Az egyén, a közösség egészségi állapota a legfontosabb, valóban életbevágó értékeink közé tartozik. Ezért a hosszú távú egészségfejlesztési programok alapvet? célja elérni azt, hogy a lakosság egyre nagyobb része vallja: az egészség az egyik legf?bb emberi érték. A döntéshozóknak kitüntet? jelent?séget kellene tulajdonítaniuk a lakosság egészsége javításának, annak érdekében, hogy meghosszabbodjon a születéskor várható átlagos élettartam, hogy kedvez?bbek legyenek a demográfiai mutatók és az életmin?ség.
A magyar nyelvben jelképes értelm? az „egészség" szó, amely a személyiség egészére, épségére utal. A magyar értelmez? szótár szerint: „az egészség = az életm?ködés zavartalansága, illetve a szervek betegség nélküli állapota". Az egészséges szó szinonimái: aki kifogástalanul érzi magát, jó er?ben lev?, nem sérült. A fentiek szerint az egészség olyan állapotként fogható fel, amely képessé teszi az embert arra, hogy az általa elérhet? lehet?ségekkel maximálisan élni tudjon.
Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint „az egészség a teljes testi, lelki, szellemi és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság, nyomorékság hiánya". Az ideális egészség ideális állapot, a valós egészség viszont valós állapotra utal. Szintén az Egészségügyi Világszervezett?l származik az alábbi, kissé filozofikus (kés?bb megjelent) definíció: „Az egészség azt jelenti, hogy az egyén vagy csoport milyen mértékben képes megvalósítani törekvéseit és kielégíteni igényeit, továbbá hogyan tud alkalmazkodni környezetéhez. Az egészséget tehát úgy lehet felfogni, mint a mindennapi élethez szükséges er?forrást, nem pedig mint életcélt; az egészség olyan pozitív koncepció, amely az egyéni és társadalmi létfeltételeket, valamint a fizikai teljesít?képességet hangsúlyozza."
Az egészség meghatározásából is kit?nik, hogy az egészségnek több dimenziója van. A fizikai egészség a testi képességek, a lelki egészség a pszichés egyensúly és harmónia, míg a mentális (értelmi) egészség a tiszta és következetes gondolkodási és döntéshozatali készségek meglétét jelenti. Érzelmi egészségen azt értjük, hogy az egyén tudatában van érzelmeinek, amelyeket megfelel?képpen kifejezésre tud juttatni. A szexuális (nemi) egészség olyan képességet feltételez, miszerint az egyén saját szexualitását ki tudja fejezni és megélni. A szociális egészség arra utal, hogy az illet? személy megfelel? társadalmi kapcsolatokkal rendelkezik, és problémamentesen integrálódik a társadalomba.
Az egészség kor- és életmódfügg? fogalom. A megfigyelések, a kutatások eredményei egyenl?tlenségeket tapasztaltak az egyes emberek és embercsoportok egészségi állapotában, ami az öröklött hajlam mellett els?sorban a társadalmi és környezeti tényez?kre vezethet? vissza: nem, etnikai hovatartozás, végzettség és foglalkoztatás, jövedelem, lakásviszonyok és munkahelyi körülmények. Az egészség megrendülésében szerepl? tényez?k: szegénység, munkanélküliség, rossz lakásviszonyok, stresszes és veszélyes munkahelyi körülmények, elégtelen szociális támogatási rendszer, leveg?- és vízszennyezettség stb. Ehhez hozzáadódnak, sokszor egymást er?sítik az egészségtelen életmód kockázati tényez?i: élvezeti szerek használata, elégtelen táplálkozás, mozgáshiány, túlhajszolt, stresszes munkamód. Az egészség meg?rzéséhez hozzájárul továbbá a színvonalas egészségügyi ellátás.
Egy ország vagy régió egészségügyi helyzete egyenesen arányos a társadalom fejlettségével, ugyanakkor sajátos életmódi, szokásrendi tényez?k is jelent?sen befolyásolják. A lakosság egészségi állapotának a megítélésekor igen fontos és követend? mutatók a születéskor várható élettartam, a különböz? halálozási és megbetegedési adatok, vagy akár az egészségügyi ellátás mutatói (pl. orvosszám, kórházi ágyak száma), s?t éppenséggel a közösség egészségkultúrájának a mértéke.
