Katona Szabó István, családi neve 1957-ig Szabó, írói álneve Kézdi István (Kézdivásárhely, 1922. nov. 10. – Gödöllő, 2013. febr. 6.) – regényíró, elbeszélő, újságíró, szerkesztő. Vallása evangélikus. Szülei István és Klára. Felesége Bódis Erzsébet (1923–2013) iparművész. Gyermeke Katona Szabó Erzsébet (1952–) Ferenczy-díjas textilművész.
Elemi és a gimnázium diákéveit Kézdivásárhelyen töltötte. 1943-ban érettségizett Marosvásárhelyen a Református Kollégiumban. 1947-ben közgazdasági és középiskolai pedagógusi oklevelet szerzett a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karán.
Pályafutását inasként kezdte Kolozsváron és Óradnán. 1937 és 1939 között szövőgyári munkás Nagyszebenben. A Móricz Zsigmonddal való személyes találkozása és az író biztatása motiválta az írásra, így jelentek meg első cikkei a Kelet Népe mellett, az Ifjú Erdélyben (Találkozásaim Móricz Zsigmonddal, 1942), a Magyar Út, a Magyar Erő, illetve a Március című lapokban. Munkatársa volt a kolozsvári Világosságnak. 1944-ben és 1945-ben szerkesztésében jelent meg a Magvető két száma Kolozsváron. 1945-ben a Világosság című lap gyakornoka. 1947–1948 között helyettes gimnáziumi tanár Bánffyhunyadon. 1948-tól 1958-ig a Falvak Népe riportere, 1950–1952-ben főszerkesztő helyettese, később a tudósítás mellett szintén főszerkesztő helyettes a Falvak Dolgozó Népénél. 1948 és 1958 között több szociográfiai írása, valamint riportja és elbeszélése látott napvilágot. Közben 1950-től 1952-ig a Művészet című folyóirat szerkesztője, 1959 januárja és szeptembere között annak főszerkesztő helyettese. 1958-tól 1967-ig az Új Élet helyettes főszerkesztője, 1967-től szerkesztőbizottsági tagja, 1983-ig pedig rovatvezetője (1968-ban Száz év után Orbán Balázs nyomában, sorozat; 1972-ben a Kalotaszegi Krónika). 1983-ban nyugdíjba vonult. Cikkei jelentek még meg az Utunk, a Romániai Magyar Szó, az Előre, a Magyarok (1989–1990), a Hitel és az Erdélyi Magyarság hasábjain.
Jelen volt 1943-ban a szárszói találkozón, ahol megismerte Németh Lászlót, Illyés Gyulát, Veres Pétert és Szabó Pált. Tiltakozott 1945 novemberében a Magyar Népi Szövetség Marosvásárhelyi Kiáltványa és a kisebbségi jogok feladása ellen. Ekkor az MNSZ intézőbizottsági tagja volt, a kiáltvány ellen szavazott és tiltakozásul kilépett a szövetségből. Alapító elnöke, diákigazgatója Kolozsváron 1945 és 1947 között a kolozsvári Móricz Zsigmond Kollégiumnak. Kiállt Bözödi György jogtalan letartóztatása és meghurcoltatása ellen, ami miatt eltávolították az Új Élet főszerkesztő-helyettesi tisztségéből.
1944-től 1945-ig a Romániai Magyar Népi Szövetség, 1945-ben a Százas intézőbizottság, 1945-től 1986-ig a Román Kommunista Párt tagja. 1986-ig tagja a Romániai Írók Szövetségének, az áttelepülését követően, pedig a Magyar Írószövetségnek. 1986-ban áttelepült a Pest megyei Gödöllőre. Magyarországon is folytatta az újságírást, itt az erdélyi magyarság kisebbségi helyzetét ismertette. Egyéb önéletrajzi visszaemlékezései mellett adalékokat közölt Marosvásárhely 20. századi történetéhez. (Marosvásárhelyi krónika, 1900–1990. Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány – Tessedik Sámuel Alapítvány, Budapest, 1996). Magyarországon több tisztséget elvállalt. 1988-tól az Összmagyar Testület elnökhelyettese, 1994-ben az MDF országgyűlési képviselője, 1995-től a Bolyai Egyetem Barátai Egyesületének elnöke, 1997-től a Magyar Érdekvédelmi Szövetség ügyintéző elnöke. Mindezek mellett Gödöllőn 1991-től a Remsey Művészeti Alapítvány, majd 1995-től a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány ügyvezető elnöke volt.
