Utolsó frissítés: 2010-12-15
Szerző: TTSZEGI Tekla
Néprajzkutató, muzeológus, egyetemi tanár, a magyar anyagi kultúra kutatás második nagy nemzedékének meghatározó alakja. Munkáiban ötvözte a m?vel?déstörténeti, nyelvészi és néprajzi szemléletet. Több nyelven megjelent munkáinak, tudományszervez? tevékenységének fontos szerepe volt magyar néprajzi kutatás európai vérkeringésbe való bekapcsolásában.
Tordán született, nagy valószín?séggel 1883. ápr. 14-én. Elemi iskoláit szül?városában végzi, majd a székelyudvarhelyi Református Kollégium diákja. Tanulmányait a kolozsvári M. Kir. Ferenc József Tudományegyetemen folytatja, itt szerez latin-magyar szakos középiskolai tanári képesítést. 1906-ban doktorál finnugor nyelvészetb?l. Tanári pályájának állomásai: Székelyudvarhely, Torda, Nagyszalonta, Újpest, Budapest. 1919-t?l a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi osztályának a munkatársa, 1922-t?l muzeológusa. 1935-t?l a Közgy?jtemények Országos F?felügyel?ségének közgy?jteményi el?adója, 1941-t?l országos felügyel?je. 1940-ben kinevezik a kolozsvári egyetemen újjáalakuló néprajz tanszék tanárává, innen 1941-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem néprajzi tanszékére távozik. 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia beválasztja levelez? tagjainak sorába.
Els? publikációi a nyelvtudomány körébe tartoznak, szótörténeti és nyelvjáráskutatásainak eredményeit rögzítik. A Magyar Nyelv?rben, illetve az Erdélyi Múzeumban megjelent írások szorosan kapcsolódnak életének korai helyszíneihez (Torda, Székelyudvarhely, Nagyszalonta) és környékükhöz. Már e korai, nyelvészeti munkáiban tetten érhet? az adatok tágabb, társadalmi összefüggéseikbe való helyezésének, kontextusban való vizsgálatának az igénye. Több tanulmánya foglalkozik az együttél? népek közti nyelvi kölcsönhatás kérdésével.
Néprajzkutatói pályája a Székelyudvarhely környéki falvakban végzett, a népm?vészet, népi építészet körében végzett kutatásokkal kezd?dik (Mi a kopjafa? 1910; Adatok a székely építkezés ismeretéhez, 1911). Ezek a témák nagyszalontai tanárkodása idején is élénken foglalkoztatják (Szalontai fejfák vésett díszítése, 1913; Régimódi házak Szalontán. Milyen lehetett a költ? szül?háza? 1911). Néhány évvel kés?bb megjelent, Arany János szövegeire és saját terepgy?jtéseire alapozó kötetében (Arany népe. Arany tárgyi néprajzának vázlata, 1919) Viski Károly annak a szalontai tárgyi világnak a rekonstruálására vállalkozik, amely hajdan a költ?t körülvehette.
Intenzív néprajzkutatói korszaka a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályára való kinevezése után kezd?dik. Érdekl?dése és új munkaköréb?l fakadó feladatai nyomán els?sorban az anyagi kultúra, s legintenzívebben a népm?vészet kutatásával foglalkozik. Folytatja a Székelyföld népm?vészetér?l írt tanulmányok sorát. Adatok a székelykapu történetéhez cím?, máig alapmunkának számító tanulmánya gazdag európai írott, képi és tárgyi forrásanyag alapján tárgyalja a székelykapu eredetét, párhuzamait. Siklódi Pál álnév alatt megjelent adatközlése a székely bokályról (1932) fontos új információt rögzít a tárgytípus funkcióit illet?en.
Erdélyhez kapcsolódik els? összefoglaló jelleg? írása is. 1920-ban magyarul, majd franciául, angolul, finnül és hollandul is megjelenik Erdélyi magyarság. Népm?vészet cím? szintézise, melyben több, napjainkban is helytálló gondolatot fogalmaz meg. Viski Károly arra hívja fel a figyelmet, hogy Erdély népm?vészetében együtt szemlélhetjük, kutathatjuk a keleti örökség elemeit és az arra rárakódott nyugati m?veltség hatásait. Mint minden népm?vészet, az erdélyi is anyag, technika, díszítés harmóniája, s ennek megfelel?en mondanivalóját anyaghasználat szerint (fa; k?, agyag; b?r, kender, len; fém) csoportosítja. Másik erdélyi témájú, A székely népm?vészetr?l cím?, 1939-ben megjelent írásának strukturájában jól felismerhet?k a korábban egy-egy tanulmány keretében vizsgált témák. Több elméleti, fogalomtisztázó írás is születik tollából ebben az id?szakban, majd az 1928-as prágai népm?vészeti kongresszusra készíti el Bátky Zsigmonddal és Györffy Istvánnal közösen a népm?vészet rendszerez? összefoglalását, a Magyar népm?vészetet. Ez alkalomra írja meg pásztorm?vészetr?l szóló összefoglalását is. Népm?vészeti kutatásainak végs? szintézisét az általa kezdeményezett, s szerkeszetett, Bátky Zsigmond és Györffy István társzerz?ségében megjelent, több kiadást is megért A magyarság néprajza Díszít?m?vészet fejezetében fogalmazza meg. Mindkét munka nagy erénye következetes terminológia-használata. Az anyag és technika szerint rendszerezett m?fajok vizsgálatát összehasonlító kultúrtörténeti módszerekkel valósítja meg.
