MEGOSZT  

Dékáni Kálmán, dr. (Szováta, 1875. nov. 26. – Nagysajó, 1925. okt. 9.)

Közzététel: 2022-12-30
Szerző: LŐRINCZI Dénes
Kategória: Sajtó



Dékáni Kálmán dr., írói álnevei Dr. Földeáki Kálmán, Krónikás, Nessuno, Pedagógus, Sine, K..imán és betűjegyei: D., Dr. ki. (Szováta, 1875. nov. 26. – Nagysajó, 1925. okt. 9.) – történetíró, szerkesztő, könyvtáros. Édesapja Dékáni Ernő (?–1904) az alsófehérvármegyei egykori Székhavas fakitermelő főerdésze, valamint megyei bizottsági tag. Felesége Máthé Mária úrnő.

 

A középiskolát a gyulafehérvári római katolikus iskolában végezte el (1886–1889), ezt követően a nagyszebeni állami (1889–1891) és a kiskunhalasi református főgimnáziumban (1891–1894) folytatta tanulmányait és érettségizett le. Az egyetemet Kolozsváron, a Ferenc József Tudományegyetem bölcsész szakán folytatta 1894–1898 között. Tanulmányai során nagy hatással voltak rá Szádeczky-Kardoss Lajos és Márki Sándor előadásai. Képességeit az egyetem tanérképző ösztöndíjjal motiválta, 1900-ban tanári oklevelet kapott, 1903. december 16-án bölcsészdoktori fokozatot szerzett. 1912-ben magántanári képesítést szerzett Kolozsváron és óraadó tanárként tartja a magyar történelem középkori forrásai tárgyat. 

 

Pályafutását nevelőként kezdte a Szabolcs megyei Tasson élt gróf Vay Tibor fia mellett (1899–1902). 1902. szeptember elsejétől mint helyettes tanár tanított Marosvásárhelyen, majd a november 10-én megtartott egyházkerületi közgyűlés elbírálását követően a Református Kollégium rendes tanáraként történelmet és földrajzot oktatott. Felügyelte az ifjúsági olvasóegylet működését. 1902 és 1904 között a tanári szék jegyzője, 1902–1907 folyamán az ifjúsági olvasó egyesület felügyelő tanára. Első ízben 1910-től 1912-ig a kollégium könyvtárosa. 1912. júliusától 1920 októberéig a kollégium internátusának és konviktusának felügyelő oktatója. A könyvtárosi tisztségről először 1912-ben mondott le, de 1917-től előbb helyettesítőként, majd 1920 októberétől újból ellátta a könyvtárosi teendőket. Korszerűsítette az állomány tartalmát. Kinevezték a gróf Teleki Sámuel könyvtár főkönyvtárosának. Marosvásárhely városi vezetése 1912. június 27-én dr. Molnár Gábor könyvtárigazgatót, Biás István levéltárost, dr. Kovács István és Kelemen Lajos tanárokat, valamint Dékáni Kálmánt felkérte, hogy legkésőbb 1915 végéig írják meg a város monográfiáját. Dékáni főleg a helyi levéltári források kutatásával foglalkozott. Elnöke volt a „Marosvásárhely története” szerkesztőbizottságának, azzal a megbízatással, hogy az oklevéltári rész megírását követően dolgozza fel a város történetét. Az első világháború kitörése és az azt követő hatalomváltás azonban végleg megakadályozta a könyv megszületését.

 

1903–1904 között a Székelység nevű politikai napilap felelős szerkesztője. Történelmi jellegű tanulmányai 1918-ig főleg az Erdélyi Múzeum, Századok, Néptanítók Lapja, az Irodalomtörténeti Közlemények, a Hadtörténelmi Közlemények, aMagyar Nyelvőr és az Uránia folyóiratban, majd 1919-et követően a Zord Idő, Pásztortűz, Magyar Kisebbség, az Erdélyi Irodalmi Szemle hasábjain jelentek meg. Szerkesztette a Székelyföldet. 1920-ban Molter Károllyal és Berde Máriával szerkeszti a Zord Idő újságot egészen annak 1921. szeptember elsején történő megszűnéséig. 1925-ben a Székely Napló külső munkatársa. Dominánsan történelmi tematikában jelentek meg cikkei, tanulmányai és könyvrecenziói.

