megoszt


Oktatási rendszer [romániai magyar]
Szerző:  Papp Z. Attila – Márton János

Egy ország oktatási rendszere alatt rendszerint azokat az intézményeket és csatornákat értjük, amelyek az oktatás-nevelés folyamatát biztosítják. Tágan értelmezve tehát e rendszernek az oktatás és a nevelés formális, informális, nem formális csatornái egyaránt részét képezik.

Az oktatási rendszer azonban leggyakrabban a formális oktatási rendszert jelenti, és ebbe beletartozik az intézményrendszer (az óvodák, iskolák, fels?fokú intézmények) és a szabályozási rendszer is. Az oktatási rendszer „bels? életér?l", az oktatási folyamatokról a különféle indikátorok segítségével kaphatunk képet. A formális oktatási rendszer szintekre szervez?dik, fenntartása és m?ködtetése pedig saját alrendszereket feltételez.

Az oktatás intézményrendszerének leírására az ún. ISCED (International Standard Classification of Education) skálát használják, amely lehet?vé teszi, hogy egy ország oktatási rendszerének egészér?l képet kapjunk, illetve, hogy az országok oktatási rendszerei összehasonlíthatók legyenek. Az ISCED skálát három nemzetközi szervezet, az UNESCO, OECD és az EU dolgozta ki 1997-ben, amelyet azóta többször is módosítottak, és a legújabb 2011-es koncepció szerint számol a nem formális oktatással is. A nemzetközi oktatási szabványrendszerekben az elmúlt évtizedekben bekövetkezett módosításainak legfontosabb hozadéka, hogy az újabb besorolások az oktatási programok tartalmáról is árulkodnak. Az OECD által közreadott Education at a Glance c. kiadványsorozat 2011-es leírásában [i] az ISCED hat szintre sorolja az oktatási rendszereket, a szintek pedig alszintekre is szervez?dhetnek.

Az ISCED el?segíti az egyes országok oktatási rendszereinek megértését, de kétségtelen, hogy gyakran „fordítási" nehézségekkel jár, hiszen nem egyértelm? egy-egy képzési forma valamely szintre való besorolása, pontosabban egy „hagyományos képzési szintnek" több ISCED besorolás is megfeleltethet?, és fordítva: egy ISCED szint több létez? oktatási szinthez is kapcsolódik. A román oktatási rendszer 2014/2015. tanévre vonatkozó szerkezetét a 1. ábrán láthatjuk, a 1. táblázat utolsó két oszlopában pedig igyekeztünk a jelenlegi román jogszabálynak és terminológiának megfelel? szinteket magyarázatokkal kiegészítve feltüntetni. A romániai magyar oktatás alrendszere ugyanezen szerkezeti jellemz?kkel bír, az eltérés leginkább az oktatás tartalmában, a magyar nyelv? képzési kínálatban érhet? tetten.

Az oktatási rendszer bels? folyamatait indikátorok segítségével írhatjuk körül. Többféle indikátorcsaládot ismerünk, ezek közül az OECD és az Eurostat által használt rendszereket emeljük ki. Az OECD indikátorai egyrészt figyelembe veszik, hogy a rendszer mely szerepl?jére (egyéni, intézményi vagy a rendszerre magára) vonatkozik, másrészt pedig azt is, hogy a tanulás eredményeir?l, az iskolai eredményeket befolyásoló kontextusokról és oktatáspolitikákról, avagy e politikákat befolyásoló háttérr?l és (demográfiai stb. jelleg?) kényszerít? körülményekr?l tartalmaznak-e információkat. Mindezeket figyelembe véve az OECD négy nagyobb indikátorcsoport segítségével igyekszik képet adni az oktatási rendszerekr?l: 1. az oktatási intézmények kimenete és a tanulás hatása (vonatkozó indikátorok száma: 11); 2. pénzügyi és humán er?források az oktatásban (7); 3. az oktatáshoz való hozzáférés, az oktatásban való részvétel és továbbhaladás (5); 4. a tanulás környezete és az iskolaszervezés indikátorai (6).

Az EUROSTAT indikátorai els?sorban szintén országok, illetve régiók közötti összehasonlításokat tesznek lehet?vé. Az EUROSTAT szerint az oktatási rendszereknek három specifikus célja van: a min?ség, az inklúzió és a nemzetközi hozzáférhet?ség biztosítása. E célokat a képzési rendszerek összes szintjén alkalmazni kell, és ezért a hangsúlyokat az alábbiakra kell helyezni: pedagógusképzés, alapkompetenciák elsajátítása, IKT elterjesztése, az oktatási kiadások hatékonyságának követése, idegennyelv-tanulás, élethossziglani tanulás, a tanulás kiterjesztése mindenkire, mobilitás és állampolgári nevelés. Ezen oktatási folyamatok követése céljából az EUROSTAT nem-pénzügyi és pénzügyi indikátorokat, az iskolai részvétel regionális adatait, illetve az iskolai eredményesség mutatóit használja. A vonatkozó indikátorokhoz szükséges bemeneti adatokat országos szint? statisztikákból merítik, illetve - f?leg az OECD esetében - különféle nemzetközi mérésekb?l, mint például a PISA, PIRLS, TALIS stb.