Közép-Kelet-Európa országaiban az elmúlt évszázad második felében, valamint a kommunizmus bukását követ? id?szakban igen jelent?s és ellentmondásos társadalmi változások következtek be. A térség minden országában többé-kevésbé tapasztalható az elmúlt években az egészségügyi mutatók romlása, a lakosság egészségi állapotának a rosszabbodása, az Európai Unió országaihoz viszonyított nagymérték? lemaradás az egészségügy területén.
A magyarországi halálozási arányok kedvez?tlenül alakultak az elmúlt évtizedekben, és ma a középkorú magyar férfilakosság körében (els?sorban) a halálozási arányok abszolút értékben magasabbak, mint 2-3 emberölt?vel ezel?tt, és lényegesen rosszabbak az európai átlagnál. Hasonló jelenségek az erdélyi magyar lakosságnál is tapasztalhatóak, ugyanakkor különbségek is adódnak a két ország lakosai egészségi állapota vizsgálatakor.
Évek óta mind Magyarország, mind Románia az Európai Unió tagjai, és amennyiben a nemzetközi jelentésekb?l, valamint nemzeti statisztikákból nyert egészségügyi adatokat a két ország viszonylatában egymással összehasonlítva követjük, megállapítható mindkét ország lemaradása az Európai Unió átlagához viszonyítva. Másrészt egymással hasonló, ugyanakkor egymástól eltér? jelenségeket egyaránt megfigyelhetünk: pl. az igen magas gyermekhalandóság és anyai halandóság, a túl gyakori keringési és fert?z? megbetegedések, a vírusos májgyulladás, a szifilisz és a güm?kór magas elterjedtsége Romániában, illetve az id? el?tti halálozás májcirózisban, tüd?daganatban, vagy az öngyilkosság rendkívül magas el?fordulása Magyarországon.
Romániában, és azon belül a Székelyföldön a születések száma a rendszerváltás óta csökken? tendenciájú. 1987-ben még 16 élveszületés jutott ezer lakosra, de már több mint egy évtizede tíz ezrelék alá csökkent ez a szám. Ezzel szemben az általános halandóság magas. A magas mortalitás miatt a születéskor várható élettartam nálunk hat évvel kevesebb, mint az Európai Unió átlaga. A különbségek kisebbek az Unió 2004-ben csatlakozott országaihoz képest, mint az addig létez? 15, legfejlettebb tagállamhoz viszonyítva.
Bár az elmúlt két évtizedben jelent?s mérték? a csecsem?halandóság visszaszorulása, valamint az anyai halandóság csökkenése, ezek a mutatók még mindig jelent?sen meghaladják a legtöbb európai ország megfelel? mutatóit. Amennyiben az Európai Unió legfejlettebb 15 országának a csecsem?halandóságát összehasonlítjuk Dél-Kelet-Európa országainak a mutatóival, jelent?s eltérések tapasztalhatóak, annak ellenére, hogy a kilencvenes évek elején tapasztalható kilengést követ?en folyamatos az értékek javulása.
Romániában a legfontosabb halálokok: szív-érrendszeri betegségek, daganatos megbetegedések, légz?rendszeri betegségek, valamint balesetek, mérgezések, er?szakos halálokok. A vezet? halálokok megegyeznek a fejlett gazdasággal rendelkez? országokéval, de kirívó a szív-érrendszeri megbetegedések és elhalálozások túl magas aránya. Sajnos Székelyföldön a legmagasabb az öngyilkosság el?fordulása, az el?idéz? depresszió fontos el?rejelz?je az alacsony iskolázottság, a munkanélküliség, a rendezetlen családi állapot.
A demográfiai és az egészségügyi mutatók regionális összehasonlítása érdekében a népesedési mutatók követése mellett szükségszer? a megbetegedések típusainak és el?fordulásának az elemzése is. A fert?z? betegségek, ha nem is vezet? jelent?ség?ek és gyakoriságúak, még mindig igen fontos egészségügyi problémát jelentenek. Románia a güm?kór (tbc) morbiditása és mortalitása alapján a világ els? huszonöt országa között található, Európán belül a sajnálatos els? helyezést éri el (a székelység körében az országos érték negyede). Elég gyakoriak a gyomor-bélrendszeri fert?zések, valamint az agyhártyagyulladások.
