A társadalmi nem tanulmányozása, azaz közismertebb nevén a gender studies, a múlt század nyolcvanas éveiben valahol a feminista tanulmányokból, illetve a women’s studies-ból n?tte ki magát, de mára már túllépett azokon a tendenciákon, amelyek a biológiai nemhez (és f?ként a n?iséghez) rendelt determinisztikus magyarázatokat próbálták feloldani és megkérd?jelezni. Bár sokan még mindig a n?kutatás szinonimájaként értelmezik a fogalmat, a gender ma már azt kívánja hangsúlyozni, hogy ha igazán meg akarjuk érteni a társadalmi nemi konstrukciókat, ezekb?l a kutatásokból nem maradhatnak ki a férfiak és a más típusú nemi kapcsolatok sem. A gender studies – éppen a nemi kapcsolatokon keresztül – a nemiség kulturálisan konstruált voltát mutatja meg, illetve általános értelemben a társadalmi egyenl?tlenségek természetét és a hatalmi viszonyokat is képes felfedni. Ezzel a szemléletével a gender belopta magát a nyugati humán- és társadalomtudományokba, ahol nemcsak mint módszert fogadták el, hanem világszerte lehet?séget teremtettek ennek kibontakozására, iskolák, tanszékek, kutatóintézetek létrehozására.
A gendernek a nyugatihoz hasonló fogadtatásáról nem beszélhetünk Romániában, s?t, még a genderszemlélet? kelet-európai intézményesülési folyamatokhoz hasonlókról sem számolhatunk be. A genderprogramok Romániában a kilencvenes évek végén indultak, és f?ként az akadémiai szférában kaptak helyet. Ma a Bukaresti Egyetem Politikatudományok Karán belül, illetve a Temesvári Egyetemen van gender studies képzés, Kolozsváron a Babe?–Bolyai Tudományegyetemen m?ködik Gender Studies Központ, a hasonló nev? mesteri képzési program pedig néhány éve megsz?nt. Az akadémiai kereteken kívül, és nyilván ezekkel együttm?ködve, olyan nem-kormányzati szervek vállaltak fel gender-szemlélet? kutatásokat, mint a bukaresti ANA, a FILIA Curriculum-fejleszt? és Gender Studies központ, a kolozsvári Desire Alapítvány, a Soros Alapítvány által m?ködtetett Open Society Foundation, illetve az ugyanezen forrásból fenntartott Centrul Parteneriat pentru Egalitate.
A kutatók nem mulasztják el folyamatosan hangsúlyozni, hogy a romániai nemi rendszerek kutatása nem hunyhat szemet a posztszocialista társadalom olyan recens problémái fölött, mint a családon belüli er?szak, a n?k gazdasági és politikai téren történ? diszkriminációja, vagy a média által forgalmazott túlszexualizált képek, amelyek a n?ket továbbra is a férfiakkal egyenl?tlen viszonyba pozicionálják. Talán emiatt is észlelhet? a térségünkben zajló genderkutatásokban a feminista diskurzus er?teljesebb jelenléte, és a kutatások is többségükben inkább a n?kre, a n?iség problémájára koncentrálnak, mint általában véve a nemi kapcsolatokra.
Erdélyben a legjelent?sebb írások e téren a kolozsvári EFES kiadónál jelentek meg, ezek az írások els?kként foglalkoztak részletesen a kelet-európai, és ezen belül a romániai feminizmus és gender studies kérdéseivel. Ezt a szemléletet vitte tovább aztán a Desire Alapítvány kiadója is, ahol különböz? gender tárgyú és feminista antropológiai munkák jelentek meg.
Az erdélyi magyar nyelv?, illetve az erdélyi magyarságról szóló társadalomtudományi kutatásokban csak szórványosan van jelen a gender szemlélet, ezt csupán az egyes munkák, és semmiképp sem programok, iskolák szintjén képzelhetjük el. A szociológiai felmérések, survey-ek nyomán az utóbbi években születtek olyan, az erdélyi magyar populációt reprezentáló szociológiai szövegek, amelyekben már a társadalmi nem mint változó megjelent. A szociológiai felmérések alapján a számadatok szintjén is világossá vált az, hogy az erdélyi társadalomban a n?i munkavállalók többszörösen is hátrányban vannak a romániai és az európai n?khöz képest – er?teljes a vertikális foglalkozási szegregáció, és a hivatalosan mért értékeknél mélyebb a jövedelmi szakadék is. Az emancipáció pedig inkább a modernizációval együttjáró individulizációt jelenti számukra, és kevésbé a n?i szerepek megkérd?jelezését. Egy, a fiatalság körében történ? felmérés is a patriarchális értékrend továbbélését mutatta meg az erdélyi magyar társadalomban. A romániai mintával összevetve kiderült, hogy a magyar fiatalok az országos trendekhez mérten jobban ragaszkodnak a hagyományos nemi szerepekhez.
A néprajztudomány, illetve az antropológia figyelmét sem kerülte el a társadalmi nem kérdése. Bár a nemi szerepek rendszerint fontos elemei a néprajzi elemzéseknek, a társadalmi nem ezen a tudományterületen leginkább mint a társadalmi folyamatokat leíró, illusztráló, és nem annyira elemz? kategóriaként m?ködik, és leginkább a párválasztás, a házasságkötés és születés, illetve a népszokások, a néphit és hiedelmek, valamint a gazdasági kérdések, mint pl. a munkamegosztás témájában került szóba.
