Az erdélyi magyarok médiafogyasztásának alapszerkezete viszonylag jól rekonstruálható az utóbbi években lefolytatott közvélemény-kutatások másodelemzésén keresztül. A következ?kben els?sorban a Kisebbségkutató Intézet két (2011. januári,[1] illetve 2013. júniusi[2]) adatfelvételére, másodsorban egyéb közvélemény-kutatásokra fogunk támaszkodni.[3]
Televíziózás
Lényeges, hogy a médiafogyasztást a szabadid?-felhasználás, illetve általában véve az id?beosztás/id?mérleg kontextusában tudjuk elhelyezni. Erre a 2011. januári vizsgálat nyomán nyílik lehet?ségünk. Ez alapján a televíziózás központi jelent?sége körvonalazódik. Az erdélyi magyarok ugyanis átlagosan napi 3 órát töltenek el tévékészülék el?tt, ami a teljes szabadidejük 62,5 százalékát jelenti. A televíziózással eltöltött id? nagyjából megegyezik a romániai átlaggal, ami azonban nemzetközi összehasonlításban egy rendkívül magas értéket jelent. Az id?felhasználás szempontjából az egyéb média típusok jelent?sége jóval kisebb. Az újságolvasás az olvasás címszó alá sorolódik. Ennek a jelent?sége nemzetközi összehasonlításban nem kiemelked?, viszont a romániai érték duplája (átlagban 45 perc naponta). A rádióhallgatás az egyéb szabadid?s tevékenység címszó alá esik, amennyiben nem (munka vagy utazás közben végzett) háttértevékenységként jelenik meg.
Az erdélyi magyarok és a romániaiak id?mérlege 2011 januárjában
|
| Erdélyi magyarok (N=1165) | Románia (N=3410) | |
| Munka, tanulás | Munka | 5,0 | 4,6 |
| Tanulás, szakmai felkészülés | 0,8 | 0,7 | |
| Utazás otthonról a munkahelyig, iskoláig, ingázás | 0,3 | 0,4 | |
| Háztartási munka (javításokat beleértve) | 3,1 | 3,8 | |
| Más személyek felvigyázása (gyerekek, öregek) | 1,2 | 0,9 | |
| Összesen | 10,4 | 10,4 | |
| Szabadid?s tevékenység | TV-nézés | 3,0 | 2,9 |
| Olvasás | 0,8 | 0,4 | |
| Látogatás rokonoknál, barátokkal | 0,3 | 0,3 | |
| Egyéb szabadid?s tevékenység | 0,7 | 1,3 | |
| Összesen | 4,8 | 4,9 | |
| Pihenés, alvás | Alvás (éjszakai) | 8,1 | 8,0 |
| Pihenés napközben, délutáni alvás | 0,7 | 0,6 | |
| Összesen | 8,8 | 8,7 | |
Az egyes tévécsatornák nézettségét a 2013-as adatfelvétel alapján tudjuk bemutatni. Ennek alapján a magyarországi csatornák dominanciája körvonalazódik. Egy erdélyi magyar átlagban naponta 100 percet néz magyarországi televízió-adókat, ami a (legfontosabb szabadid?-eltöltési formát jelent?) televíziózásra fordított idejének a kétharmada. A román tévéadókra fordított átlagos id?mennyiség ezzel szemben csupán 46, az erdélyi magyar m?sorokra (Erdély TV és az RTV magyar adásai) pedig 10 perc. A legnépszer?bb magyarországi tévéadó az RTL Klub, amit a Duna Televízió követ. Nagy a nézettsége ugyanakkor a két magyar közszolgálati csatornának (M1, M2), illetve a TV2-nek is. A román nyelv? csatornák közül egyedül a Pro TV van benne a legnépszer?bb öt csatornában.
Érdemes a tévézési szokások regionális és életkor szerinti eltéréseit kiemelni. A magyarországi adók átlag fölötti dominanciája figyelhet? meg a Székelyföldön, illetve a Partiumban, valamint a fiatal (18-34 éves) generáción belül. A szórványterületeken[4] ezzel szemben az arányok jóval kiegyenlítettebbek. Itt a magyarok majdhogynem fele-fele arányban néznek magyar és román nyelv? adókat. A pártopció és a médiafogyasztás közötti összefüggés szintén szignifikáns. Míg az RMDSZ és az EMNP/MPP szavazók nagyobb, addig a román pártokra voksolók kisebb arányban néznek magyar adókat.