A 2008-ban nyilvántartásba vett megbetegedések százezrelékes arányát az 1. táblázat mutatja be. Az országos értékek mellett feltüntettük a jelent?s magyar közösséget magába foglaló székelyföldi megyék ez irányú statisztikáit.
1. táblázat. Nyilvántartásba vett megbetegedések 2008-ban (100.000 lakosra)
Az egészségi állapotot befolyásoló legfontosabb életmód-tényez?k közül az erdélyi magyar, székely emberre jellemz? táplálkozás - akárcsak az anyaországban - zsírban, állati eredet? koleszterinben, cukorban, konyhasóban és f?szerekben gazdag. Nem kielégít? a növényi rostok bevitele, alacsony a zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Az étkezési szokások a kor kihívásainak megfelel?en nemzedékr?l nemzedékre módosulnak (pl. megcsappant a puliszkafogyasztás), miközben a helytelen táplálkozás miatt gyakoribbak a szív-érrendszeri betegségek, bélbántalmak, cukorbetegség, fogszuvasodás, osteoporosis, elhízás.
Az élvezeti szerek (dohány, alkohol, kábítószer) használata szintén számos betegségnek a kockázati tényez?je. Az önkárosító magatartásformák igen elterjedtek a népesség körében, egyre nagyobb mértékben érintik a n?ket és a fiatalokat. Az alkoholfogyasztás mutatói közül az egy alkalommal elfogyasztott tömény ital a legfontosabb kockázati tényez?, amelynek a mennyisége egyenes arányban van az alacsony iskolázottsági rétegekkel.
Kutatások bizonyítják, hogy a többség soha nem sportol vagy rendszertelenül teszi mindezt: minden negyedik személy sportol legalább heti rendszerességgel. Miközben a szabadid? eltöltése f?leg szedentáris foglalatosságokkal történik.
A Magyarországon alkalmazott Hungarostudy 2002 kérd?ív alapján 2004-2005-ben reprezentatív felmérés elvégzésére került sor az erdélyi feln?tt magyar lakosság egyes csoportjai körében. A vizsgálat kiterjedt a megkérdezettek egészségügyi panaszaira, orvoshoz fordulási jellemz?ire, valamint az ezek hátterében létez? életmód-jellemz?kre, szociális, gazdasági, szociológiai és pszichológiai tényez?kre. A testi és lelki egészség igen fontos háttértényez?inek bizonyult az iskolai végzettség, a gazdasági különbségek, a társas támogatás mértéke, a lelkiállapot. Jelent?s egészségvéd? faktor a bizalom, kölcsönösség, vallásosság.
Manapság nemcsak országos viszonylatban, hanem a Székelyföldön is a legtöbb család egy vagy két gyermek felnevelését vállalja, miközben a családmodell liberalizálásának negatív jelenségei (a családban él?k, a családok és a születések számának csökkenése, a családon kívüli kapcsolatok és válások növekedése, az elmagányosodás stb.) az egészségre káros tényez?kként kezelend?k. Az életmódot, az egészséget befolyásoló családi állapot vizsgálata során az egykori hagyományos nagycsaládos modell megsz?nésével és az egy n?re es? igen alacsony gyermeklétszámmal (1,3) kell számolnunk. Biztatóul pedig azzal a ténnyel, miszerint a n?k még mindig elég gyermeket szeretnének vállalni ahhoz, hogy az akarat társadalmi megsegítése a népesedési kilátások potenciális javulását idézhetné el?.
Eredményeink azt bizonyították, hogy a magas vérnyomásos betegség a leggyakoribb, közel minden ötödik személyt érint. Ugyanakkor az allergiák, a daganatos megbetegedések, a depresszió, a balesetek, a májcirózis és egyéb betegségek egyre növekv? tendenciát mutatnak az erdélyi magyarság körében. A hiányosságok ellenére az emberek többnyire kedvez?en ítélik meg saját egészségi állapotukat, ám annál rosszabb a véleményük az egészségügyi, f?leg a kórházi ellátásról.