Az erdélyi történeti munkákból hiányoznak leginkább a társadalmi nemi viszonyokra és a nemiség konstrukciókra fókuszáló elemzések, a kérdés olyan marginális témák, illetve marginális csoportok és intézmények kapcsán került csupán szóba, mint a prostitúció, a boszorkányság, valamint néhány rövid n?történeti munkában.
Válogatott irodalom
Kutatási jelentések
ANSIT: Starea social? ?i a?tept?rile tinerilor din România. Barometrul de opinie public?. Agen?ia Na?ional? pentru Sprijinirea Ini?iativelor Tinerilor, Bucure?ti, 2008.
Kiss Tamás – Barna Gerg? – Sólyom Zsuzsa: Tinerii maghiari din Transilvania 2008. Anchet? sociologic? despre starea social? ?i a?tept?rile tinerilor maghiari din Transilvania. Dimensiuni comparative. ISPMN Working Papers 2009, 12. http://ispmn.gov.ro/uploads/Kiss-Barna-Solyom.pdf
Open Society Foundation – Gallup: Barometrul de gen. 2000. http://www.soros.ro/ro/program_articol.php?articol=19#
Centrul Parteneriat pentru Egalitate: Cercetarea na?ional? privind violen?a în familie ?i la locul de munc?. 2003. http://www.cpe.ro/romana/images/stories/materiale/CercetareViolenta_20031205_CPE.zip
Tanulmányok
Bokor Zsuzsa: N?k a deviancia határán. Az átmenet asszonyai Kolozsváron az 1920-as években. In Bakó Boglárka – Tóth Eszter Zsófia (szerk.): Határtalan n?k. Kizártak és befogadottak a n?i társadalomban. Nyitott Könyvm?hely, Budapest, 2008, 165–180.
Bokor Zsuzsa: A prostituált teste mint az orvosi hatalom önlegitimációs eszköze a két világháború közötti Kolozsváron. In Jakab Albert-Zsolt – Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok. Fiatal kutatók a népi kultúráról. 4. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2005, 65–100.
Feischmidt Margit – Magyari-Vincze Enik? – Zentai Violetta (szerk.): Women and Men In East European Transition. EFES, Cluj, 1997.
Geamba?u Réka: Patriarchátus a háztartás falain belül és kívül. Nemi egyenl?tlenségek az erdélyi munkaer?piacon. Erdélyi Társadalom, 2008. 1, 2.
Geamba?u Réka: Nemek közötti egyenl?tlenségek Erdélyben és Magyarországon a 21–44 év közötti népesség körében. In Spéder Zsolt (szerk.): Központi párhuzamok. Anyaországi és erdélyi magyarok a századfordulón. Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének kutatási jelentései, 2009, 241–272.
Gergely Orsolya: Vállalkozás n?i módra. A székelyföldi n?i vállalkozók profiljának és motivációinak vizsgálata. PhD disszertáció, Corvinus Egyetem, Budapest, 2010.
Gyarmati Zsolt: A kolozsvári prostitúció dualizmuskori szabályozása. In Gyarmati Zsolt – Geamba?u Réka (szerk.): Rodosz tanulmányok 2003. Közgazdaság-, jog- és történettudomány, IV. Kriterion, Kolozsvár, 2004, 187–203.
Könczei Csilla: Ilonka néni. Editura Funda?iei Pentru Studii Europene, Cluj, 2002. /Colec?ia Studii Culturale/
L?nhárt Tamás: Asocia?ile femeilor maghiare din Transilvania în prima jum?tate a secolului XX. In Cosma, Ghizela – ?âr?u, Virgil (ed.): Condi?ia femeii în România în secolul XX. Presa Universitar? Clujean?, Cluj-Napoca, 2002, 63–80.
Magyari-Vincze Enik?: The importance of feminist studies in Romania. Newsletter of the Interdisciplinary Group for Gender Studies at the Institute for Cultural Anthropology. BBTE, Kolozsvár, 2001, 2, 6–7.
Magyari-Vincze Enik?: Feminista antropológia elvek és gyakorlatok között. Egyetemi tankönyv. Editura Funda?iei Desire, Cluj, 2006.
Magyari-Vincze Enik?: Diferen?a care conteaz?. Diversitatea social-cultural? prin lentila antropologiei feministe. Editura Funda?iei Desire, Cluj, 2002.
Magyari-Vincze Enik? (ed.): Femei ?i b?rba?i în Clujul multietnic. Editura Funda?iei Desire, Cluj, 2001.
Magyari-Vincze Enik? – Cosma, Ghizela – Pecican, Ovidiu (ed): Prezen?e feminine. Studii despre femei în România. Editura Funda?iei Desire, Cluj, 2002.
Nagy Olga: Asszonyok könyve. Magvet?, Budapest, 1988.
Nagy Olga: A n?k szerepe és helyzete a paraszti társadalomban. In Pozsony Ferenc (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1998, 52–66.
Roth Mária: Gendered violence. In Magyari-Vincze Enik? –Mîndru?, Petru?a (coord.): Gender, Society, Science. Editura Funda?iei Desire, Cluj, 2004, 477–559.
Zakariás Erzsébet: Asszonyélet Erd?vidéken. Mentor, Marosvásárhely, 2000.