MEGOSZT  

Abafáy Gusztáv (Budapest, 1901. szept. 12. – Landshut, 1995. márc. 2.)

Közzététel: 2022-11-28
Szerző: DEMETER Lajos
Kategória: Sajtó



Abafáy Gusztáv, Abafáy-Öffenberger, eredetileg Öffenberger (Budapest, 1901. szept. 12. – Landshut, 1995. márc. 2.) – irodalomtörténész, a filológia doktora, újságíró, szerkesztő. Római katolikus, apja sváb, anyja osztrák, a családban 12 éves koráig németül beszélgettek. Apja, dr. Öffenberger Jakab, egy időszakban aljegyző a brassói Királyi Törvényszéken, majd ügyvéd. Anyja Bécsből került Tornyára, Justh Gyula országgyűlési képviselőékhez nevelőnőnek, onnan pedig családjával Brassóba. Testvérei: Laura, Margit és Matild. Apja 1915-ben katonai szolgálatot teljesített, az 1916-os román betöréskor Brassóból túszként elhurcolták, a fogolytáborban végzett vele a tífusz. Felesége, gesztenyesi Korbuly Leó és benedeki Borza Erzsébet leánya, Korbuly Margit, kinek nagybátyja, dr. Borza Jenő kora neves sebész-orvosa, egyetemi magántanár, a Magyar Urológiai Társaság elnöke volt. Három gyermekük született. Fia, Öffenberger Gusztáv filozófus Kölnben élt, az egyetemi évek alatt évfolyamtárs volt dr. Gáll János kolozsvári egyetemi tanárral.

 

A szász óvoda után magyar elemi iskolába íratták. Itt tanult meg magyarul. Középiskolai tanulmányait 1911-től az Erdélyi Római Katolikus Státus Brassói Főgimnáziumában végezte. Közben szülei elváltak, anyja vele és húgaival Bécsbe költözött. A gráci középiskola helyett a „háromnyelvű Brassó” mellett döntött, visszajött és itt érettségizett 1919-ben. Főgimnáziumi tanulóként – több mint valószínű az apja iránt kialakult ellenszenvből – 1918-ban családneve Táltosra való megváltoztatását kérte, melynek használatára a minisztériumi engedélyt 1919 januárjától kapta meg. Érettségi után Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot tanult, tanulmányait megszakította, nem fejezte be, az 1920-as évektől Brassóban magántisztviselő. Főiskolai tanulmányairól a Brassói Lapok 1970-es években megjelenő írói arcképcsarnok sorozatában sem említett semmit, csak azt, hogy 1949-ben doktori disszertációjának tárgya Kemény Zsigmond publicisztikája volt.

 

Az 1930-as években anyja zsidó származású második férjének konfekciós üzletében kereskedősegéd, „eközben Szemlér Ferenc barátságában már irodalmárnak tekintették”. Vallomása szerint Kovács György író és ifj. Szemlér Ferenc költő biztatására kezdett írni. Első cikkét a Ligeti Ernő szerkesztette kolozsvári Független Újságban adta közre 1935-ben. Recenzióit, irodalomkritikáit, publicisztikai írásait 1936–37-ben az Erdélyi Helikonban, 1937-ben a Pásztortűzben, a Brassói Lapokban jelentette meg. 1937-ben a Fiatal Írók Munkaközösségének tagja, legalábbis azok nevében kéri Szemlér Ferenccel a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság főtitkárát, hogy vállalnák el egy Marosvásárhelyen rendezendő irodalmi estély szervezését, melyen 5–6 fiatal erdélyi író vehetne részt. Az 1937-ben Kolozsváron megjelentetett Új Erdélyi Antológia irodalmi gyűjteményes kötet szerkesztője Jancsó Józseffel és Szemlér Ferenccel.

 

A második bécsi döntés után, 1943-ban Brassóból átköltözött Marosvásárhelyre. Az 1944. november 4-ével induló Szabad Szó szerkesztője, ahová, mint a lap egyéves évfordulója alkalmával írta, a Kommunista Párt és a Magyar Népi Szövetség vezetőségéből alakult szerkesztőbizottság állította. Csupán másfél hónapig ült a szerkesztői székben. 1945 áprilisában mint tanügyi alkalmazott átesett a Tanügyi Tisztogató Bizottság igazoló eljárásán. Ugyanebben az évben Sényi László főtitkár és Molter Károly válaszmányi tag ajánlatával, mint „Marosvásárhelyre települt jeles közíró, elsőrendű irodalmi folyóiratok állandó munkatársa” a Kemény Zsigmond Társaság tagja lett. A marosvásárhelyi ARLUS (Asociația Română pentru strângerea Legăturilor cu Uniunea Sovietică) tartományi főtitkára, a romániai Állami Könyvkiadó magyar szerkesztőségének főszerkesztője. Különböző fórumokon rendszeresen tartott propaganda jellegű és irányultságú előadásokat. György Lajos és Benedek Marcell menesztése után, 1947-ben Jancsó Elemér katedravezető meghívta a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemre tanárnak, a 19. század irodalmát tanította. Mintegy három év után távozott az egyetemről, 1951-től Kolozsvárt a Román Tudományos Akadémián akadémiai könyvtáros, majd 1966-ig, nyugdíjazásáig tudományos főkutató, a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények munkatársa, 1970-től szerkesztője. Idős korában, túl a nyolcvanon kitelepedett Romániából az NSZK-ba. A bajorországi Landshutban hunyt el.