Felvet?dik a kérdés, hogy mióta jellemz? a magyarországi médiatér ilyen mérték? dominanciája. A Partiumban (ahol foghatók voltak a magyarországi adók) ez már a rendszerváltást megel?z?en megvolt, s?t akkor (román konkurencia hiányában[5]) még er?sebb volt. Erdély egyéb vidékein a kilencvenes években csak a Duna Televízió volt elérhet?, a magyar nyelv? kereskedelmi csatornák pedig csupán az ezredfordulót követ?en jelentek meg a kábelszolgáltatók kínálatában.
Gyakorlatilag ezt az állapotot tükrözi a birtokunkban lév? legrégebbi erre vonatkozó adatfelvétel, amit az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja (CCRIT) 1999 februárjában az RMDSZ megbízásából készített. Ekkor a kutatók nem kérdeztek rá az egyes adók id?beni nézettségére, de így is kivehet?, hogy a Duna Televízió, illetve a kilencvenes évek közepén els?ként beindult román kereskedelmi adó, a Pro TV voltak a legnépszer?bb csatornák. Az egyetlen csatorna, amely gyakorlatilag minden háztartásban fogható volt, a szintén er?s pozíciókkal rendelkez? román közszolgálati adó (RTV1) volt. A ma legnépszer?bb magyar kereskedelmi csatornát, az RTL Klubot csupán a magyarok 18,5 százaléka nézte hetente legalább néhány alkalommal.
Milyen gyakran nézi az alábbi tévéadókat? 1999. február (N=1178)
|
| Naponta nézi | Hetente néhány órát | Ritkábban | Nem nézi | Nem fogható | Nem tévézik |
| Duna TV (HU) | 48,9 | 10,8 | 8,1 | 6,1 | 21,9 | 4,2 |
| PRO TV (RO) | 43,7 | 10,4 | 6,4 | 9,6 | 25,8 | 4,2 |
| RTV1 (RO) | 31,2 | 17,3 | 29,3 | 14,4 | 3,6 | 4,2 |
| RTV magyar adás* | 27,9 | 18,8 | 23,9 | 20,8 | 4,4 | 4,2 |
| Antena1 (RO) | 21,6 | 11,8 | 15,0 | 13,7 | 33,8 | 4,2 |
| M1 (HU) | 21,1 | 5,4 | 4,8 | 7,7 | 56,7 | 4,2 |
| Nyugati m?holdas adó | 16,2 | 10,2 | 16,8 | 29,5 | 23,1 | 4,2 |
| RTL Klub (HU) | 16,0 | 2,8 | 3,5 | 10,0 | 63,6 | 4,2 |
| Helyi kábeltévé | 12,6 | 8,5 | 13,2 | 23,4 | 38,2 | 4,2 |
| RTV1 kolozsvári magyar adását* | 10,3 | 8,4 | 25,8 | 37,7 | 13,7 | 4,2 |
| MSAT (HU) | 8,7 | 3,4 | 5,5 | 12,4 | 65,8 | 4,2 |
| RTV2 (RO) | 7,5 | 9,1 | 20,7 | 24,4 | 34,2 | 4,2 |
* Más kategóriák: (1) hetente nézi; (2) havonta egyszer-kétszer; (3) ritkábban; (4) nem nézi; (5) nem fogható; (6) nem tévézik
Az RTL Klub, illetve a magyar közszolgálati csatorna nézettsége gyakorlatilag a Partiumi területre, illetve néhány szórvány megyére (Arad, Temes, illetve Máramaros egy részére) korlátozódott. Ezeken a területeken ugyanakkor jóval kisebb nézettségnek örvendett a Duna Televízió, illetve a román nyelv? adók. A Székelyföldön a Duna TV volt messze a legnépszer?bb adó, de a mai helyzethez képest (egyéb magyar nyelv? csatorna hiányában) a román nyelv? televízióadók is jóval nézettebbek voltak. A szórványterületeken, és kisebb mértékben Közép-Erdélyben a román nyelv? adók dominanciája volt megfigyelhet?.
