A trianoni békét követ?en az erdélyi magyar elit egy része úgy vélte, hogy egyrészt a közösség érdekvédelmét, másrészt a talpra állítását legjobban egy demokratikus politikai néppárt tudná ellátni. Ezért Kós Károly vezetésével 1921. június 5-én Bánffyhunyadon megalakult az Erdélyi Néppárt, amely 1922. június 15-én országos párttá szervez?dött Magyar Néppárt elnevezéssel. Ezzel szemben jött létre a romániai magyarság egészének önkormányzati szerveként fellépp? Magyar Szövetség, báró Jósika Sámuel vezetésével 1921. július 6-án. A hatóságok folyamatos zaklatása után 1921. október 30-án felfüggesztették a tevékenységét. A parlamenti választások közeledtével, a Szövetség volt vezet?i (dönt?en az 1918 el?tti erdélyi közigazgatási elit) Ferencz József unitárius püspök vezérletével megalapították a Magyar Nemzeti Pártot, hogy a Néppárttal szemben indulhasson a magyar választók szavazataiért. Közben a román hatóságok újból engedélyezték a Magyar Szövetség m?ködését, így egyesült a két párt a választásokra. Azonban több jelöltjüket különböz? ürügyekre hivatkozva elutasították, ezért csak 3 képvisel?jük juthatott be a képvisel?házba és 3 a szenátusba. 1922. októberében a bukaresti kormányzat a Magyar Szövetséget végérvényesen betiltotta.
A két párt 1922. december 28-án Kolozsvárt egyesült Országos Magyar Pártként. Jósika Sámuelt választották meg a párt elnökévé, valamint 12 alelnököt (báró Ambrózy Andor, Barabás Béla, Bernády György, id. Grandpierre Emil, Haller Gusztáv, Jakabffy Elemér, Kecskeméthy István, Szabolcska Mihály, Sándor József, báró Szentkereszty Béla, Tury Kálmán és Ugron István). Az ügyvezet? alelnök Haller Gusztáv, a titkár Naláczy István lett.
A párt szervezeti szabályzatában külön felvétel nélkül a tagjai közé sorolt „minden 20. évét betöltött román állampolgárt, ki akár származásánál, akár születésénél, akár anyanyelvénél vagy m?veltségénél fogva magát magyarnak vallotta". Valójában egy, a régi megyei elitekre támaszkodó választási párt jött létre. Jósika Sámuel 1923. június 3-án bekövetkezett halálával Ugron István vette át a pártelnöki teend?ket. 1924 nyarán azonban Ugron lemondott, a vele szembenálló reformellenzék, a bukaresti és budapesti kormányzati akciók, a vezetésen belüli különérdekek hatására. A reformellenzék Bernády Györgyöt jelölte az elnöki székbe, míg az egyházvezet?k és a párt egységének megbomlásától tartók továbbra is Ugront akarták elnöknek. Közben egy direktórium megválasztása is felmerült, de ett?l elálltak. A patthelyzetnek végül az 1924. december 14-i brassói nagygy?lés vetett véget, ahol ismét Ugront választották meg az OMP elnökének. Alelnökök lettek Bethlen György, Grandpierre Emil, Jakabffy Elemér, Sándor József, a f?titkár pedig Deák Gyula.
Id?közben a brassói gy?lés elleni tiltakozásul, a párt megújulását hiányolva néhányan, pl. Kós Károly, elhagyták a pártot. Ugron végül 1926-ban távozott a párt élér?l, mert 1926 elején felmondta az 1923-ban kötött „csucsai paktum"-ot, amely egy titkos választási együttm?ködési megállapodás volt az Avarescu tábornok vezette Néppárttal (amely hatalomra kerülése esetén az erdélyi magyar egyházakan autonómiát, a felekezeti iskoláknak nyilvánossági jogot, szélesebb kör? nyelvhasználati jogokat ígért). A paktum felmondásának hátterében a közigazgatási választások álltak, ahol az OMP a kormányzó Nemzeti Liberális Párttal indult közös listákon annak érdekében, hogy egyáltalán a magyarok felkerüljenek a választói névjegyzékbe. A választásokon gy?ztes, és ezzel az erdélyi városokban is komoly pozíciókat szerz? Ionel Br?tianu, a Liberális Párt vezet?je azonban rövidesen lemondott, és a király Avarescut bízta meg kormányalakítással és a parlamenti választások lebonyolításával. Az együttm?ködés helyreállítása érdekében Ugron 1926. április 1-jén távozott, és helyébe az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületet vezet? addigi alelnök, Bethlen György lépett.