Nemzetállami keretek között az oktatási rendszer biztosítja a fiatalabb nemzedékek feln?ttkori állampolgárrá válásához szükséges képességek, ismeretek, jártasságok kialakítását és átadását, a munkaer?piacon való boldoguláshoz szükséges szakismereteket és képesítéseket. Az oktatási rendszer fenntartása és m?ködtetése tehát állami feladat. Ezt kisebbségi szemszögb?l úgy fordíthatjuk le, hogy az államnak feladata a területén él? saját kultúrával, nyelvvel és más etnikai jellemz?kkel rendelkez? csoportok tagjainak iskoláztatása is. Ez a feladat az oktatásra vonatkozó jogszabályok szerint meg is valósul, a konfliktust inkább az szokta okozni, hogy az állam milyen oktatási szinteken és milyen oktatásszervezési gyakorlatokon keresztül teljesíti e feladatát. Az oktatás állami m?ködtetése során ugyanis meghúzódik egy ki nem mondott paradoxon is: az állam szemszögéb?l az oktatási rendszer a nemzetállami célok megvalósításának egyik legfontosabb eszköze, a kisebbségek vagy nemzetiségek pedig szintén az oktatáson keresztül kívánják saját identitásukat fenntartani, meger?síteni. Mivel az oktatás szervezése és fenntartása állami irányítás alatt áll, e látszólagos ellentmondásnak köszönhet?en a kisebbségi oktatással kapcsolatosan gyakran politikai természet? konfliktusok alakulnak ki: a kisebbségi oktatás átpolitizálódik.

A kisebbségi oktatás átpolitizálódása önmagában nem tekinthet? negatívumnak, hiszen a politikai inputok óhatatlanul is termékenyít?leg hat(hat)nak a rendszerre. A gond inkább az, hogy közelr?l megvizsgálva e konfliktusok mentén kibontakozó tematizációkat nagy eltérést tapasztalhatunk a kisebbségi oktatáspolitikai követelések és az egész rendszer fejlesztésére vonatkozó szakpolitikai tevékenységek között. Románia több nemzetközi mérésben is részt vesz, és mivel 2007 óta az EU-nak is tagja, az EUROSTAT statisztikákban, illetve más nemzetközi szervezetnek továbbított információk alapján az ország oktatási rendszerének bels? folyamatai meglehet?sen részletesen és hitelesen adatoltak. A román oktatási tárca néhány éve rendszeresen megjelentet egy interneten is elérhet? kiadványt, amelyben különféle mutatók mentén helyzetképet ad az oktatási rendszerr?l.[ii] Ezen indikátorok részben a nemzetközi mutatószámokkal azonosak, de az OECD-hez képest például nem elég részletesek. (lásd 1. ábra). Ám könny?szerrel megállapíthatjuk, hogy a mutatók országos szinten kerültek kiszámításra, a nemzetiség vagy oktatás nyelve szerinti bontások hiányoznak.