1920-as, 1930-as évekbeli publikációi a kutatott terület és tematika kiszélesedésér?l tanúskodnak. Az anyagi kultúra területér?l való témák (viselet, fazekasság, t?zhelyek, világítóeszközök) mellett több írása foglalkozik a népcsoportok és a táji tagolódás kérdéskörével. Már Az erdélyi magyarság népm?vészetének bevezet?jében fontosnak találja négy karakteres népm?vészeti diaklektus (kalotaszegi, Torockó-Aranyosszéki, csángó) körülhatárolását, zárójelben hozzájuk rendelve a megfelel? nagyobb földrajzi-közigazgatási egységeket. A magyarság néprajza bevezet?jében öt nagy régiót, s ezen belül 38 kisebb egységet különböztet meg. A táji tagolódás kérdésére kés?bb, az Etnikai csoportok, vidékek cím? írásában is visszatér. Erdélyi népélet cím? munkájában a három nagy erdélyi etnikum, magyarok, szászok, románok kultúrájának kapcsolatait, egymásrahatását vizsgálja.
Viski Károly kutatói munkásságának harmadik vonulatát a népszokások kutatása jelenti, melynek eredményei beépülnek A magyarság néprajza általa írt, A hagyomány tárgyai, Drámai hagyományok cím? fejezeteibe is.
Angol nyelven megjelent Hungarian Dances cím? kötete a korszak tánckutatásának eredményeit összegzi.
Számos népszer?sít? cikket is írt, melyek többsége A falu cím? folyóiratban jelent meg. A Magyar Népm?vészet sorozatban megjelent három, Viski Károly által összeállított, múzeumi anyagot bemutató, illetve terepgy?jtésen alapuló album, akárcsak a sorozat többi darabja, amellett, hogy gyakorlati célt szolgál, a modern katalógusok el?djének tekinthet?.
Fontosabb m?vei
A tordai nyelvjárás. (Nyelvészeti Füzetek, 32.) Athenaeum Kiadó, Budapest, 1906.
Aranyék háza. (Arany-emlék Egyesület könyvei, II.) Nagyvárad, 1917.
Arany népe (Arany tárgyi néprajzának vázlata). (Arany-emlék Egyesület könyvei, II.) Nagyvárad, 1919.
Erdélyi magyarság. Népm?vészet. Népies Irodalmi Társaság, Budapest, 1920.
Les hongrois de Transylvanie. L'art populaire. Budapest, 1920.
Transsilvanian unkarilaisten kansantaide. Helsinki, 1921.
De Volkskunst der Zevenberger Hongaren. Uit het hongaarsch vertaald. A.S.C. Wallis. Budapest, 1921.
Transsylvanian Hungarians. Peasant Art. Budapest, 1921.
Székely hímzések 1. Csíkmegyeiek. Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya, Budapest, 1924.
Dunántúli bútorok 1. Székek. Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya, Budapest, 1925.
A Bakony-Balatonvidéki k?építkezés. Budapest, 1926.
Magyar Népm?vészet. Budapest, 1928. (BÁTKY Zsigmond és GYÖRFFY István társszerz?kkel).
L'art populaire hongrois. Budapest, 1928. (BÁTKY Zsigmond és GYÖRFFY István társszerz?kkel).
Adatok a székely kapu történetéhez. Néprajzi Értesít? XXI (1929) 3-4. 65-88.
Tiszafüredi cserépedények. Momumenta Hungariae Ethnologica A. 1. Néprajzi emlékek 2. Budapest, 1932.
Hungarian peasant customs. 2nd Edition. Budapest: (Athenaeum) Vajna and Co., 1937 (Bp., 1932)
A magyarság néprajza 1-4. [1. kiad.]. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1933-1937. (BÁTKY Zsigmond és GYÖRFFY István társszerz?kkel)
Erdély népe. Magyar Szemle XXII (1934). 409-417.
Hungarian Dances. Simpkin Marshall Ltd-Dr. George Vajna&Co, London-Budapest, 1937
Etnikai csoportok, vidékek. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1938.
Erdélyi népélet. In: DEÉR József (szerk.): Erdély. Budapest, 1940. 123-137.
Népi és úri m?veltség összefüggései a tárgyi néprajzban. In: Eckhardt Sándor (szerk.): Úr és paraszt a magyar élet egységében. Budapest, 1941. 135-160.
Volksleben in Siebenbürgen. Sonderndruck aus Siebenbürgen. Verlag der Ungarischen Historischen Gesellschaft. Budapest, 1941
KRESZ Mária: Viski Károly népm?vészeti kutatásának eredményei (különös tekintettel a kerámiakutatásra). Ethnographia LXXXV (1974) 1. 164-168.
SZABÓ T. Attila: Viski Károly nyelvészeti, filológiai és m?vel?déstörténeti munkássága. Ethnographia LXXXV (1974) 1. 158-164.
PALÁDI-KOVÁCS Attila: Egy európai etnológus Erdélyb?l. Viski Károly. In: Kalmár János (szerk.): Európai szemmel. Tanulmányok Köpeczi Béla tiszteletére. Universitas, Budapest, 2007. 199-211.
VARGA Mária: Viski Károly irodalmi munkássága. Verzeichnis der Schriften von Károly Viski. Index Ethnographicus, 1960. V. 1.
VARGHA László: Viski Károly (1883-1945). Ethnographia LXXXV (1974) 1. 172-187.
Képek