Naponta nézi az alábbi TV adókat, 1999. február
|
| Székelyföld (N=426) | Közép-Erdély (N=217) | Partium (N=283) | Szórvány (N=252) |
| Duna TV (HU) | 67,8 | 63,6 | 19,1 | 37,7 |
| Pro TV (RO) | 37,6 | 61,3 | 26,1 | 58,7 |
| RTV1 (RO) | 32,4 | 36,9 | 18,7 | 38,5 |
| RTV magyar adása* | 27,9 | 33,2 | 15,5 | 37,3 |
| Antena1 (RO) | 14,3 | 33,2 | 8,5 | 38,5 |
| M1 (HU) | 5,9 | 3,2 | 62,5 | 15,9 |
| Nyugati m?holdas adó | 14,3 | 21,2 | 10,2 | 21,8 |
| RTL Klub (HU) | 3,5 | 0,5 | 54,4 | 7,1 |
| Hely kábel TV | 14,8 | 9,2 | 9,5 | 15,1 |
| RTV1 kolozsvári magyar adása* | 10,1 | 15,2 | 2,8 | 14,7 |
| MSAT (HU) | 21,4 | 2,3 | 2,5 | 0,0 |
| RTV2 (RO) | 3,5 | 11,5 | 3,9 | 14,7 |
* Hetente nézi
Következ? referencia-id?pontunkban, 2007 októberében már a maival megközelít?leg megegyez? mintázatot mutattak az erdélyi magyarok televíziózási szokásai. A legnézettebb adó ekkor még ugyan a Duna Televízió volt, de az RTL Klubot naponta néz?k aránya ezzel megegyezik. 2007-ben ugyanakkor szintén nem mértük az egyes adók percben kifejezett nézettségét. Így mérve elképzelhet?, hogy már ekkor az RTL Klub lett volna a legnézettebb adó. 2007-hez viszonyítva elmondható, hogy a második legnépszer?bb magyarországi kereskedelmi csatorna, illetve a Pro TV veszített népszer?ségéb?l, míg a magyar közszolgálati M1-es növelte azt. Legnagyobb mértékben ugyanakkor a román közszolgálati adók nézettsége csökkent.
Milyen gyakran nézi az alábbi tévéadókat? 2007. október (N=1247)
|
| Naponta nézi | Hetente 2-3 nap nézi | Ritkábban nézi | Nem nézi | Nem fogható | Nem tévézik |
| RTL Klub | 47,0 | 11,0 | 11,0 | 9,1 | 17,5 | 6,1 |
| Duna TV | 46,8 | 19,7 | 19,7 | 6,0 | 8,2 | 6,1 |
| TV2 | 45,7 | 14,9 | 14,9 | 11,2 | 12,9 | 6,1 |
| Pro TV | 39,5 | 17,2 | 17,2 | 15,8 | 6,5 | 6,1 |
| MTV2 | 26,5 | 25,0 | 25,0 | 14,1 | 8,7 | 6,1 |
| MTV1 | 26,3 | 21,9 | 21,9 | 13,1 | 15,2 | 6,1 |
| Antena1 | 20,5 | 18,8 | 18,8 | 19,7 | 11,8 | 6,1 |
| RTV1 | 17,7 | 21,4 | 21,4 | 25,6 | 3,6 | 6,1 |
| Realitatea TV | 16,5 | 16,5 | 16,5 | 28,6 | 14,2 | 6,1 |
| RTV2 | 12,2 | 19,7 | 19,7 | 29,3 | 6,0 | 6,1 |
| Hír TV | 10,6 | 14,9 | 14,9 | 17,3 | 35,0 | 6,1 |
Összességében tehát elmondható, hogy a televíziózás technikai feltételeink megváltozásával az ezredfordulót követ?en az erdélyi magyarok bekapcsolódtak a magyarországi médiatérbe. A magyarországi adók dominanciája természetesen csökkentette a román nyelv? médiafogyasztást. Ugyanakkor azt is alá kell húznunk, hogy fontos szempont, hogy az erdélyi magyar elit/politikai osztály sem tudott versenyképes tévécsatornát kialakítani. Az Erdély TV-t átlagban 5,2, a Román Televízió különböz? magyar nyelv? adásait pedig átlagosan 4,8 percet nézik naponta az erdélyi magyarok. Az Erdély TV-t a magyarok 10 százaléka nézi naponta, és 68 százalék az aránya azoknak, akik egyáltalán nem követik a m?sorait.