Az OMP-n belül ekkor megint kiújultak a demokratikus újjászervezést szorgalmazó viták. Ezt a Krenner Miklós vezette közel ötven f?s Reform Csoport tematizálta. De az 1926. október 10-11-i gyergyószentmiklósi nagygy?lésen vereséget szenvedtek. Az ügyvezet? alelnök Inczédy-Joksman Ödön, a három további alelnök pedig Jakabffy Elemér, Sándor József és gróf Teleki Artúr, a f?titkár Deák Gyula lett. 1927-ben az OMP választási szövetségre lépett a Hans Otto Roth vezette Német Párttal, ez az ún. Kisebbségi Blokk azonban 1928-ra felbomlott. Az OMP ezt követ?en önállóan indult a parlamenti választásokon. Az 1933-as nagygy?lés a korábbi vezérkarnak szavazott bizalmat változatlan formában, valamint felvette hivatalos célkit?zései közé a székely kulturális önkormányzat, azaz az erdélyi magyar kulturális autonómia megvalósítását.
Az Országos Magyar Párt utolsó (7.) nagygy?lésére 1937. szeptember 3-4-én került sor Sepsiszentgyörgyön. Dönt?en a párt tizenöt éves pályafutását összegezték. Az 1937. december 20-22. között lezajlott országgy?lési választásokon egyik pártnak sem sikerült kormányképes többséget alakítania sem önmagában, sem szövetségeseivel. A király Octavian Gogát bízta meg kormányalakítással, aki az OMP-vel is szövetséget kötött, de épp ennek életbeléptetése el?tt a kormány lemondott. A kialakult politikailag zavaros helyzetben, a Vasgárda befolyásának megállítása érdekében II. Károly király 1938. február 10-én ostromállapotot hirdetett ki, és királyi rendeletekkel kormányzott. A hadsereg átvette a közbiztonság és a közrend védelmét, és február 27-én korporatív jelleg? alkotmányt léptettek életbe, majd március 30-án az 1422-es számú királyi rendeletben az összes politikai pártot, így a OMP-t is betiltották.
A párt tevékenységének megalapozása után, 1928-tól az önálló politizálás útját választotta, és minden küls? támadás és bels? széthúzás ellenére a párttagság Bethlen elnök mögött felsorakozva (a parlamenti csoport mintegy vezérkarként) összefogta a magyarságot. Az egységet tartották a korszak legnagyobb vívmányának. A közügyek képviselete érdekében minden lehetséges módszert megpróbáltak bevetni:
- három alkalommal voltak kihallgatáson a királynál;
- tucat számra memorandumokat írtak az éppen funkcióban lev? miniszterelnöknek, minisztereknek, államtitkároknak, különböz? kérdésekben az illetékes hivatalvezet?knek, vagy tiltakozásképpen éppen kivonultak a parlamentb?l;
- a párt különböz? ügyekben 15 alkalommal panasszal fordult a Nemzetek Szövetségéhez;
- figyelembe véve a (helyi) bukaresti politikai viszonyokat, talán a legeredményesebb tevékenység az ún. „kijárások" voltak az elnök, Willer és különböz? küldöttségek részér?l.
A parlamenti csoport a törvényhozási ülésszak idején minden hó els? csütörtökén ülésezett, azokról olykor közleményt adtak ki, és évente beszámoltak az Intéz? Bizottságnak, valamint minden alkalommal a nagygy?léseken. A parlament két házában közel 600 hozzászólásról/felszólalásról van tudomásunk (csak Gyárfás Elemér a szenátusban 206 alkalommal, Willer József a képvisel?házban 78 alkalommal szólalt fel). A parlamenti csoport munkáját gyakran szakért?i gárda is támogatta, így a szakosztályok szakemberei, az egyházak iskolaügyi referensei, de személy szerint fontos szerepet játszott közülük Balogh Arthur, Jakabffy Elemér, Pál Gábor, Fritz László és mások.