 

1908-ban közreműködésével létrejött a helyi ipart támogató marosvásárhelyi Sorompó Egyesület, amelynek szervezőbizottsági elnöke. Elnöki tisztséget töltött be a Marosvásárhelyi Közművelődési Egyesületnél, 1910-től a Kemény Zsigmond Társaság alelnöke. A világháborút követően részt vállalt a romániai magyar irodalmi élet megszervezésében.

 

 

Fontosabb művei

Bél Mátyás földrajza. Marosvásárhely, 1903.

Ocskay László. Marosvásárhely, 1903.

Kazinczy „Széphalom és házi dolgaim” című feljegyzései. Irodalomtörténeti Közlemények, 1904. 2. sz., 223–231.

Kazinczy Ferenc „Diáriuma” (1804–1806). Irodalomtörténeti Közlemények, 1905. 2., 3. sz., 193–206, 327–346.

A bécsi képes krónika. Erdélyi Múzeum, 1915. 1–3. sz., 37–63.

 

Műfordításai

EINHARD: Nagy Károly élete. Latinból fordította DÉKÁNI Kálmán Budapest, 1901.

KÜKÜLLEI János: Nagy Lajos király viselt dolgairól. Latinból fordította, életrajzzal, kritikai méltatással, jegyzetekkel ellátta DÉKÁNI Kálmán. Brassó, 1906

JÁNOS minorita: Nagy Lajosról szóló krónikatöredékek. Latinból fordította DÉKÁNI Kálmán. Budapest, 1910.

 

 

Felhasznált irodalom

A Pesti Hírlap Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek kézikönyve egy kötetben. A–Z. A Pesti Hírlap kiadása, Budapest, 1937, 247.

Dékáni Kálmán szócikk. In BALOGH Edgár (főszerk.)Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. I. kötet, A–F, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 383. Online elérhető: https://kriterion.ro/glossary/dekani-kalman/ (Letöltve: 2022. dec. 10.)

Dékáni Kálmán szócikk. In KENYERES Ágnes (főszerk.): Magyar életrajzi lexikon. Első kötet, A–K. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 362. Online elérhető: https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html. (Letöltve: 2022. dec. 10.)

Dékáni Kálmán szócikk. In OSVÁT Kálmán (szerk.): Erdélyi Lexikon. Szabadsajtó Könyv- és Lapkiadó Rt., Nagyvárad, 1928, 59.

Ellenzék, XIII. évf., 1925. nov. 25., 181. sz.; XIX. évf., 1931. máj. 30., 63. sz.

Iparvédelem, IV. évf., 1908. ápr. 5., 7. sz.

NAGY Endre (szerk.): A Maros-Vásárhelyi Református Kollégium (főgimnázium, elemi iskola, internátus és konviktus) Értesítője az 1925–26. iskolai évről. LXIX. folyam, 1925, 19–21.

Néptanítók Lapja, XLVIII. évf., 1915. máj. 15., 15. sz., 6.

Népújság, LXXI. évf., 2019. szept. 13., 208 (20289). sz.

Pásztortűz, XI. évf., 1925. nov. 1., 22. sz. (Fotóval ellátott.)

Székely Lapok, XLVIII. évf., 1908. márc. 21., 66. sz.; XLVIII. évf., 1908. márc. 24., 68. sz.

Székely Napló, XLII. évf., 1912. márc. 28., 46. sz.; XLII. évf., 1912. máj. 23., 76. sz.; LV. évf., 1925. aug. 23., 127. sz.; LV. évf., 1912. okt. 13., 156. sz.; LV. évf., 1912. nov. 26., 181. sz.

Székelység, VII. évf., 1904. máj. 20., 115. sz.

Tükör, XIII. évf., 1925. okt. 18., 42. sz.

VÁNYI Ferenc dr. (szerk.): Magyar Irodalmi Lexikon. „Studium” Kiadás, Budapest, 1926, 206.

VERESS Ignác: A nagyszebeni állami főgymnasium értesítvénye az 1889/90. tanévben. Reissenberger Adolf, Steinhaussen Tivadar utódja nyomdája, Nagy-Szeben, 1890, 37.



ELŐZŐ SZÓCIKK

KÖVETKEZŐ SZÓCIKK

Eszmecsere a szócikkről