Rádióhallgatás
Az Erdély TV-t és az RTV magyar adásait nem számítva, az erdélyi magyar médiakínálat az írott sajtóra és a rádióadókra korlátozódik. Ezen a téren viszont az erdélyi sajtóorgánumok alig szembesülnek magyarországi konkurenciával. Ugyan a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2013 júniusában elvégzett vizsgálata nem tartalmazott erre vonatkozó kérdésblokkot, a 2011. januári vizsgálat alapján vázolhatók az erdélyi magyarok rádióhallgatási és újságolvasási szokásai is.
Szokott Ön rádiót hallgatni? 2011. január. (N=1188)
| Igen | 63 |
| Nem | 37 |
2011-ben az erdélyi magyarok 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hallgat rádiót. ?k azt a három rádióadót kellett megnevezzék, amit az elmúlt héten a leggyakrabban hallgattak. Az így kialakuló preferencia-sorrend - miután a mérés nem volt megyei szinten reprezentatív - nem irányadó a helyi sugárzású rádióadók népszer?sége tekintetében, jól tükrözi azonban, hogy összességében az erdélyi magyarok milyen típusú rádiókat hallgatnak.
Az megállapítható (és a minta jellegéb?l fakadóan releváns), hogy a teljes minta 35, a rádióhallgatók 55 százaléka nevezett meg valamilyen helyi sugárzású magyar nyelv? kereskedelmi adót. Ezen adók (amelyek összességében az erdélyi magyarok rádióhallgatásában a legfontosabb pillért jelentik) zömében 2004 után indultak, miután az akkor kormányon lév? RMDSZ-nek egy sor helyi frekvenciát (illetve a tisztán magyar nyelv? sugárzást lehet?vé tev? törvényi keretet) sikerült „kieszközölnie". A helyi frekvenciák zömében az RMDSZ-hez köt?d? vállalkozók, vállalkozói csoportok kezébe kerültek. A Szövetség decentralizált jellegéb?l adódóan azonban ez nem jelentette azt, hogy a létrejöv? kereskedelmi csatornák ténylegesen koncentrálódtak volna. A frekvenciák elosztásában a jelent?s önálló mozgástérrel rendelkez? helyi szervezetek döntöttek, így már eleve nem t?nt valószín?nek, hogy a helyi rádióadók valamilyen formában történ? összekapcsolásával egy egységes (vagy részben egységes) adásszerkezet jöjjön létre. A Szövetség vezetése ezt (2007-ben) az Erdély FM-en keresztül próbálta megvalósítani, aminek a feladata kezdetben olyan hírblokkok és m?sorpanelek gyártása volt, amelyeket a kereskedelmi rádiók átvehettek.[6] A rádiótulajdonosok és az Erdély FM stábja között azonban nemsokára ellentét alakult ki, amibe az is bejátszott, hogy alternatív elképzelésként megjelent az, hogy az Erdély FM kapjon saját helyi frekvenciákat.[7] Ez utóbbi elképzelés nem valósult meg: az Erdély FM Marosvásárhelyen és környékén, illetve Maroshévízen fogható. A 2011. januári mérésünkben pedig csupán 8 személy említette ezt az adót.
