Kuti Márta (Marosvásárhely, 1944. jan. 23. –) magyartanár, korrektor, tördelőszerkesztő tipográfus, könyvszerkesztő, publicista. Unitárius vallású. Édesapja, Kuti Gyula (Szentgerice, 1912. ápr. 24. – Marosvásárhely, 1991. dec. 12.) egészségőr (felcser), majd a marosvásárhelyi Sanepid alkalmazottja. Édesanyja, Varga Jusztinia (Szentgerice, 1919. dec. 21. – Marosvásárhely, 2009. nov. 30.) munkás, háztartásvezető. Fogadott gyermeke, Varró (született Simon) Izabella (Marosvásárhely, 1989. jún. 4. –) a Károli Gáspár Református Egyetemen végzett a tanító-óvónőképzőben.
Elemi iskoláit 1950–1957-ben, a középiskolát az Unirea-Egyesülés Középiskolában végezte, 1961-ben érettségizett. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Filológia Karán magyar nyelv és irodalom szakra felvételizett. Évfolyamtársa Farkas Árpádnak, Magyari Lajosnak, Molnos Lajosnak, Rohonyi Zoltánnak, tagja a Bodor Pál vezette Gaál Gábor Irodalmi Körnek, az egyetem filológia karán alakult diákszínjátszó csoportnak. 1965-ben Bolyai Farkas A párisi per című szomorújátékát adták elő, alakításával a tartományi és országos szakaszon első díjat nyert. Tanári diplomáját 1966-ban szerezte meg. Pályáját 1966-ban tanárként kezdte Márkodon. 1968-ban két hónapig a Hargita című napilap újságírója, majd a marosvásárhelyi Igaz Szó szépirodalmi folyóirat korrektora, 1980-tól műszaki-, kép-, tördelő- és olvasószerkesztője. A folyóirat jogutódjától, a Látótól ugyanebben a minőségében vonult nyugdíjba 2003-ban. Könyvszerkesztői munkáit a Mentor Kiadó létrejöttével kezdte el. Több mint száz könyv megjelenésénél bábáskodott, gondozta és szerkesztette, sajtó alá rendezte többek között a Bözödi György, Balázs Ferenc, Bolyai Farkas, Berde Mária, Egyed Emese, Jánosházy György köteteit is.
Cikkei, könyvismertetői, publicisztikai írásai 1968–1975 között a Hargita, a Művelődés és a Vörös Zászló hasábjain jelentek meg. 1982-től az Igaz Szó szórakoztató, színes magazin mellékleteként megjelenő Delfin névadója, korrektúrázója, tördelője, szerkesztője, rajz- és képszerkesztője. A negyedévente 12 000 példányban megjelentetett mellékletben kisebb román krimiket adott közre magyar fordításban. 1990-től esszéket, publicisztikákat közölt a marosvásárhelyi Népújságban, a Vásárhelyi Hírlapban, a Látóban, a Művelődésben. Részt vállalt 2001-ben a Marosvásárhelyi Bolyai téri Unitárius Egyházközség gyermeklapjának, a Dobbantónak a szerkesztésében, a kövesdombi unitárius egyháznál öt éven át szervezte a Csütörtöki társalgó című heti találkozókat. Alapító tagja a Marosvásárhelyi Aranka György Alapítványnak, tagja a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE).
A szerkesztésében és előszavával kiadott Osvát Kálmán: Motívumok című kötetért 2000-ben a MÚRE különdíját, 2015-ben „a magyar közösségért végzett munkája elismeréseként” a Maros megyei EMKE Értékteremtő-díját kapta meg, 2019-ben a nyelvi lektorként nyújtott segítségéért a Román Televízió Magyar Adása 50. évfordulójának emlékplakettjével jutalmazták.
Fontosabb művei
Írásnyomok. (Esszék, publicisztikai írások). Marosvásárhely, 2010. – Függelékben tartalmazza „A tipográfia ábécéje” c. szótárt.
Kincsünk a szó. Az anyanyelv szépségeiről mindenkinek. Kolozsvár, 2013.
Írók, relikviák, emlékek. (Esszék, publicisztikai írások). Marosvásárhely, 2021.
Közreműködésével kiadott kötetek
Zord Idő (1919–1921) antológia. Válogatta, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta, a repertóriumot készítette: KUTI Márta. Marosvásárhely, 1998.
BERDE Mária: Szentségvivők. Szerkesztette, az utószót írta: KUTI Márta. Marosvásárhely, 1999.
OSVÁT Kálmán: Motívumok. Válogatta, szerkesztette, az előszót írta: KUTI Márta. Marosvásárhely, 2000.
OSVÁT Kálmán: Erdélyi lexikon. Új kiadás. Bevezetőt írta, szerkesztette: KUTI Márta. Marosvásárhely, 2002.
101 vers Marosvásárhelyről. SZOTYORI Anna rajzaival. Válogatta, szerkesztette: KUTI Márta, Kolozsvár, 2005.
Jókai Mór: Egy az Isten. Szerkesztette és az utószót írta: KUTI Márta. Marosvásárhely, 2008.
Felhasznált irodalom
BODOLAI Gyöngyi: Egy élet az irodalomban. Népújság, LVI. évf., 2004. márc. 31., 75. sz.
BODÓ Márta: Kuti Márta: Kincsünk a szó. Keresztény Szó, 7. évf., 2013., 7. sz.
BODOLAI Gyöngyi: Kincsünk a szó. Népújság, LXV. évf., 2013. máj. 10., 106. sz.
Kuti Márta szócikk. In STANIK István (főszerk.): Romániai ki kicsoda 1997. Nagyvárad, 1997, 349.
PUSKÁS Eszter: Szavakba szőtt kincs. Vásárhely.ro, 2013. máj. 10.
SIMON Anita – TÁL Mariann (szerk.): Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? I. kötet, A–K. Csíkszereda, 1996, 343.
SZÉKELY Ferenc: Egy élet az irodalomért. Népújság, 2019. jan. 19.
SZÉKELY Ferenc: Vesződség Erdély irodalmáért. Hargita Népe, 2019. febr. 8.
Internetes források
BAKÓ Zoltán: Matematikusokat és közírót tüntetett ki az EMKE a városnapokon. Székelyhon, 2015. máj. 25. https://szekelyhon.ro/muvelodes/ matematikusokat-es-kozirot-tuntetett-ki-az-emke-a-varosnapokon. (Letöltve: 2022. dec. 16.)
Kuti Márta szócikk. Ki kicsoda a magyar könyvszakmában? – adatbázis. Magyar Könyvbarát Közhasznú Alapítvány. http://www.konyvesek.hu/nevsor/index/80/K/ 0.29889700%201671147701. (Letöltve: 2022. dec. 16.)