 

Fiatal korától foglalkozott kortárs írók munkásságával, bemutatásával. Mint „hivatottságával feltűnt esztéta és irodalomkritikus” 1937-ben, a Brassói Lapokban Fiatalok irodalma. Felvonultatjuk az új transzilvániai író-nemzedék kiválóságait című cikksorozatában a már kisebbségi sorsban felnőtt első „transilvan írógárda” tagjai közül Szabédi László, Wass Albert, Kovács György, Szenczei László, Dsida Jenő munkásságát jellemezte és mutatta be. A későbbiekben irodalomtörténészként Erdély kulturális örökségével, kortárs prózaírók, költők – Asztalos István, Nagy István, Kovács György, Salamon Ernő, Varró Dezső stb. – munkásságával foglalkozott. Adatgyűjtő és bibliográfusi munkájával a romániai magyar próza történetének ismeretéhez járult hozzá.

 

Nagyon értékes a Bolyai-hagyaték feldolgozásával kapcsolatos tevékenysége. A Román Tudományos Akadémia kolozsvári fiókjának kutatójaként 1953–1959 között Benkő Samu művelődéstörténésszel közösen rendszerezték és készítették el Bolyai János és Farkas kéziratos hagyatékának szakszerű leltárát. A Bolyai-hagyatékban felfedezte Bolyai Farkas 1818-ban írt és kinyomtatott A párisi per című öt felvonásos „érzékeny játékát”, melyet színpadra alkalmazott. Ugyanitt fedezte fel Bolyai Farkas egy Hamlet-fordítástöredékét is. Kezdeményezésére a Bolyai-darabot a kolozsvári egyetem filológia fakultásának hallgatóiból álló diákszínjátszók – köztük volt Király László, Magyari Lajos, Kuti Márta, Kerekes Ágnes – Márton János színész rendezésében színre állították 1965 májusában Kolozsváron, ugyanez év decemberének végén pedig Marosvásárhelyen is bemutatták. Jelentős szerepe volt a József Attila apja körüli titokzatosság kiderítésében, Szabolcsi Miklós irodalomtörténésszel felkutatták József Áron életútját születésétől a haláláig.

 

Írásai, cikkei, tanulmányai az Erdélyi Helikonban, Korunkban, Nyelv- és Irodalomtudományi Közleményekben, Igaz Szóban, Utunkban, Művelődésben,  Pásztortűzben, Romániai Magyar Szóban, a Studii de istorie literară şi folclorban, a Neue Literaturban jelentek meg.

 

 

Fontosabb művei

Din manuscrisele inedite ale lui Bolyai János. BENKŐ Samuval közösen. Kolozsvár, 1956.

Utunk. A Román Népköztársaság Írószövetségének lapja. Tíz év közleményei. 1946. jún.–1955. dec. Mutatókat készítette és összeállította. Kolozsvár, 1957.

Kovács György írói útja. In ABAFÁY Gusztáv – KACSÓ Sándor – SŐNI Pál: Három portré. Asztalos István, Nagy István, Kovács György. Bukarest, 1963.

Rekviem Móricz Erzsikéért. In GÁBOR Dénes – KÁNTOR Lajos – H. SZABÓ Gyula (szerk): Móricz Zsigmond közöttünk. Bukarest, 1979.

 

Közreműködésével kiadott kötetek

ABAFÁY Gusztáv – JANCSÓ Elemér – SZEMLÉR Ferenc szerkesztésében Új erdélyi antológia. Kolozsvár, 1937.

SALAMON Ernő: Gyönyörű sors. Válogatott versek. Összeállította Abafáy Gusztáv, Bonyháti Jolán és Szemlér Ferenc. Bukarest, 1948.

MÓRICZ Zsigmond: Rubedenii. Román nyelvre fordította Mureșanu, Petre. Az előszót írta Abafáy Gusztáv. Bukarest, 1949.

SZILÁGYI András: Gyalogszerrel. Riportok, novellák. Szerkesztette és az előszót írta Abafáy Gusztáv. Bukarest, 1961.