Elmondható tehát, hogy a 2004 után induló helyi magyar nyelv? kereskedelmi adók er?sen átalakították az erdélyi magyarok rádiózási szokásait. Összességében ma ezek a leghallgatottabb rádiók, és alapvet?en a román nyelv? kereskedelmi rádiózás rovására nyertek teret. Problémát jelent viszont, hogy nem sikerült ?ket egy a regionális/helyi kereteken túlmutató hálózattá összekapcsolni. Pedig ennek az erdélyi magyar politikai közösség és a fenntarthatóság (adásmin?ség) szempontjából egyaránt jelent?sége lenne.
A román közszolgálati rádiók magyar nyelv? adásai 2011-ben is a második leghallgatottabb szegmenst képezték. A hallgatók számát tekintve a Hargita, Kovászna, Brassó és Maros megyékre kiterjed? adáskörzettel rendelkez? Marosvásárhelyi Rádió emelkedik ki. Ez egyben a leghallgatottabb rádióadó. 188 személy, vagyis a teljes minta 16, a rádióhallgatók 25 százaléka említette. E mellett a Kolozsvári Rádió Magyar adása rendelkezik jelent?s hallgatottsággal: a 91 említés a teljes minta 8, a rádióhallgatók 12 százalékát teszi ki.
A harmadik szintén jelent?s szegmens a román nyelv? kereskedelmi adóké. Itt a válaszadók els?sorban országos sugárzású kereskedelmi rádiókat említettek: sorrenden az Europa FM-et, a Kiss FM-et, a Pro FM-et, az Info Pro-t, illetve a Radio 21-et. Ezek az adók 2004 után veszítettek népszer?ségükb?l, azonban az utóbbi egy-két évben lefolytatott helyi mérések szerint hallgatottságuk enyhén növekszik a magyar nyelv? kereskedelmi rádiók rovására.[8]
A román nyelv? közszolgálati adók hallgatottsága igen alacsony. A kérdezettek csupán 2,4 (a rádióhallgatók 3,7) százaléka említett ilyen jelleg? adót. A magyarországi kereskedelmi rádiók valamelyikét a kérdezettek 4,2, a rádióhallgatók 6,7 százaléka említette. Ezek csupán a magyar-román határ közvetlen közelében vételezhet?k. Ennél szélesebb kör? a magyarországi közszolgálati adók hallgatottsága, amit az összes válaszadó 9,6, a rádióhallgatók 14,7 százaléka említett.
Újságolvasás
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2011-es adatai szerint az erdélyi magyarok 60 százaléka tekinthet? újságolvasónak. Az írott sajtó piacán a helyi (megyei) lapok dominanciája még szembet?n?bb, mint a helyi sugárzású rádióadóké. Mivel az adatok megyei szinten nem reprezentatívak, a megyei lapok er?sorrendje tekintetében sem releváns a bemutatott táblázat. Az országos lapok olvasottságát, illetve a laptípusok közötti megoszlást viszont jól mutatja.
Szokott Ön újságot olvasni? 2011. január. (N=1188)
| Igen | 60 |
| Nem | 40 |
Központi jelent?ség?, hogy az újságolvasók 95 és a teljes minta 57 százaléka nevezett meg leggyakrabban olvasott sajtótermékként helyi/megyei napilapot. A megyei lapok dominanciája az erdélyi magyar nyelv? sajtópiacon nem új jelenség: még a múlt rendszerb?l eredeztethet?. Ehhez képest (és önmagában is) az országos/erdélyi lapok olvasottsága elenyész?. A Krónikát az újságolvasók 3,1 (a teljes minta 2) százaléka, az Új Magyar Szót 1,9 (illetve 1,2), míg az Erdélyi Naplót 1,2 (illetve 0,8) százaléka említette. Ennél a szegmensnél a román nyelv? helyi, illetve országos lapok is jóval nagyobb olvasottsággal bírnak. Ezeket az újságolvasók 17, illetve 15 százaléka említette. A napi, illetve hetilapok piacán Erdélyben gyakorlatilag nincsenek jelen magyarországi sajtótermékek.