megoszt


Római katolikus templom, Arad
Közzététel:  2010-05-09
Utolsó frissítés:  2010-05-09
Szerző:  Sarkadi Nagy Emese
A műemlék adatai
Cím: Bulevardul Revoluţiei 96/a
Kód: AR-II-m-B-00557
Datálás: 1902–1904

Történeti adatok
Arad Páduai Szent Antalnak szentelt, jelenleg álló minorita temploma a rend barokk templomának lebontását követően, 1902-1903-ban épült Tabakovits Emil tervei alapján. Az épületbelső kialakítása azonban még évekig elhúzódott, a templomot végül 1911-ben szentelték fel.

A műemlék leírása

A templom a főút Szabadság tér felőli végén helyezkedik el, a színház közvetlen szomszédságában, a főút és a Templom utca (Lucian Blaga) kereszteződésében. Fő homlokzata a főút felé néz, közrezárja a teljes templomépületet is körülölelő Minorita palota homlokzata, amelyben kereskedelmi egységeket, lakásokat és irodahelyiségeket alakítottak ki. A bérpalota négyzetes alaprajzú, főúti homlokzatának szerves részét képezi a templom főhomlokzata, a templom téglalap alaprajzú hajója pedig, amelyhez egyenes záródású szentély csatlakozik, belső udvarában helyezkedik el. Ugyancsak a belső udvarban alakították ki a rend által fenntartott, elegáns külsejű, félkörös alaprajzú, felirata szerint 1926-ban felépült kultúrházat.

 

A templom főhomlokzatát az a két impozáns méretű, kompozit fejezettel díszített oszloppár határozza meg, amely a tulajdonképpeni homlokzat előtt, annak két szélén áll. A bejárathoz az oszloplábazatok között kialakított, széles lépcsősor vezet fel. A homlokzat közepén, nagyméretű, félkörös záródású fülkében nyílik a templom egyenes záródású főbejárata, amelyet két oldalról egy-egy kompozit fejezetes oszlop vesz közre. Az oszlopok fölött az a széles, fogrovatos és többszörösen tagolt párkány húzódik, amely egyúttal a teljes főhomlokzat övpárkánya, a bejáratnál golyvázódva. Az ajtó fölött, a párkányon, a párkány kialakításához igazodó talapzaton Piéta szobrot helyeztek el. A fülke félkörös ívét tojásléc és babérfüzér díszíti, közvetlenül a záródásban volutás címerpajzs látható a minorita rend címerével, két oldalán egy-egy fekvő angyal alakkal. A fülke két oldalán, a homlokzat elé állított oszlopok takarásában kompozit fejezetes falpillér-párok állnak. Az épület koronázópárkánya erősen golyvázódik a két homlokzati oszlop fölött, frízében az oszlopok fölött IHS monogrammal ellátott puttófejekkel díszített, volutás pajzsot helyeztek el, míg a párkány bejárat fölötti frízében felirat olvasható: „AZ ÉN HÁZAM IMÁDSÁG HÁZA. Lukács 19,46."

 

A párkány fölött kialakított attika a párkány szerkezetét követi. Középső szakaszán három, egymástól pillérpárokkal elválasztott íves hátú, félkörös záródású fülke nyílik, középen Krisztus, két oldalán egy-egy női szent szobrával. Az attika két szélét képező pillér tetején egy-egy puttók által közrefogott angyal szobra áll. Az attika fölött, a templom előcsarnokának kupolája fölé magasodva kör alaprajzú, rézkupolával fedett torony emelkedik, amelynek törzsét ión fejezetes oszloppárok tagolják. Köztük félkörös záródású, zsalugáteres ablakok nyílnak, ezek fölött pedig kis körablakok. Egyedül a főtengelyben helyeztek el a körablak helyén órát.

 

A templom oldalsó és hátsó homlokzata annak megfelelően egyszerű kialakítású, hogy az őt körülvevő minorita palota belső udvarában, szinte eldugva áll. A hajó két oldalhomlokzatát csak öt-öt félkörös záródású ablak tagolja, alattuk övpárkány húzódik. A főtér felől számított második tengelyben oldalbejárat nyílik. Szintén a főtér felé eső szakaszon, a templom előcsarnokának vonalában, a Templom utca felőli oldalon rizalitszerűen kiugrik a templom karzatára vezető lépcsőház oldalhomlokzata, minden szinten két-két kisméretű, egyenes záródású ablakkal. A hajó ellenkező végéhez csatlakozik a négyzetes szentély, amely a hajónál keskenyebb, homlokzatai azonban azokhoz hasonlóan puritán kialakításúak. Két oldalhomlokzatát szintén egy-egy félkörös záródású ablak töri át, az alattuk futó, egyszerűen profilozott övpárkány körülveszi a teljes épületet. Mind a hajót, mind a szentélyt nyeregtető fedi. A szentély udvar felőli oldalához csatlakozik a téglalap alakú sekrestye.