A román oktatási rendszerre vonatkozó statisztikai adatokat a Nemzeti Statisztikai Intézet (INS) SIRUTA rendszere gy?jt, és az adatok egy részét az intézmény honlapján, illetve az éves statisztikai közlönyökben közzé is teszi. A tanítás nyelve szerint id?soros és regionális, megyei szint? adatokat az INS által m?ködtetett TEMPO-Online rendszere által is generálhatunk. A vonatkozó adatsorokból lesz?rhetjük például, hogy 1990 és 2013 között a magyarul tanuló népesség közel 30 százalékkal - 236 074-r?l 166 917-re - csökkent: az óvodai oktatásban kisebb mérték? (26 százalékos) csökkenést tapasztalni, míg az elemi és gimnáziumi oktatásban 33 százalékkal kevesebb tanulót iskoláztak be 2013-ban, mint 1990-ben. A pedagógusi, tanári állományban beállt változások ugyanakkor csak kisebb mértékben követték e csökken? trendeket, s?t összességében azt mondhatjuk, hogy a magyar tannyelv? oktatásban tanító pedagógusok száma nem változott jelent?sen: 1990-ben 12 894 f? volt, 2013-ban 12 916 f?.[iii] A fels?oktatás vonatkozásában hézagosabbak a rendelkezésünkre álló statisztikák, de a f? trendeket tudjuk adatolni. Az 1992. és 2002. évi népszámlálások adatai szerint 10 év alatt megduplázódott a romániai magyar fiatalok részvétele a fels?oktatásban, azaz 12 842-r?l 27 522-re növekedett. Természetesen e hallgatók nem mind magyar nyelven tanulnak, újabb kutatások is azt igazolják, hogy a frissen érettségizetteknek mintegy fele tanul csak magyarul. Ha feltételezzük, hogy az 1992-2002 közötti expanziós trendek az azutáni id?szakban is folytatódtak, 2010-2011 környékén mintegy 39 000 magyar nemzetiség? hallgatóval számolhatunk, akiknek mintegy fele (13 000-14 000 hallgató) Romániában vagy kisebb részben Magyarországon magyarul folytatja tanulmányait. Ezt a becslést egy 2009-es összeírás is alátámasztja, amelynek során legalább 12 117-re becsülték a Romániában magyar nyelv? fels?oktatásban részvev?k számát.

Mindezek ellenére azt gondoljuk, a romániai magyar oktatási alrendszert és bels? folyamatait valójában csak részlegesen ismerjük. Éves adataink ugyan vannak az intézményrendszerre vonatkozóan, a magyarul tanulók és oktatók számáról, a demográfiai tartalékokról és kilátásokról, az iskolázottság korcsoportos adatairól, de a magyar nyelv? oktatási alrendszer bels? folyamatairól, szelekciós mechanizmusairól, teljesítményér?l, az oktatás min?ségér?l és gazdasági-humán er?forrásokkal való kapcsolatáról kevés megbízható információnk van.

Valójában nem az a gond, hogy e mutatók nincsenek nemzetiségi bontásban részletezve, hiszen jelent?s részét könny?szerrel kiszámíthatnánk, ha rendelkezésre állnának a bemeneti nemzetiségi adatok. E nemzetiségi adatok elviekben léteznek, hiszen a kötelez? jelleg? oktatási adatszolgáltatásokban rendszerint nem csak az oktatás nyelvét regisztrálják, hanem etnikai adatokat is gy?jtenek az intézmények tanulóiról és hallgatóiról. Hasonlóképpen a rendszeres munkaer?piaci statisztikai felvételekben szintén kérnek információt a nemzetiségi hovatartozásról. Csakhogy az adatok összesítésekor, az oktatási rendszer és különféle szegmenseinek, bels? folyamatainak indikátorok által történ? transzparenssé tétele során nem képeznek adatsorokat nemzetiségi bontásban.

Az igazi gond az, hogy sem az állam részér?l, sem a kisebbségi szakpolitika részér?l nem fogalmazódik meg er?teljes késztetés az indikátorok „nemzetiségítésére". Az államnak nem érdeke ilyen adatok nyilvánosságra hozása, hiszen egyrészt a rendszert egészben és mondhatni nemzetállami keretben akarja láttatni, másrészt pedig a nemzetközi adatszolgáltatásban sem fogalmazódik meg ilyen igény. A kisebbségi szakpolitika ugyanakkor mintha nem ismerte volna fel, hogy az önálló alrendszerként (ha úgy tetszik: autonómia perspektívájában) való tételezésre épül? iskolafejlesztések csak hiteles adatokra épülhetnek. Mindennek következményeképpen a kisebbségi oktatás, mint az ország oktatási rendszerének alrendszere statisztikai értelemben is misztifikálódik. Lokalitások szintjén ugyan ismertek az oktatás különféle aspektusai, ám egy-egy aktuális, az alrendszer egészére nemzetiségi adatsor összeállítása statisztikai h?stettnek min?sül. Pedig a mai internetes adatbázisok világában egy olyan országban, ahol a nemzetiségi adatok nem min?sülnek szigorú értelemben szenzitív adatnak, egyszer? technikai dolog kellene, hogy legyen a romániai magyar oktatásra vonatkozó megbízható adatsorok összeállítása. Igaz, ehhez szükség lenne folyamatos, az oktatás küls?, bels? folyamatait követ?, értelmez? feltáró munkára is.

 

1. táblázat

Oktatási szint

ISCED-besorolás

Magyarázat

Romániai szintek a 2011. évi 1. sz. oktatási törvény szerint

Magyarázat, megjegyzések

Bölcs?dei nevelés (Pre-primary education)

ISCED 0

Belépés életkora: 0-3 év között

Cél: iskola el?készít?

