megoszt


Romániai magyar autonómia koncepciók 1989 után: a területi elv? tervezetek hatáskörei és az önkormányzatok finanszírozása
Szerző:  Bognár Zoltán

Az autonómia lényegét azok a hatáskörök adják, amelyeket egy lakhelye vagy etnikai hovatartozása alapján körülhatárolt embercsoport testületei birtokolnak. Ezek adják az autonómia tartalmát, ezek alapján rangsorolhatók a különböz? megoldások az önállóság fokának megállapítása érdekében.

Természetesen a személyi elv? és a területi elv? megoldások itt sem kezelhet?k egyben.

 

A területi elv? autonómiák esetében, amennyiben egy, a régióban vagy településen többséget alkotó nemzeti kisebbség védelmében jött létre, fontos szempont, hogy az rendelkezik-e a helybeni letelepedés szabályozását lehet?vé tev? hatáskörökkel.

 

Az összehasonlítás további szempontjait jelenthetik az önkormányzat területi-közigazgatási egységeire és testületeire, adóügyre, környezetvédelemre, egészségügyre, igazságszolgáltatásra, gazdaságpolitikára, foglalkoztatáspolitikára, szociálpolitikára, terület- és településfejlesztésre, közszolgáltatásokra, költségvetésre és vagyonkezelésre vonatkozó kompetenciák.

 

Akárcsak a személyi elv? megoldások esetében, amennyiben a területi elv? önkormányzat létrehozásának célja a kisebbség védelme, fontosak az identitás védelmét szolgáló kompetenciák.

 

Anyanyelvhasználat

 

A Törvény a nemzeti kisebbségekr?l és autonóm közösségekr?l (3.) értelmében a sajátos státusú helyi önkormányzat és regionális önkormányzatai meghozhatják a szabad nyelvhasználat biztosítását célzó rendelkezéseket. Az 1995-ös és 2003-as Székelyföld autonómiastatútuma (9., 10.) a regionális tanács hatáskörébe utalja az anyanyelvhasználatról való döntés jogát.

 

A 2003-as Autonómia-csomagterv (12.) értelmében Székelyföld régió egyik speciális törvényhozói hatásköre a román és magyar nyelv egyenl? hivatalos használatának biztosítása.

 

A külföldi példák esetében a nyelvre vonatkozóan a statútum pontos rendelkezéseket tartalmaz, az önkormányzat törvényhozó testületének nem áll módjában err?l külön dönteni.

 

Oktatás

 

Az oktatásra vonatkozóan a Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség bels? önrendelkezésér?l (Csapó, 2.) úgy rendelkezik, hogy települési szinten az önkormányzat hatáskörébe tartozik ez a terület általában, és az oktatási intézmények fejlesztése is.

 

A Sajátos státusú helyi önkormányzat statútuma (Csapó, 5.) értelmében az önkormányzatok törvényhozói hatáskörökkel rendelkeznek az anyanyelv? oktatás, oktatási intézmények területén, a végrehajtó szerv hatáskörébe tartozik az ifjúság képzése, a magyar nyelv? oktatás összes szintje.

 

Az 1995-ös és 2003-as Székelyföld autonómiastatútuma (Csapó 9., 10.) a regionális tanács hatáskörébe utalja az oktatásról való rendelkezést, a bizottság révén végrehajtói hatásköröket élvez a közintézmények felügyelete, az állami iskolák m?ködtetése területén. A megyei szintnek megfelel? székek törvényhozói kompetenciájába tartozik az iskoláztatás, iskolaépítés, szakképzés, szakoktatás, a széki bizottság végrehajtói hatáskörébe pedig azok felügyelete.

 

A 2003-as Autonómia-csomagterv (12.) értelmében Székelyföld régió törvényhozói hatáskörei az oktatáspolitikára, oktatási intézmények fenntartására, képzésre, szakképzésre, feln?ttképzésre terjednek ki.

 

Kultúra, közm?vel?dés

 

A Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség bels? önrendelkezésér?l (2.) értelmében a helyi önkormányzatok hatásköre kiterjed a kultúrára, ezen belül hatáskörébe tartozik a m?vel?dési intézmények: múzeumok, könyvtárak, színházak fejlesztése. A regionális önkormányzathoz tartozik a vallási élet.

 

A Sajátos státusú helyi önkormányzat statútuma (5.) értelmében az önkormányzatok törvényhozói hatáskörrel rendelkeznek a kultúra, m?vel?dési intézmények tekintetében, végrehajtói hatáskörökkel pedig a kulturális ügyek lebonyolítása, a kulturális és m?vészeti örökség, valamint intézmények, könyvtárak, médiatékák létesítése és m?ködtetése terén.

