MEGOSZT  

Dávid Antal (Kézdivásárhely, 1913. július 30. – Budapest, 1988. júl. 26.)

Közzététel: 2022-12-30
Szerző: LŐRINCZI Dénes
Kategória: Sajtó



Dávid Antal, 1944-ig az írói neve Dávid Iván, az anyakönyvbe Ivánként jegyezték be. (Kézdivásárhely, 1913. július 30. – Budapest, 1988. júl. 26.) – író, újságíró. Örmény katolikus származású. Nagyapja Dávid Antal kézdivásárhelyi kereskedő, apja dr. Dávid István ügyvéd, kézdivásárhelyi- majd marosvásárhelyi bíró, édesanyja Zakariás Anna. Gyermeke Dávid Ildikó, későbbi Fabók Györgyné.

 

Az elemit és a középiskolát Kézdivásárhelyen végezte, a kantai gimnáziumban (ma Nagy Mózes Elméleti Líceum) érettségizett le. Innsbruckban kívánt vegyészetet tanulni. Diákként nagybátyjától, dr. Dávid Lajostól, a szegedi gyógyszerészképzés megszervezőjétől egy fényképezőgépet kapott ajándékba. Szenvedélyes dokumentálási vágy született benne. Egy hazautazása alkalmával a vonatból lencsevégre kapta a gyimesfelsőloki vasúti hidat, amiért a román csendőrség börtönbe zárta, kiszabadulása után azonban többé nem kapott útlevelet, ezért kénytelen volt megszakítania innsbrucki vegyészi tanulmányait.

 

Még egyetemi hallgató volt Ausztriában, amikor osztrák levelezője a Keleti Újságnak. A kényszerű itthon maradás miatt 1932-től 1934-ig Kézdivásárhelyen a Székely Újság levelezője tagja, majd 1934-től a Brassói Lapoknak, 1936-tól pedig a Keleti Újságnak a munkatársa, számos riportot közölt. Utóbbinál szoros barátságba került Dsida Jenővel, akitől megkapta a Psalmus Hungaricus kéziratát. 1939-ben rövid ideig a kolozsvári Erdély szerkesztője. Ugyanebben az évben megörökítette Márton Áron püspökké szentelését. A marosvásárhelyi Iskolaszövetkezeti Közlöny Szövetkezés c. melléklete az ő szerkesztésében és kiadásában jelent meg 1943. január és 1944. áprilisa között. Ebben az időszakban a kolozsvári Magyar Nép című lap belső munkatársa és felelős szerkesztője 1944. január 8. és július 15. között. A Hangya Szövetkezetek Marosvásárhelyi Központjának hetente két alkalommal megjelenő Szövetkezés c. lapjának felelős szerkesztője 1942. december 24. és 1944 között. További írásai jelentek meg az Erdélyi Helikon, Pásztortűz, Kelet Népe és a Híd hasábjain. A második világháborúban, a front közeledtével családjával Ausztriáig menekültek, majd visszatértek Budapestre, ahol letelepedtek. A fővárosban köztisztviselőként helyezkedett el, emellett szerkesztette az Angyalföld című lapot. 1973-ban nyugdíjba vonult.

 

Móricz Zsigmond biztatására kezdett írni. A Kelet Népében Móricz Zsigmond közölte egyik novelláját. Írásainak inspirációját Erdély történelme adta. 1944-ben közölte Kolozsváron Farczády Jenő Szabó Dezsőhöz írt leveleit.

 

Minisztériumi Nívódíjban részesült 1973 és 1982-ben. IBBY-díjban 1985-ben és a Munka Érdemrend ezüst fokozatában 1988-ban.

 

 

Fontosabb művei

Hírek. Elbeszélések, rajzok. Kézdivásárhely, 1936.

Hazátlan voltam. Kolozsvár, 1941.

Üstökös a kéményen. Kolozsvár, 1941

Muzsikáló kút. Budapest, 1969.

A kolozsvári futár. Budapest, 1972.

Háromszék nem alkuszik. Budapest, 1973.

Erdély nagy romlása. I–II–III. Budapest 1974, 1975, 1977.

A tanú. Budapest, 1981.

Az első felvonás. Budapest, 1982.

A szolgadiák. Budapest, 1983.

 

 

Felhasznált irodalom

CSAPODY Miklós: A Dumaposta asztaltársaság. Korunk, III. folyam, 29. évf., 2018. 8. sz., 37–48.; 42.

Dávid Antal szócikk. In BALOGH Edgár (főszerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. I. kötet, A–F, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 376. Online elérhető: https://kriterion.ro/glossary/david-antal/ (Letöltve: 2022. dec. 10.)

Dávid Antal szócikk. In F. ALMÁSI Éva (szerk.): Kortárs magyar írók 1945–1997. Enciklopédia Kiadó, 1998-2000. Online elérhető: https://mek.oszk.hu/ 00000/00019/html/index.htm. (Letöltve: 2022. dec. 10.)

Dávid Antal szócikk. In KENYERES Ágnes (főszerk.): Magyar életrajzi lexikon. Első kötet: A–K. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 179–180. Online elérhető: https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html. (Letöltve: 2022. dec. 10.)

Földmívelő – A MEDOSZ lapja, XVII. évf., 1973. máj. 2., 9. sz.

Hajdú-Bihari Napló, XXXV. évf., 1978. márc. 21., 68. sz.

Háromszék, XV. évf., 2003. júl. 2., 3899. sz.

KUSZÁLIK Péter: Erdélyi hírlapok és folyóiratok 1940–1989. Teleki László Alapítvány Könyvtára, Budapest, 1996, 110, 124, 170. Online elérhető: https://kuszalik1. adatbank.ro. (Letöltve: 2022. dec. 10.)

Megyei Tükör, VI. évf., 1973. máj. 27., 960. sz.

MONOKI István: Magyar könyvtermelés Romániában (1919–1940). I. kötet: Könyvek és egyéb nyomtatványok. Budapest, 1997, 119. Online elérhető: https://monoki.adatbank.ro (Letöltve: 2022. dec. 10.)

Népszava, CXII. évf., 1984. máj. 19., 116. sz.

Székely Hírmondó, XVIII. évf., 2013. júl. 17., 134. sz.; XXIV. évf., 2019. júl. 17., 133. sz.

Székelyföld, II. évf., 1932. okt. 30., 85. sz.

 

Internetes források

FABÓK Dávid: „Te büdös magyar! Hazátlan bitang!” Archivtextúra. Emberek, történetek és a családi ezüst. 2016. dec. 18. https://archivtext.blogstar.hu/2016/12/18/-quot-te-budos-magyar-hazatlan-bitang-quot-/32619/. (Letöltve: 2021. október 13.)

FABÓK Dávid: Képeslapok. Erdélyi Örmény Kulturális Központ. https://eokk.hu/2020/09/14/kepeslapok/. (Letöltve: 2021. augusztus 18.)



ELŐZŐ SZÓCIKK

KÖVETKEZŐ SZÓCIKK

Eszmecsere a szócikkről