Az OMP sz?kebb vezet?ségi körének tagjai
1. Abrudbányai Ede, dr. (Szászsebes, Szeben vm., 1886-?), ügyvéd, földbirtokos, képvisel?
2. Balogh Arthur, dr. (1866-1951), jogász, az Elnöki Tanács tagja, szenátor, a párt külügyi képvisel?je
3. Balogh Elek, dr. (Felvinc, Torda-Aranyos vm., 1881-? ), ügyvéd, képvisel?
4. Barabás Béla albisi, id., dr. (1855-1934), ügyvéd, képvisel?
5. Barabás Béla ifj. (Nagyborosnyó, Háromszék vm., 1882 - Budapest, 1945), dr., ügyvéd, közjegyz?
6. Bernády György, dr. (1864-1938), gyógyszerész, Marosvásárhely polgármestere, f?ispán, alelnök, a párt Maros-Torda megyei és marosvásárhelyi tagozatának elnöke, az Elnöki Tanács tagja, képvisel?
7. Bethlen György bethleni gróf, dr. (Kolozsvár, 1888 - Kolozsvár, 1968), drági földbirtokos, mez?gazdász, az EGE alelnöke, majd elnöke, a párt elnöke, hat alkalommal képvisel?
8. Deák Gyula, dr. (?-?), ügyvéd, az OMP f?titkára,
9. Fábián László, dr. (Bodos, Háromszék vm., 1874 - Barót, 1956), ügyvéd, lapszerkeszt?, képvisel?
10. Ferencz József kilyéni (Alparét, Bels? Szolnok vm., 1835 - Kolozsvár, 1928), unitárius püspök, egyházi író, f?rendi tag
11. Ferenczi Zsigmond (?-?), ügyvéd, politikus, képvisel?
12. Ferenczy Géza árkosi, dr. (Fels?rákos, Udvarhely vm., 1866-? ), ügyvéd, unitárius egyházi f?gondnok, képvisel?
13. Gál Miklós, dr. (1888-1983), ügyvéd, képvisel?
14. Görög Joachim (Szamosújvár, Bels?-Szolnok vm., 1862 - Gyergyószentmiklós, 1928), örmény katolikus esperes, polgári iskolai tanár, szentszéki ülnök, képvisel?
15. Grandpierre Emil, id. (Nagy Péter néven írt; Nagykanizsa, Zala vm., 1874 - Budapest, 1938), közigazgatási bíró, író, újságíró, alelnök
16. Gyárfás Elemér lécfalvi, dr. (Borzás, Kis-Küküll? vm., 1884 - Bukarest, 1945), ügyvéd, f?ispán, történetíró, közgazdász, hat alkalommal szenátor
17. Heged?s Nándor, 1902-ig Hirschl (Nagyvárad, 1884 - Budapest, 1969), publicista, szerkeszt?, irodalomtörténész, képvisel?
18. Inczédy-Joksmann Ödön (1878-?), a Magyar Dalosszövetség elnöke, az OMP ügyvezet? alelnöke
19. Ignácz László (Dés, Szolnok-Doboka vm., 1863? - Fogaras, 1927), református lelkész, gimnáziumi tanár, képvisel?
20. Jakabffy Elemér, dr. (Lugos, Krassó-Szörény vm. 1881 - Szatmár, 1963), közíró, lapszerkeszt?, alelnök, az Elnöki Tanács tagja
21. Jósika János branyicskai báró (Branyicska, Hunyad m., 1888 - Kolozsvár, 1958), földbirtokos, hat alkalommal képvisel?
22. Jósika Sámuel branyicskai báró (Salzburg, Ausztria, 1848 - Kolozsvár, 1923), földbirtokos, f?ispán, orszgy?lési képvisel?, király személye körüli miniszter, a magyar f?rendiház elnöke, a Magyar Szövetség, majd az OMP elnöke
23. Kocsán János, dr. (Nagyvárad, 1872 - Budapest, 1939), jogi tanfolyamot végzett Nagyváradon, ügyvéd, jogi szakíró, ítél?táblai bíró
24. Kotzó Jen?, dr. (Gyarok, Bihar vm., 1883, - Nagyvárad, 1973), újságíró, képvisel?
25. Krenner Miklós, dr. (Garamberzence, Szlovákia, 1875 - Budapest, 1968), publicista, tanár, politikus, a reformmozgalom vezet?je
26. Laár Ferenc (?-?), református lelkész, Parajd, képvisel?
27. László Dezs?, dr. (Gyímes, Csík m., 1883 - Kolozsvár, 1943), ügyvéd Gyergyószentmiklóson, képvisel?
28. Majláth Gusztáv Károly (1864-1940) római katolikus püspök
29. Makkai Sándor (Nagyenyed, 1890 - Budapest, 1951), teológiai tanár, író, református püspök, szenátor
30. Molnár Kálmán (Dezs?), (Verespatak, Alsó-Fejér vm., 1868 - Kolozsvár, 1949), kanonok, pápai prelátus, szenátor
31. Nagy Károly (?-1926), református püspök
32. Paál Árpád bethlenfalvi, dr. (Brassó, 1880 - Budapest, 1944), f?jegyz?, közíró, politikus, lapszerkeszt?, az Elnöki Tanács tagja, képvisel?