 

Az 1995-ös és 2003-as Székelyföld autonómia statútuma (8., 9.) a regionális tanács hatáskörébe utalja a m?vel?dést, tudományos örökséget. A megyei szintnek megfelel? székek törvényhozói kompetenciájába esik a történelmi, m?vészeti és néprajzi értékek védelme, helyi szokások és hagyományok meg?rzése, kulturális létesítmények. A széki bizottság végrehajtói hatáskörébe tartozik a területi kulturális ügyek igazgatása, kulturális intézmények m?ködtetése; a kulturális örökség, múzeumok, tudományos és kulturális intézmények ellen?rzése és fenntartása.

 

A 2003-as Autonómia-csomagterv (12., 13.) értelmében Székelyföld régió törvényhozói hatáskörei kiterjednek a m?vel?déspolitikára, m?vel?dési intézmények fenntartására.

 

Média

 

Az oktatás és a kultúra területe mellett az identitás meg?rzésének másik fontos tényez?je az anyanyelv? írott és elektronikus sajtó. A Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség bels? önrendelkezésér?l (2.) a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalja a tájékoztatást, hírközlést.

 

A Sajátos státusú helyi önkormányzat statútuma (5.) értelmében az önkormányzatok végrehajtói hatáskörökkel rendelkeznek a helyi rádió- és televízió adók alapítása és fenntartása; nyomtatott sajtó támogatása terén.

 

Az 1995-ös és 2003-as Székelyföld autonómia statútuma (8., 9.) értelmében a bizottság létrehozhat és fenntarthat saját televízió- és rádióállomásokat, sajtót, minden tömegtájékoztatási eszközt, amely céljainak elérésében segíti.

 

A 2003-as Autonómia-csomagterv (12., 13.) értelmében Székelyföld a helyi kommunikációra vonatkozó jogosítványokkal rendelkezik.

 

Az összetartozás és a jelenlét szimbólumai

 

A Sajátos státusú helyi önkormányzat statútuma (5.) értelmében az önkormányzatok törvényhozói hatáskörökkel rendelkeznek az önkormányzat neve, jelképei, kitüntetései, illetve azok használata; ünnepek; m?emlékvédelem területén. Végrehajtói hatáskörökkel pedig a kulturális és m?vészeti örökség terén.

 

Az 1995-ös és 2003-as Székelyföld autonómia statútuma (9., 10.) a regionális tanács hatáskörébe utalja a történelmi, m?vészeti, építészeti, régészeti és tudományos örökség területét érint? rendelkezéseket. A megyei szintnek megfelel? székek törvényhozói kompetenciájába tartozik a települések kétnyelv? elnevezése, történelmi, m?vészeti és néprajzi értékek védelme, helyi szokások és hagyományok meg?rzése.

 

A 2003-as Autonómia-csomagterv (12., 13.) értelmében Székelyföld régió törvényhozói hatáskörébe tartozik magyar és román történelmi emlékhelyek létesítése, fenntartása.

 

Más hatáskörök

 

A Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség bels? önrendelkezésér?l (2.) az el?bbiekben kiemelt hatáskörök mellett a helyi önkormányzat hatáskörébe utalja a szociális kérdéseket, a terület- és településfejlesztést, a gazdaságfejlesztést, a lakossági közszükségletek kielégítését, az infrastrukturális hálózat és a kommunális intézmények kiépítését és m?ködését, a környezetvédelem, a szociális és egészségügyi szükségletek kielégítését, az állampolgárok és az etnikai csoportok jogainak védelmét, a közrend és a közlekedésbiztonság fenntartását. Regionális szinten pedig a gazdaság és a szociális ügyek, egészségügy; igazságszolgáltatás és közbiztonság, pénzügy, a személyi autonómia és az önigazgatási autonómia hatáskörébe tartozó egyéb területek szabályozását.

 

A Sajátos státusú helyi önkormányzat statútuma (5.) értelmében az önkormányzatok törvényhozói hatáskörökkel volnának felruházva a következ? kérdésekben: szociális ügyek, terület- és településfejlesztés, gazdaságfejlesztés, közösségi vagyonok kezelése, közösségi intézmények fenntartása, a közösség szociális érdekképviselete, az emberi jogok védelme, a közrend és közbiztonság szavatolása, az önkormányzat felépítése és m?ködése, helyi költségvetés, zárszámadás, anyagi és pénzforrások felhasználása, a helyi érdekeltség? köz- és magánvagyon kezelése. Végrehajtói hatáskörökkel pedig a közigazgatási szerkezet; önkormányzati intézmények, helyi testületekre vonatkozó igazgatási funkciók, területfejlesztés, lakásügy, közmunkák, mez?gazdaság szabályozása, erd?gazdálkodás, környezetvédelem, vízgazdálkodás, ásvány- és hévizek hasznosítása, vásárok tartása, gazdaságfejlesztés, turizmus fejlesztése, kézm?ipar, szociális ellátás, egészségügy, vagyonkezelés, helyi rend?rség tekintetében.

