Málik Lóránd József, pogányszentpéteri (Sepsiszentgyörgy, 1876. jún. 5. – Sepsiszentgyörgy, 1917. jan. 14.) – ügyvéd, lapszerkesztő, alpolgármester. Református vallású, nőtlen. Apja, pogányszentpéteri Málik József pedagógus, iskolaigazgató, a Székely Nemzet főszerkesztője, a Jókai Nyomda Rt. elnökigazgatója, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatóválasztmányi elnöke. Édesnyja, léczfalvi Gyárfás Lajos honvéd százados, majd városi főjegyző lánya, Gyárfás Gizella. Édestestvérei, Dezső és Andor csecsemőkorban hunytak el. Nevelő anyja, dr. Szász Istvánné Gyárfás Etelka édesanyjának a húga volt, aki 1889-ben feleségül ment az apjához. Féltestvére, ifj. Málik József szintén a Református Székely Mikó Kollégium diákja volt, műegyetemet végzett, kora sokat foglalkoztatott építésze, a budapesti art deco, majd a modernista építészet képviselője, 1949-től a budapesti IPARTERV egyik irodájának, a Könnyű- és Műszeripari Tervezőirodának a vezetője, az elsők között, 1955-ben megkapta az Ybl Miklós-díjat.
Tizenegy éves korától, az 1887/88-as tanévtől lett a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium tanulója, feltehetően a nyolcadikot is a Református Székely Mikó Kollégiumban járta, de 1896-ban a Marosvásárhelyi Ev. Református Kollégiumban érettségizett. Jogi tanulmányokat végzett, 1901-ben, apja halálakor már ügyvédjelölt. Rövidesen Sepsiszentgyörgy város tisztviselője lett, 1904-től 1907-ig Sepsiszentgyörgy város 30 tagú képviselőtestületének tagja, 1907-től I. tanácsos és alpolgármester, ugyanakkor a Jókai-nyomda Részvénytársaság felügyelő-, majd igazgatósági tagja volt. Gödri Ferenc halála után (1913) mint helyettes polgármester „a városi hatóság feje volt, teljes rátermettséggel, odaadó buzgalommal felelt meg tisztségének”.
Az újságírást és lapszerkesztést apja oldalán sajátította el, 1897-től már a Székely Nép „állandó belső dolgozótársa” volt. Apja halála után, 1901. március 18-tól ő lett a felelős szerkesztő. Beköszöntésekor leszögezte, hogy a rábízott sajtó „politikai iránya természetesen marad a régi: a szabadelvűség egyik szószólója, zászlóvivője, a székelységnek és a székely ügyeknek lelkes harcosa és bátorítója”. A Székely Nép élén 1906. június 6-ig maradt.
Feltehetően az ő szerkesztésében adták ki az apja emlékére összeállított emlékfüzetet, melynek címe Málik József emlékére. Felejthetetlen kedves halottunk hozzátartozóinak és jóbarátainak adja a gyászoló család (Sepsiszentgyörgy, 1901 márciusa). A Kossuth-ünnep Rendező Bizottsága megbízásából 1902-ben ő szerkesztette és rendezte sajtó alá a Kossuth Lajos születésének centenáriuma alkalmával Sepsiszentgyörgyön elhangzott emlékbeszédek, szavalatok, imák, szónoklatok gyűjteményét. Címe: Kossuth Lajos napja Sepsiszentgyörgyön (Sepsiszentgyörgy, 1902.). Összeállításában adták ki 1913-ban az ifj. Gödri Ferenc polgármester által 1896-tól szerkesztett és kiadott, évente megjelenő polgármesteri jelentést, mely egyben az utolsó ilyen típusú, várostörténeti szempontból gazdag forrásanyagot tartalmazó kiadvány volt. Címe: Sepsiszentgyörgy rendezett tanácsu város 1912. évi közigazgatási állapota (Sepsiszentgyörgy, 1913.).
A román betöréskor 1916-ban családjával elmenekült, gyászjelentője szerint „az oláh betörés okozta menekülés alkalmával szerzett betegségébe” halt bele élete 40. évében. Apja mellé, a sepsiszentgyörgyi Vártemplom cintermében temették el, ahol jóval később, 1943-ban nevelő anyja is nyugodalmat lelt.
Felhasznált irodalom
BODOR Domokos (szerk.): A sepsiszentgyörgyi Evang. Reform. Székely-Mikó-Kollégium értesítője az 1887–88. iskolai évről. Sepsiszentgyörgy, 1888, 91.
DEMETER Lajos: A hazáért, „a patakokat a mi vérünk festette pirosra”. Sepsiszentgyörgy, Kilyén és Szotyor területén nyugvó 1848/49-es szabadságharcosok. Sepsiszentgyörgy, 2001, 52–54.
GULYÁS Pál: Magyar írók élete és munkái, XVIII. Budapest, 1999, 397.
Gyászjelentő törzsgyűjtemény. Székely Nemzeti Múzeum dokumentációs könyvtára.
PÁLMAY József: Háromszék vármegye nemes családjai. Sepsiszentgyörgy, 1901, 191, 290.
SEBESTYÉN Mihály: A Marosvásárhelyi Ev. Református Kollégium történetéből (1895–1944). Marosvásárhely, 2006, 142.
SZÉKELY Bendegúz, dr. (szerk.): A sepsiszentgyörgyi államilag segélyezett Evang. Reform. Székely-Mikó-Kollégium értesítője az 1893–94. iskolai évről. Sepsiszentgyörgy, 1894.
Székely Nemzet, XIX. évf., 1901. márc. 18., 42. sz.
Székely Nép, XXXV. évf., 1917. jan. 27., 1. sz.
