Tanácsház, Brassó

A műemlék adatai

Cím: 500025, Főtér (P-ţa Sfatului) 30. szám
Kód: BV-II-m-A-11586
Datálás: 1420, 1770

Történeti adatok

1420. december 23 – szerződés a szűcsök céhe és a brassói városi tanács között a szűcsök piactéren álló boltja fölötti tanácsterem használatáról és karbantartásáról, 1503 – híradás a tanácsházról (praetorium), 1515 – a tanácsház tornyának építése, 1520, 1522 – a szűcslegények a boltjuk fölötti tanácsteremben járják el a hagyományos „kardtáncot”, 1521 – híradás a tanácsházban működő tömlöcről, a tanácsház lépcsőjének javításáról és a toronyépítésre szánt 18000 tégla beszerzéséről, 1523 – a tanácsház toronyóráját rézüsttel látták el, mely időjelzőként szolgál, 1525–1528 – a tanácsház tornyának újjáépítése, a négy fiatoronyos sisakot a nagyszebeni Anthonius ácsmester építi, 1542-től a Honterus iskola diákjainak a városi tanács előtt bemutatott színielőadásainak színhelye, 1608 – a tanácsház tornyába villám csap, 1608 – a torony felújítása, a toronyóra javítása, 1608. szeptember 16. – a felújított tetőgömb a tanácsház tornyára való felhelyezése, 1646 – a tanácsház kibővítése (a Százatyák gyűléstermének hozzáadása), átépítése, felújítása, Michael Hermann városbíró idejében, 1661 – a toronygömb felújítása, 1662. július 8. – 26 nappal a június 17-i földrengés után, a tanácsház tornya megomlik, 1662–1664 – a tanácsház helyreállítása, 1682. július 21. – a tanácsház tornyába villám csap, 1689. április 21. – a nagy tűzvészben a tanácsház is megrongálódik, 1691 – a tetőszerkezet helyreállítása, 1772 – a szűcsök boltját átveszi a Brassóban állomásozó csapatok vezérkara, 1774 – Johann Wentzel új harangot készít a torony számára, 1776–1778 – a tanácsház helyreállítása, új toronysisak építése, a rizalitban előugró loggia megépítése, 1870 – a tanácsházba bevezetik a gázvilágítást, 1874 – a tanácsházban kerül felállításra a városi mérleg, 1878 – a városi tanács elköltözik az épületből, az épület levéltárként működik tovább, 1901–1910 – a ma is álló toronysisak megépítése, 1950-től múzeum     

A műemlék leírása

A brassói tanácsház az egykor piactérként is használt főtéren áll, szabadon, a főteret határoló házsorok által meghatározott négyszög tengelyéhez képest kissé elfordítva. Pozícióját az épület legrégibb magja határozza meg, mely a 15. században épített városfalat megelőző erődítési rendszer hídtornya lehetett. Ehhez a hídtoronyhoz kapcsolódott a szűcsök boltja, melynek emeletére 1420-ban a városi tanács tanácstermet épített. Ez a korai épületegyüttes a mai tanácsház keleti részébe épült be, alaprajzi szinten az emeletre vezető szűk csigalépcsővel együtt kiolvasható. Az épületet ezután fokozatosan nyugati irányba újabb boltszakaszokkal, termekkel és emeletekkel bővítették, mely a mai ház alaprajzi elrendezésének szabálytalanságában mutatkozik meg.

 

Négyzet alaprajzú, kétszintes épület kiépített manzárddal, keletről kapcsolódó toronnyal, nyugati homlokzatán loggiával. Az épület sarkait pilaszterek tagolják és profilozott koronázópárkány zárja le. A fölszintet szegmensíves lezárású, az emeletet egyenes fülesablakok törik át, melyek gyakran nem ugyanabban a tengelyben nyílnak. A tetőtér ablakait a manzárd késői, 19. századi kiépítésekor alakították ki.