 

Az 1995-ös és 2003-as Székelyföld autonómia statútuma (8., 9.) a következ? területeket utalja a regionális tanács hatáskörébe az említetteken kívül: szociális kérdések, regionális vagyon kezelése, vállalatok m?ködtetése, a regionális gazdaság irányítása, helyi adók és illetékek, pénzügy, Székelyföld képviseletér?l való döntések. Rendelkezhet a regionális és széki hivatalok, els? szint? közigazgatási egységek létesítése és azok határainak módosítása, kisajátítások, telekkönyvezés, t?zvédelem, egészségügy, kereskedelmi kamarák szabályzata, gazdasági társaságok, hitelszövetkezetek, vagyonbiztosítás, regionális közszolgáltatás, rendfenntartás és a rend?rséggel való együttm?ködés, bányák, energiatermelés, helyi érdekeltség? energiafejlesztés és annak hasznosítása, mez?gazdálkodás, erd?gazdálkodás, környezetvédelem, helyi személyforgalom, áruszállítás, társadalmi gondozás területeire kiterjed? határozati jogkörökkel.

 

A bizottság révén végrehajtói hatásköröket élvez a törvényerej? rendeletek érvényesítése, felügyelete, végrehajtása, testületeinek m?ködtetése, törvények, törvényerej? rendeletek javaslata, hivatali besorolás és el?léptetés, regionális közszolgáltatások, közintézmények, állami gazdasági társaságok felügyelete, regionális állami köz- és magánvagyon kezelése, saját gazdasági társaságainak alapítása és m?ködtetése, adóhatósági kompetenciák gyakorlása, költségvetés kidolgozása és végrehajtása, gazdasági fejlesztés, adóügyi, pénzügyi, kereskedelmi politika végrehajtása, hatósági intézmények létrehozása, megszüntetése, közbiztonság, rend?rséggel való együttm?ködés, helyi hatóságok önállóságának védelme, a régióra vonatkozó nemzetközi szerz?dések és egyezmények, régiók közti együttm?ködés tekintetében.

 

A megyei szintnek megfelel? székek törvényhozói kompetenciájába tartozik: a széki hivatalok és személyzetük m?ködési szabályzata, területrendezés és településszervezés, önkormányzati intézmények megszervezése, a helyi önkormányzatok kezdeményezésére települések határainak módosítása, környezetvédelem, közhasználati jog, kézm?vesség, lakásépítés támogatása, szociális lakások építése, szociális gondozás és népjólét, kereskedelem, helyi vásárok és piacok, területi érdekeltség? ipari termelés, erd?gazdálkodás, erdészeti személyzet, vadászat, vadgazdálkodás, mez?gazdaság, vízgazdálkodás és rendészet, idegenforgalom fejlesztése, legel?k, állat- és növényvédelem, egészségvédelem, út-, gáz- és vízhálózat, távközlés, közszállítás, utak, vasutak és kábelszállítás, közszolgáltatás és személyzet, kisajátítás, közmunkák, gazdasági szféra szabályozása, sportolás támogatása.

 

A széki bizottság végrehajtói hatáskörébe tartozik az önkormányzati testületek m?ködtetése; jogszabálytervezetek benyújtása; hivatali besorolás és el?léptetés; közszolgáltatások, közintézmények, állami társaságok felügyelete; területi köz- és magánvagyon kezelése; saját gazdasági társaságok alapítása; adóhatósági hatáskörök gyakorlása; saját költségvetés; gazdasági fejlesztés; terület adóügy, pénzügy, kereskedelmi politika; területi hatósági intézmények létrehozása és megszüntetése; közbiztonság védelme, rend?rséggel való együttm?ködés, a rend?rség helyi parancsnokságainak ellen?rzése; helyi hatóságok önállóságának védelme; a gazdaság felügyelete; környezetvédelem koordinálása; területi vizek; idegenforgalom; szociális gondoskodás; egészségügy.