33. Pál Gábor bethlenfalvi, dr. (Csíkvárdotfalva, Csík megye, 1883 - Csíksomlyó, 1968), ügyvéd, képvisel? és szenátor, az Elnöki Tanács tagja
34. Parecz Béla, dr. (Arad, 1873 -?), ügyvéd Aradon, képvisel?
35. Sándor József pákéi (Bukarest, 1853? - Kolozsvár, 1945), etnográfus, a magyar országgy?lés tagja, majd hat alkalommal OMP szenátor, alelnök
36. Sebessy János bolgárfalvi és derzsi, dr. (Székelyudvarhely, 1876 -?), mérnök, ügyvéd, alispán, képvisel?
37. Sulyok István, dr. (Lugos, 1891-?), újságíró, lapszerkeszt?
38. Sulyok István, dr. (Komádi, Bihar vm., 1859 - Nagyvárad, 1944?), református püspök, fels?házi tag
39. Szabó Béni (Nyárádmogyorós, Maros-Torda vm., 1886 - Brassó, 1971), sz?csmester/kisiparos Brassóban, képvisel?
40. Szakács Péter szenterzsébeti (1851? - ?), gazdasági szakíró, titkár, képvisel?
41. Szele Béla ochvai (Brassó, 1878 -?), ügyvéd, lapszerkeszt?, képvisel?
42. Szentkereszthy Béla, ifj. zágoni báró (Árkos, Háromszék vm., 1885 - Árkos, 1944), földbirtokos, képvisel?
43. Szoboszlay László, dr. (?-?), ügyvéd
44. Teleki Arctur gróf (?-?), földbirtokos
45. Tornya Gyula, dr. (Pancsova, Torontál vm., 1877 -?), csákovai ügyvéd, képvisel?
46. Török Andor, dr. (Kézdivásárhely, 1872 -?), alispán, polgármester, egyházmegyei f?gondnok, képvisel?
47. Ugron István ábránfalvi (Mez?záh, Torda-Aranyos vm., 1862 - Kolozsvár, 1948), diplomata, meghatalmazott miniszter, református f?gondnok, az OMP elnöke, az Elnöki Tanács tagja
48. Vásárhelyi János (Maroscsúcs, Alsó-Fehér vm., 1888 - Kolozsvár, 1960), református f?jegyz?, püspök
49. Weisz Sándor, dr. (Nagypeleske, Szatmár vm., 1888-?), ügyvéd, lapszerkeszt?/tulajdonos, képvisel?
50. Willer József, dr. (Kecskemét, 1884-?) köztisztvisel?, polgármester, lapszerkeszt?, az OMP bukaresti irodájának vezet?je, hat alkalommal képvisel?
Szakirodalom
Bárdi Nándor: Otthon és haza. Tanulmányok a romániai magyar kisebbség történetér?l. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2014.
György Béla: A romániai Országos Magyar Párt története 1922-1938. PhD disszertáció, Budapest, 2006. http://doktori.btk.elte.hu/hist/gyorgybela/diss.pdf
Horváth Szabolcs: Elutasítás és alkalmazkodás között. A romániai magyar kisebbségi elit politikai stratégiái (1931-1940). Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007.
K. Lengyel Zsolt: A kompromisszum keresése. Tanulmányok a 20. századi transzszilvanizmus korai történetéhez. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007.
Ligeti Ern?: Súly alatt a pálma. Egy nemzedék szellemi élete. 22 év kisebbségi sorsban. Fraternitas, Kolozsvár, 1941.
Mikó Imre: Huszonkét év. Az erdélyi magyarság politikai története 1918. december 1-t?l 1940. augusztus 30-ig. Studium, Budapest, 1941. [Reprint kiadása megjelent az Optimum kiadónál, 1989.]