyítja, hogy temetésén hálából 25 dalárda jelent meg testületileg.

 

A hirtelen halála okozta megdöbbenésről és temetéséről a Székely Nép 1933. június 11-i száma is beszámolt. Nyughelye a sepsiszentgyörgyi római katolikus temetőben van.

 

 

Felhasznált irodalom

BENEDEK Tivadar (szerk.): Sepsiszentgyörgyi M. Kir. Állami Polgári Fiúiskola évkönyve az 1940–41. iskolai évről. Az iskola fennállásának 68. éve. Sepsiszentgyörgy, 1941, 15.

Gyászjelentő törzsgyűjtemény. Székely Nemzeti Múzeum dokumentációs könyvtára.

MONOKI István (összeáll.): A magyar időszaki sajtó a román uralom alatt 1919–1940. Budapest, 1941, 104. Online elérhető: https://monokirepertorium.adatbank.ro. (Letöltve: 2022. dec. 22.)

Szabó Sámuel kézirata. Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy.

Székely Nép, XLV. évf., 1927. jan. 9., márc. 27., 3, 24. sz.

SZELE Béla, dr. (főszerk.): Emlékalbum. Brassói Lapok. Brassó, 1914, 9.

TÓTH Szabolcs Barnabás: Adatok a háromszéki dalos-mozgalom két világháború közötti történetéhez. Kinda István (főszerk.): Acta Siculica 2014–2015. Sepsiszentgyörgy, 2015, 361, 364.



ELŐZŐ SZÓCIKK

KÖVETKEZŐ SZÓCIKK

Eszmecsere a szócikkről