Bölcs?de (nivel antepre?colar)

Belépés életkora: 0-3 év között

Óvodai oktatás (Pre-primary education)

ISCED 0

Belépés életkora: minimum 3 év

Cél: iskola el?készít?

Óvoda (înv???mânt pre?colar)

Belépés életkora: 3 év

Elemi oktatás (Primary education)

ISCED 1

Belépés életkora: 5-7 év

Id?tartam: 6 év

Cél: alap írás-, olvasás-, számolási készségek elsajátítása

Elemi oktatás (înv???mânt primar)

Belépés életkora: min. 6 év

Id?tartam: 5 év (el?készít? osztály + I-IV osztály)

Alsó középfok (Lower secondary education)

ISCED 2

Belépés: a 6 éves elemi oktatás után

Id?tartam: 3 év

Gimnáziumi oktatás (înv???mânt secundar inferior sau înv???mânt gimnazial)

Belépés: az 5 éves elemi oktatás után

Id?tartam: 5 év

 

2A

akadémiai (általános, elméleti) oktatásra készít fel (továbbhaladás: ISCED 3A szintre)

 

2B

szakképzésre fókuszál

(továbbhaladás: ISCED 3B szintre)

 

2C

munkaer?piacra készít fel

Szakoktatás (înv???mânt profesional)

Belépés:[iv] az elemi + gimnáziumi oktatás után, de annak megszakítása esetén is, max. 18 éves korig

Id?tartam: 3 év

Fels? középfok (Upper secondary education)

ISCED 3

Belépés: 9 év (elemi és alsó középfokú) oktatás után, rendszerint 15-16 évesen

Líceumi oktatás (înv???mânt secundar superior sau înv???mânt liceal)

Belépés: a 10 éves (elemi + gimnáziumi) oktatás után, rendszerint 16 évesen

Id?tartam: 3-4 év

 

3A

fels?fokú képzésre készít fel

(továbbhaladás: ISCED 5A szintre)

Elméleti szakágazat (filiera teoretic?)

Id?tartam: 3 év

 

 

3B

fels?fokú szakképzésre készít fel

(továbbhaladás: ISCED 5B szintre)

Speciális szakmai (hivatási vagy vokacionális) szakágazat (filiera voca?ional?)

Id?tartam: 3 vagy 4 év

Technológiai szakágazat (filiera tehnologic?)

Id?tartam: 4 év

 

3C

munkaer?piaci kilépés vagy nem fels?fokú szakképzésre készít fel

(továbbhaladás: ISCED 4 szintre)

 

 

Posztszekundér, nem fels?fokú képzés (Post-secondary non-tertiary education)

ISCED 4

Belépés: fels? középfok után

Id?tartam: 6 hónap - 2 év

Nem egyetemi fels?fokú képzés, posztlíceum (înv???mânt ter?iar non-universitar sau înv???mânt postliceal)

Belépés: a fels? középfok után

Id?tartam: 1-3 év

 

4A

fels?fokú képzésre készít fel

 

 

 

4B

munkaer?piacra készít fel

 

 

Fels?fokú képzés

(Tertiary education)

ISCED 5

 

Fels?fokú képzés (înv???mânt superior)

 

 

5A

Id?tartam: legalább 3 év

F?iskolai, egyetemi alapképzés

Egyetemi alapképzés/BA (studii universitare de licen??)

Id?tartam: 3-4 év

 

5B

Id?tartam: legalább 2 év

gyakorlatorientált képzés

Magiszteri képzés/MA (studii universitare de master)

Id?tartam: 1-2 év

Kutatás orientált képzési programok (Advanced research programmes)

ISCED 6

Id?tartam: 3 év (elméletileg, de a gyakorlatban hosszabb)

Cél: elmélyült elméleti ismeretek és eredeti kutatások megvalósítása (PhD fokozat)

Doktori képzés/Phd (studii universitare de doctorat)

Id?tartam: 3 év

 

 

 Az ábra nagyobb méretben itt érhet? el. 

 

[i] www.oecd.org/edu/eag2011

[ii] RAPORT asupra St?rii sistemului na?ional de înv???mânt

[iii] A 2013. évi számadat ugyanakkor 1999 óta a legmagasabb, utóbbi évet követ?en szinte folyamatosan csökkent a pedagógusok száma. A „mélypont" 2011-ben volt, amikor 10 691 pedagógus dolgozott a magyar oktatásban.

[iv] Az Oktatási Minisztérium 2014. évi 3136-os számú rendelete alapján a három éves szakoktatásba a gimnázium VIII. osztálya után lehet belépni.

ELŐZŐ SZÓCIKK

KÖVETKEZŐ SZÓCIKK