Sokatmondó adat egy másik felmérésb?l, hogy a három leginkább magyarlakta romániai megye - Kovászna, Hargita és Maros - feln?tt lakosságának 6%-a nem fordult orvoshoz az elmúlt évben, bár szüksége lett volna rá. Miközben felleltározhatóak a legfontosabb problémák: az egészségügyi ellátás egyenetlenségei, az egyre fokozottabbá váló szakorvoshiány, a zsúfoltság miatt romló hozzáférhet?ség, helyenként rossz felszereltség, stratégiahiány stb.
Az erdélyi magyarság egészségügyi helyzete vizsgálatakor levonhatjuk azt a következtetést, miszerint kiemelt jelent?ség?vé vált az id? el?tti egészségromlás, valamint annak bio-pszicho-szociális meghatározóinak követése, az egészséges életmód el?térbe helyezése, a megel?zés lehet?ségeinek az egyre gyakoribb hangoztatása a lakosság egészségmeg?rzése, életmin?ségének biztosítása, egészségi állapotának javítása érdekében.
Szakirodalom
Ábrám Z. és mtsai: A feln?tt lakosság testi-lelki egészsége, a háttértényez?k szerepe. Orvostudományi Értesít?, 2004, 77:191-195.
Ábrám Z. - Márton D. - Fábián R.: Egészségügyi felmérés Maros és Hargita megyék lakossága életviteli szokásairól. Orvostudományi Értesít?, 1999, 72:183-185.
Ábrám Z.: Társadalom-egészségtan. University Press, Marosvásárhely, 2006.
Ábrám Z. - Domokos L.: Felméréseink a székelyföldi lakosság életmódjáról és egészségi állapotáról. Hungarian Epidemiology, 2008, 5S: 20.
Ádány R. (szerk.): A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2003.
Cassens BJ: Preventive medicine and public health. Harwal Publishing, Philadelphia, 1992.
Dési I.: Népegészségtan. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1999.
Ember I.: Népegészségügyi orvostan. Dialog Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2007.
Farkas E.: Curs de s?n?tate public? ?i management sanitar. MOGyE, Marosvásárhely, 2005.
Kopp M. - Skrabski Á.: Magyar lelkiállapot. Végeken Kiadó, Budapest, 1995.
Kopp M. - Skrabski Á.: Magyar lelkiállapot az ezredfordulón. Távlatok, 2000, 20: 499-513.
Kopp M. et al.: Jelentés a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés legfontosabb eredményeir?l. Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest, 2003.
Kunst A.E. et al: Trends in socioeconomic inequalities in self-assessed health in 10 European countries. International Journal of Epidemiology, 2005, 34: 295-305.
Rózsa S. et al.: A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés általános módszertana és a felhasznált tesztbattéria pszichometriai jellemz?i. Psychiatria Hungarica, 2003, 18:83-94.
Virágh Z.: Védd egészségedet és környezetedet! Országos Környezet-egészségügyi Intézet, Budapest, 2005.
*** Anuarul Demografic al României. Centrul de Statistic?, Bucure?ti, 2007.
*** Anuarul de Statistic? Sanitar?. Editura ?tiin?ific? ?i Enciclopedic?, 2008.
*** Eurostat, Eurostat's reference database. Statistical Office of the European Communities, Luxembourg, 2009.
*** Health and economic development in South-Eastern Europe. WHO, Council of Europe Development Bank, Paris, 2006.
*** Institutul Na?ional de Statistic?, Statistic? teritorial?, Bucure?ti, 2008.
*** Programul Opera?ional Regional 2007-2013. Guvernul Romaniei, Bucure?ti, 2007.
*** World Health Statistics. World Health Organization, Genève, 2006.
*** WHO Regional Office for Europe, European health for all database, 2008 (HFA-DB), WHO Regional Office for Europe, Copenhagen, 2008.
*** World Health Organization, Highlights on health in Hungary. WHO Regional Office for Europe, 2008.