 

A templombelsőt a főbejáraton át közelítve meg kör alaprajzú, kupolás előcsarnokba jutunk, amelynek falait kompozit fejezetes falpillérpárok tagolják, nyílásait stukkódíszes keretek veszik körül. A kupola belső felületét az architektúra stukkódíszeit imitáló festéssel díszítették. A hajó tengelye a bejáratéhoz képest 45 fokban elfordul. A hajó öt szakaszát egy-egy téglalap alaprajzú csehboltozat fedi, a köztük húzódó hevedereket kompozit fejezetes, páros oszlop és falpillérpárok, illetve az ezeken pihenő erős kiülésű, többszörösen tagolt párkány hordják. A páros oszlopok és a fölöttük kialakított párkány a térbe erősen beugranak, szinte mellékkápolnákat alakítva ki a hajó két oldala mentén. Az oszlopok, pillérek törzsét, valamint a párkány egyes tagozatait sárgás műmárványozás borítja.
A bejárattól számított első szakaszban két oszlop által tartott, balluszteres mellvéddel ellátott íves karzat épült.

 

A négyzetes szentély négy sarkán a hajóban állókhoz hasonló oszlop- és pillérpárok állnak, ezek tartják a szentély festett kupoláját. A szentély udvar felé eső falán nyílik a kőkeretes, timpanonos sekrestyeajtó. Az előcsarnokot, a hajót, és a szentélyt egyaránt velencei mozaikpadló borítja.

 

A szentély végfalánál áll a templom főoltára. A reneszánsz retábulumokat idéző oltárépítményt két oldalról egy-egy kannelúrázott törzsű, kompozit fejezetes pillér veszi közre, ezeken pihen a minorita rend címerével díszített párkány, és az építményt lezáró konzolsorral alátámasztott, kereszttel koronázott timpanon. A két pillér által közrefogott oltárkép, a templom titulusának megfelelően, Páduai Szent Antalt ábrázolja puttók és egy Angyal társaságában, amint éppen a gyermek Jézus előtt hódol. Az építmény két oldalán, a falon, illuzionisztikus ábrázolás egészíti ki az oltárt. Mintegy az oltár lábazatát folytatva, két ahhoz hasonló pillér ábrázolása látható, rajtuk álló vázákkal. A timpanon fölötti festett baldachin alól arany rojtos, festett függönyök omlanak alá. Az oltár a 20. század első éveiben, a frissen elkészült templom számára készült, a festmény id. Vastagh György munkája.

 

A hajó két oldalán, a pillérközökben felállított mellékoltárok közül két jobb oldali a lebontott minorita templomból származó, Ferdinand Schissler alkotásaként ismert oltárkép felhasználásával készült. Az egyik olajkép Szent József halálát mutatja, míg a másik Szent Ferenc stigmatizációját ábrázolja. A harmadik mellékoltárt ezen az oldalon Szent Erzsébetnek szentelték. A Templom utca felé eső oldalon az első mellékoltár azt a jelenetet ábrázolja, amint Szent István felajánlja Máriának országát, koronáját. A kép Benczúr Gyula hasonló témájú, a budapesti Szent István Bazilikában található képének másolata.

 

A következő szakaszokban egy Szent Keresztet mutató retábulum, majd egy Jézus Szíve oltár áll. A diadalív két oldalán egy Szent Teréznek illetve egy Máriának (Szeplőtelen Boldogasszonynak) szentelt, a hajófalaknál állóknál keskenyebb, egyszerűbb architektúrájú mellékoltár szolgálja a hívek igényeit. A mellékoltárok architektúrája egyébként azonos típusú: oszlopok által határolt, oromzatos, barokk vagy reneszánsz díszítőelemekkel tarkított, félkörös oltárképet vagy szoborfülkét magábafoglaló retábulumokról van szó.

 

A hajó kifestését Lohr Ferenc és Bogdánffy Pauli Erik készítette, a boltozaton Krisztus életének jeleneteit ábrázoló tondók láthatóak. A templom félkörös záródású ablakait, Árpádházi és más szenteket ábrázoló, színes ólomüveg-ablakok díszítik.

 

A klasszicista, barokk és reneszánsz elemeket vegyesen alkalmazó eklektikus épület Arad század eleji építészetének egyik meghatározó darabja.

Képek