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az ezredfordulót követ?en az erdélyi magyarok médiafogyasztási szokásai nagymértékben megváltoztak. A legfontosabb fejlemény, hogy a határmente (Partium) után az erdélyi magyar közösség egésze bekapcsolódott a magyarországi médiatérbe. A televíziózás technológiai kereteinek az átalakulását követ?en ma egy átlagos székelyudvarhelyi nagyjából ugyanazt nézi, mint egy debreceni. Az etnikailag vegyes környezetben él?k esetében természetesen a magyar nyelv? média mellett (kisebb mértékben) jelen van a román nyelv? is. A magyarország-centrikus önértelmezés meger?södésének legfontosabb szociológiai hátterét televíziózási szokások átalakulása képezi. Kulcsszerepe van annak, hogy egy erdélyi magyar átlagban napi 100 percet tölt el a magyarországi csatornák el?tt. Ehhez hozzájárult az is, hogy Erdélyben a mai napig nincs mindenhol fogható erdélyi magyarok által üzemeltetett magyar nyelv? tévéadó. A rádióhallgatás és újságolvasás tekintetében Magyarország sokkal kisebb mértékben van jelen. Itt az jelenti a problémát, hogy nem sikerült sem az írott sajtó, sem a rádiók vonatkozásában életképes országos struktúrát kialakítani. Az újságok tekintetében ehhez az utóbbi években a Fidesz-közeli vállalkozói csoport kezében lév? Udvarhelyi Híradó KFT jutott a legközelebb.[1]
Az erdélyi magyar médiatér „szétforgácsoltságán" az internetes portálok sem segítenek, hisz a transindex.ro, az erdely.ma vagy a szekelyhon.ro olvasottsága sem nagyobb az országos lapokénál. Így a rádióhallgatást, illetve újságolvasást domináló sajtóorgánumok inkább a kis lokális/regionális nyilvánosságokat, illetve az erdélyi magyar közösség nagyfokú tagoltságát er?sítik.
Szakirodalom
Kiss Tamás - Barna Gerg?: Erdélyi magyarok a magyarországi és romániai politikai térben. Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár, 2013. /M?helytanulmányok 50./
Jegyzetek
[1] A kulturális fogyasztásra vonatkozó vizsgálatot a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a bukaresti Kulturális Kutató és Tanácsadó Központ (Centrul de Cercetare ?i Consultan?? în Domeniul Culturii) végezte romániai és erdélyi magyar mintán. Az elemszám 1165 f?s volt.
[2] Az állampolgársággal, nemzeti identitással, magyarországi politikai opciókkal kapcsolatos vizsgálat elemszáma 1232 volt. A kutatási jelentést lásd Kiss–Barna (2013).
[3] Az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja (CCRIT), a Max Weber Kutatóközpont, a Kvantum Research, a TransObjective és a Közpolitikai Elemz? Központ által az erdélyi magyarokra reprezentatív mintán végzett vizsgálatokat a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet „Etnikai választói magatartás, erdélyi magyar választók” elnevezés? projektje keretén belül rendszereztük. E mellett a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet maga is végzett néhány a média-fogyasztás szempontjából releváns vizsgálatot.
[4] Ide soroltuk Máramaros, Beszterce-Naszód, Brassó, Szeben, Fehér, Hunyad, Arad, Temes és Máramaros megyéket.
[5] A nyolcvanas években Romániában napi néhány órát volt televízió-adás, aminek jelent?s részét a Cea?escut éltet? m?sorok tetté ki.
[6] Lásd: http://www.erdelyfm.ro/?belso=rolunk.
[7] A táblázatban szerepl?, legnagyobb nézettséggel rendelkez? 8 kereskedelmi rádió közül jelenleg csak 2, a Sztár Rádió, illetve a Paprika Rádió az Erdély FM partnere. Lásd: http://erdelyfm.ro/.
[8] Itt a Kvantum Research Kovászna megyei, illetve marosvásárhelyi méréseire utalunk.
[9] A csoport az országos Krónikát, az Erdélyi Naplót, illetve a Maros megyei Vásárhelyi Hírlapot, az Udvarhelyi Hiradót, a Csíki Hírlapot és a Gyergyói Hírlapot birtokolja. Emellett szintén ez a csoport m?ködteti a szekelyhon.ro internetes portált. Lásd:http://www.szekelyhon.ro/news/static/4/kiadvanyaink-elerhetosegei.html.