 

Az épület keleti homlokzatába épül be a torony, mely öt szinttel emelkedik a tulajdonképpeni tanácsház koronázópárkánya fölé. Homlokzatának tagolása felfelé haladva oldódik – a kváderekkel kirakott földszint fölött, két armírozott emelet következik, majd a hangsúlyos övpárkány fölött sima, ablaknyílásokkal áttört homlokzatú emeletek következnek. Efölé emelkedik az óramű szintje, melynek sarkait tükrök támogatják. A tanácsház tetőgerincének vonalában a torony övpárkánya által képzett konzolon kovácsoltvas mellvédű folyosó fut körbe. A homlokzatokat félkör- és csúcsíves, valamint egyenes lezárású élszedett ablakok, illetve a torony keleti főhomlokzatán egy hármasosztású nagy ablak töri át. A torony sisakja mai formájában a 19. században készült, előtte hagymakupolás sisak, azelőtt pedig a város pallosjogát jelző négyfiatornyos sisak fedte.

 

A bejárat a nyugati homlokzat középrizalitjából nyílik, melynek alsó szintjén áttört két középső ajtón keresztül a ház földszinti előcsarnokába, két szélső ajtaján pedig a rizalit mélységében kialakított, enyhén ívelő lépcsőfeljárókra jutunk. A négytengelyes loggiát a földszinten lizénák, az emeleten árkádok tagolják. Az emeleti loggia árkádívei a tagoló pillérekhez kapcsolódó egyszerű pillérekre futnak le, melyek fonatos kőkorláton állnak. A második szint fölött ívelt oromzat emelkedik, melynek sarkain dekoratív urnák állnak, homlokzatán Brassó címere (koronából kinövő gyökér) látható. A loggia a tűzvész utáni újjáépítés eredménye, a homlokzati címert Johann Oelhann városi festő készítette.   

 

A belső elrendezésének szabálytalansága ismét a fokozatos bővítés esetlegességeit tükrözi. A hozzávetőlegesen három tengelyen, három sorban elrendezett helyiségek legrégibb magva, a bejárattal szemközt, az épület keleti részén található bolthajtásos kis terem, a szűcsök egykori vásári boltja. Ehhez északról szorosan kapcsolódik egy szűk, az emeletre vezető lépcső és a kettő fölött emelkedik a tanácsház tornya. A szűcsök boltjának a déli oldalához később újabb négy szakaszos keresztboltozattal fedett terem épült. A terem északi fala mentén láthatók a szűcsök boltjából és a fölötte levő tanácsteremből álló épületet támasztó egykori támpillérek lábazatának töredékei. Az utólag odaillesztett helyiséghez nyugat felé újabb két keresztboltozatos tér kapcsolódik, melyek között az átjárás egykor egy mára elfalazott félköríves árkádon keresztül lehetséges volt. A kelet felőli terem északi falán nyitott ajtó és két szegmensíves kis ablak faragott kőkerete észak felé mutat, ami arra utal, hogy ez lehetett egy ideig az így L alakú épület külső homlokzata. Ehhez utólag északra négy szimmetrikusan elrendezett fiókos dongaboltozattal fedett terem épült, mely a 18. században cseh boltozatos teremmel egészült ki kelet felé, úgy hogy az épület alaprajzának szabályos négyszögét kiteljesítse. Az emeletre az épület keleti részében, a fal vastagságában épített csigalépcső vezet. Az emeleti termek az épület főhomlokzatával párhuzamos folyosóról nyílnak, szimmetrikus elrendezésben. A folyosó felé egységesen egyszerű, füles ajtókeretek közül az egyik egy másodlagosan felhasznált, az eredetileg az ajtószárny által takart belső részén reneszánsz kőfaragást mutató keret. Szintén fogsorfrízes, szemöldökpárkányos faragott kőkeret jelzi a szűcsök boltja fölött levő tanácsterem bejáratát. A szemöldökbe illesztett címer már nem olvasható. Egy feltehetőleg a 17. században készült, virágdíszes kőkeret jelzi az emeleti rész délkeleti sarkában található újkori tanácsterem bejáratát.

Válogatott irodalom

Treiber, Gustav: Das Rathaus. Das Burzenland. Hg. Erich Jekelius, vol. III. Kronstadt, 1928. 163–168.
Nussbächer, Gernot: Das Kronstädter Rathaus. Kronstadt, 1996.
Entz Géza: Erdély építészete a 14–16. században. Kolozsvár, 1996. 86, 126, 179–180.