KOVÁCS György: Pletykafészek. – Varjak a falu felett. Két regény. Szerkesztette és az előszót írta Abafáy Gusztáv, Bukarest, 1962.

NAGY István: A Boldog utcán túl. Elbeszélések, karcolatok. Válogatta, összeállította, jegyzetekkel ellátta Abafáy Gusztáv, Bukarest, 1966.

IZSÁK József: Asztalos István. Kismonográfia. A bibliográfiát összeállította Abafáy Gusztáv és Bonyháti Jolán. Bukarest, 1967.

VARRÓ Dezső: Gyilkos tavasz. Versek. Szerkesztette, az előszót írta, a bibliográfiát összeállította Abafáy Gusztáv. Kolozsvár, 1970.

KOVÁCS György: A hadnagy és a tünemény. Elbeszélések. Válogatta és szerkesztette Abafáy Gusztáv, Bonyháti Jolán és Halász Boriska. Bukarest, 1977.

 

 

Felhasznált irodalom

ABAFÁY Gusztáv: Fiatalok irodalma. Felvonultatjuk az uj transilvaniai iró-nemzedék kiválóságait. Brassói Lapok, XLIII. évf., 1937. márc. 28., ápr. 4., 18. máj. 2., jún. 6., okt. 20., 52, 57, 69, 80, 107, 221. sz.

ABAFÁY Gusztáv: Döntő találkozás. Igaz szó, XIX. évf., 1971. 3. sz., 386–389.

ABAFÁY Gusztáv: Emlékmozaik. Korunk, 1980. 7–8. sz., 585–588.

A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság levelesládája. Levelek, iratok, adatok. (1876–1948). Sajtó alá rend. és jegyzetekkel ellátta MAROSI Ildikó. Bukarest, 1973, 245, 317, 354.

Az erdélyi Róm. Kath. Státus székelyudvarhelyi Főgimnáziumának értesítője az 1917/18. tanév végén, közread. az igazgatóság, Székelyudvarhely, 1918. 11. 

BALOGH Edgár (főszerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. I. kötet. Bukarest, 1981, 13.

DÁNOS Miklós – Pintér Lajos: Megoldódott a József Áron-titok. Előre, XI. évf., 1957. dec. 11., 3151. sz. 

[Hirdetés a névváltoztatás elfogadásáról]. Budapesti Közlöny, LIII. évf., 1919. január 8., 5. sz., 2.

KOVÁCS Ferenc: Volt egyszer egy Bolyai IV. Szabad Szombat, a Romániai Magyar Szó melléklete, IX. évf., 1997. márc. 29–30., 2313–2324. sz., A, C oldalak.

KOVÁCS Ferenc: Nagy Pál 75 esztendős, Szabad Szombat, a Romániai Magyar Szó melléklete, XI. évf., 1999. febr. 6–7., 2966–2967. sz., A, C, D oldalak.

KUTI Márta: Bolyai Farkas színműve Marosvásárhelyen. 2018. május 25. Online elérhető: https://www.e-nepujsag.ro/articles/bolyai-farkas-szinmuve-marosvasarhelyen. (Letöltve: 2022. nov. 23.)

L. A.: Bolyai műve a diákszínpadon. Előre, XIX. évf., 1965. máj. 16., 5455. sz.,

SIMON Anita – TÁL Mariann (szerk.): Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? I. kötet A–K. Csíkszereda, 1996, 13.

Szabad Szó, II. évf., 1945. ápr. 9., ápr. 22., okt. 7., nov. 8., nov. 10., 82, 93, 228, 249, 251. sz.; IV. évf., 1947. nov. 20., dec. 5., 264, 277. sz.,; V. évf., 1948. szept. 13., 212. sz.,

Szabó Sámuel gépelt hagyatéka. Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy. Online elérhető: https://mek.oszk.hu/00000/00019/html/a.htm. (Letöltve: 2022. nov. 23.)

 

Internetes források

Abafáy Gusztáv szócikk. https://www.tudosportal.hu/egy.php?id=21 (Letöltve: 2022. nov. 23.)

Abafáy Gusztáv szócikk. https://hu.wikipedia.org/wiki/Abaf%C3%A1y_Guszt%C3%A1v (Letöltve: 2022. nov. 23.)

KOZÁK Péter: Abafáy Gusztáv szócikk. https://www.nevpont.hu/palyakep/abafay-gusztav-3c59d (Letöltve: 2022. nov. 23.)

OROS, Elvira – NAZARE, Daniel: Abafáy Gusztáv szócikk. http://www.bjbv.ro/dictionar/abafay.php (Letöltve: 2022. nov. 23.)



ELŐZŐ SZÓCIKK

KÖVETKEZŐ SZÓCIKK

Eszmecsere a szócikkről