1976-ban a NÉKOSZ-emlékérmet, 1997-ben pedig a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem 125. évfordulójára kapott emlékérmet. A Lakitelek Alapítvány helytörténeti pályázatának díjában részesült 1993-ban. 2006-ban Báthory István-díjjal, 2008-ban a Magyar Nemzetért ezüstéremmel ismerték el munkásságát. Ugyancsak 2008-ban a Magyarok Világszövetsége Emlékfája elismerésében részesült. (A 2010 Erdélyi Magyar ki kicsoda? szerint a Báthory István-díjat 2007-ben kapta meg Kolozsváron.) Sírhelye a gödöllői Dózsa György úti temetőben található.
Fontosabb művei
Virágzó élet. Palocsay Rudolf életrajza. Bukarest, 1955.
A dinnyecsősz. Bukarest, 1955.
Farkasjárás. Kolozsvár, 1957.
Borika. Bukarest, 1959. Constantin Olariu fordításában román nyelven is megjelent 1964-ben.
A harmadik kakasszó. Bukarest, 1963.
Vesztett szerelem. Bukarest, 1967.
Szakítás. Bukarest, 1972.
Elbeszélések. Bukarest, 1974.
A nagy remények kora. Erdélyi demokrácia 1944–1948. Budapest, 1990.
Gyűlöletben születtem. Budapest, 1992.
Lélekharangok. 1922–1932. Budapest, 1993.
Közreműködésével kiadott kötetek
TÍMÁR Máté: Napáldozatja előtt. Bevezetőt írta KATONA SZABÓ István. Budapest, 1994.
Felhasznált irodalom
Katona Szabó István szócikk. In BALOGH Edgár (főszerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. II. kötet, G–Ke.Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1991, 647–648. Online elérhető: https://kriterion.ro/glossary/katona-szabo-istvan/. (Letöltve 2022. dec. 15.)
Katona Szabó István szócikk. In STANIK István (főszerk.): 2010 Erdélyi magyar ki kicsoda. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a BMC Kiadó Közös Kiadványa, [2010], 337.
KUSZÁLIK Péter: Erdélyi hírlapok és folyóiratok 1940–1989. Teleki László Alapítvány Könyvtára, Budapest, 1996, 89, 123, 136, 178, 187. Online elérhető: https://kuszalik1. adatbank.ro/. (Letöltve 2022. dec. 15.)
SIMON Anita – TÁL Mariann (szerk.): Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? I. kötet, A–K. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, 292.
Gödöllőn nyugszik Katona Szabó István. Múzsa, a Népújság melléklete, 2013. febr. 23., 1066. sz., 2. Online elérhető: https://nepujsag.ro/articles/godollon-nyugszik-katona-szabo-istvan. (Letöltve 2021. okt. 5.)
Internetes források
Elhunyt Katona Szabó István erdélyi író, szerkesztő. MTI. Átvette az Irodalmi Jelen.https://www.irodalmijelen.hu/hirek/elhunyt-katona-szabo-istvan-erdelyi-iro-szerkeszto. (Letöltve 2021. okt. 5.)
Katona Szabó István adatlap. Névpont, https://www.nevpont.hu/palyakep/katona-szabo-istvan-1010c. (Letöltve: 2021. okt. 5.)
Audiovizuális dokumentumok
Elhunyt Katona-Szabó István. Gödöllő TV. https://www.youtube.com/watch?v=ZWTB8OLIznE. (Letöltve: 2021. okt. 5.)