 

A 2003-as Autonómia-csomagterv értelmében Székelyföld régió törvényhozói hatáskörei kiterjednének egyrészt a régiókat megillet? területfejlesztésre és rendezésre, tájvédelemre; gazdasági fejlesztésre; vízgazdálkodásra; bányajogra, bányakitermelésre; szociálpolitikára, jóléti intézményekre; lakáspolitikára; foglalkoztatáspolitikára; idegenforgalomra, falusi turizmusra; hivatalaira és személyzetére; köztisztvisel?k kollektív szerz?désére; a községhatárokra; t?zoltásra, ment?szolgálatra, katasztrófa-elhárításra; közbiztonságra; regionális közmunkákra; mez? és erd?gazdálkodásra; közutakra, közlekedésre, helyi kommunikációra; vadászatra és halászatra; regionális adópolitika kialakítására, adók kivetésére; parlamenti és önkormányzati választások lebonyolítására. Másrészt speciális hatáskörökre, a magyar és román regionális nemzeti közösségek mellett él? kisebbségek jogainak biztosítására; a magyar és román közösség arányos politikai képviseletét biztosító törvény kidolgozására. A régió törvényhozása dolgozza ki és fogadja el a költségvetést, kezeli a régió vagyonát, közszolgáltatásokat hoz létre és ad ki, közintézményeket hozhat létre, társulhat más külföldi vagy romániai közigazgatási egységekkel.

 

Az önkormányzatok forrásai

 

A Törvény a nemzeti kisebbségekr?l és autonóm közösségekr?l (3.) az állami költségvetési támogatás mellett jogot ad saját bevételekhez, alapítványi támogatásokhoz, romániai és külföldi szervezetek támogatásaira, adományok elfogadására, illetve bármilyen más, jogszabályba nem ütköz? források felhasználására. Külföldi szervezetek és magánszemélyek támogatásában egyaránt részesülhetnek.

 

A romániai magyar nemzeti közösség személyi elv? autonómiájának statútuma (7.) az állami költségvetést, saját bevételeket, alapítványi támogatásokat, romániai és külföldi szervezetek támogatásait, adományokat, más, legális bevételeket jelöli meg az önkormányzat forrásaiként.

 

A Törvény az etnikai és a nyelvi identitással kapcsolatos jogokról, valamint az etnikai és nyelvi közösségek méltányos és harmonikus rendezésér?l (4.) konkrétan az önkormányzatokra vonatkozóan nem tartalmaz ilyen rendelkezéseket. Csak annyit mond, hogy „a kormány az állami költségvetésb?l külön pénzalapot különít el kisebbségvédelmi célokra, ebb?l a pénzalapból kipótolja a nemzeti kisebbségek oktatási és kulturális intézményeinek m?ködtetésére fordított kiadásokat, els?sorban a kis lélekszámú nemzeti kisebbségek esetében, ha a megfelel? minisztériumok által ezekre fordítható pénzalap nem elég, támogatja a nemzeti kisebbségek felekezeti iskoláit".

 

A Sajátos státusú helyi önkormányzat statútuma (5.) értelmében az önkormányzat forrásainak egyik részét a törvény által az egyes hatóságok számára kijelölt helyi adókból és díjakból befolyó összeg jelenti, a másik részt az állami költségvetésb?l elkülönített kiegyenlítés adja.

 

Székelyföld autonómia-statútuma (mindkett?, 9., 10.) értelmében a régió forrásait az állam által teljesen vagy részben átengedett adók, állami adók után járó illetékek, állami bevételb?l való részesedések, saját adók, illetékek, különadók, saját vagyonból származó jövedelmek, adományok, a jövedelemadó 50%-a, a települési önkormányzati adóknak és illetékeknek 30%-a jelenti. A székek a települési önkormányzatoktól átutalt arányos költségvetési kiegyenlítés, a régió önkormányzata által átutalt állami költségvetési kiegyenlítés és a saját jövedelem felett rendelkeznek.

 

A Törvény a személyi elv? önkormányzatokról (8.) az állami költségvetés, alapítványok, romániai és külföldi szervezetek támogatásai, adományok, vállalkozásokból befolyó jövedelmek és más törvényes bevételek formájában írja le a forrásokat.

 

A romániai magyar nemzeti közösség személyi elv? autonómiájának statútuma (7.) az éves állami költségvetési juttatásokat (demográfiai súlyával arányos), „az állami szervek által tulajdonba vagy használatba adott vagyontárgyak révén képz?d? jövedelemet", a közösség tagjai által befizetett hozzájárulásokból befolyó összegeket, romániai és külföldi támogatásokat, illetve egyéb legális forrásokat jelöli meg.

 

Az Autonómia-csomagterv (11.) a régióban begy?jtött adók 60%-át bocsátja a regionális önkormányzat rendelkezésére.

 

A Kerettörvény a nemzeti közösségek személyi elv? önkormányzatáról (14.) értelmében az önkormányzat a helyi, illetve állami költségvetéssel, alapítványok, romániai és külföldi szervezetek támogatásaival, adományokkal, saját bevételeivel, más legális bevételekkel rendelkezik.

ELŐZŐ SZÓCIKK

KÖVETKEZŐ SZÓCIKK